Naptár

2024. április 15–19..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. – május 3..

A magyar nyelv hete

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Bóna Judit

Kedves Viola, kedves Olvasók!

 

Egyetemi oktatóként és fonetikusként csak megerősíteni tudom tapasztalatát: a tanárjelöltek nagy része sem tud hangosan olvasni, sokuknak túl gyors, tagolatlan a beszéde, vagy épp nem tudja magát megfelelően kifejezni egy-egy kiselőadás során. Ugyanakkor a közélet fejlődése, a közoktatás átalakulása, a tömegkommunikáció egyre nagyobb térhódítása, a gazdasági élet változásai, illetve a művészetek is mind igényes beszédprodukciót kívánnak meg a beszélőktől. A beszédprodukció szintje azonban annak csaknem minden vonatkozásában kisebb-nagyobb kívánnivalókat hagy maga után, akár a fiatalabb, akár az idősebb korosztályra gondolunk.

A beszélés formáinak fejlesztése tehát fontos és hiánypótló feladat. Emellett ugyanolyan fontos, hogy a beszédfeldolgozást is fejlesszük; az erre irányuló felmérések komoly beszédészlelési és beszédmegértési problémákról árulkodnak a társadalom egyre szélesebb körében.

Jövő szeptemberben valóban beindul egy tanári mesterszak az ELTE-n, Nyelv- és beszédfejlesztő tanár néven. Ezzel a programmal az a célunk, hogy olyan oktatókat képezzünk, akik képesek a beszédprodukció és a beszédfeldolgozás sajátosságainak tudatos alkalmazására, valamint annak átadására a különböző életkorú tanulóknak; illetve képesek alkalmazni azt más, a beszéden alapuló szakmákban, például a tömegkommunikációban, a közéletben, az üzleti életben, valamint az előadó-művészetben.

A képzés során a hallgatók megismerkednek a nyelvi és beszédfejlesztés módszertanával, így képesek lesznek az elméleti és gyakorlati tudás mindennapi alkalmazására a tanórákon, valamint felkészülnek a módszertan oktatására is. Célunk, hogy hallgatóink beszédképzése mintaszerű legyen, felismerjék a különböző életkorú tanulók produkciós és percepciós hibáit, képesek legyenek a beszédprodukció és a beszédpercepció fejlesztésére és a problémamentes nyelv- és beszédhasználat tényezőinek megtanítására a különböző kommunikációs helyzetekben.

Reméljük, ezáltal ismét hangsúlyosabb szerepet kaphat a középiskolákban is a beszéd oktatása, a szép beszédre való igény felkeltése. Várjuk szeretettel minden érdeklődő jelentkezését.

 

Budapest, 2008. november 23.

 

                                                                                            Bóna Judit

                                                                                           rovatvezető

 

 

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2008. 3–4. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–