Naptár

Pintérné Bujtás Tímea

A magyartanár mint kaméleon, azaz szösszenetek saját pedagógusszerepeimről

Kedves Olvasók, tisztelt Szerkesztőség!

A társadalmi-környezeti és a szervezeti elvárásoknak megfelelően pedagógusként folyamatosan szerepváltásokra kényszerülök. Szaktárgyam oktatójaként elsősorban ennek kiváló tudósának kell lennem. A tanítási órán az alkalmazott munkaformának megfelelően változik a szerepem; az óra folyamán akár többször is váltok: csoportmunka során inkább játékvezető vagyok, aki irányít, differenciált munka esetén jó szervezőnek kell lennem, aki kiválóan ismeri a tanulók képességeit, fejlesztendő területeit, a tanítandó anyag nehézségi fokozatait, és ennek megfelelően állítja össze a feladatokat. Ha feleltetek, mint egy igazságos bíró értékelek, amikor saját magam készítem el az órai szemléltetőeszközöket, kreatív alkotóvá válok.

Egy-egy előadás megtartásakor nemcsak az adott terület szakértőjének, hanem lebilincselő előadónak is kell lennem. Az irodalmi művek bemutatásakor színésszé, előadóművésszé kell válnom, a versenyeken való zsűrizéskor viszont objektív kritikussá. Hogy az irodalom, a történelem, a művészetek közötti tantárgyi koncentrációt megvalósítsam, kibújik belőlem a polihisztor. Ám ha valamilyen ünnepségre, rendezvényre kell a gyerekeket felkészítenem, rendező leszek vagy karmester, akinek az irányításával életre kel a darab.

A gyerekekkel, a szülőkkel, a kollégáimmal, azaz az emberekkel való állandó foglalkozás miatt leginkább pszichológusként kell viselkedem, aki megérti a problémákat, és segít ezek megoldásában. De pályaválasztási tanácsadó is vagyok, amikor 7–8. vagy 10–12. évfolyamos diákokat tanítok, mert a szülők és a tanulók igénylik és kikérik véleményemet a továbbtanulással kapcsolatban. (Időnként sajnos jobban ismerem diákjaim személyiségét a saját szüleiknél.)

Ha az iskolában valakivel baleset történik, egészségügyi szakemberként kötöm be a sebét, állítom el az orrvérzését, vagy rögzítem a törött kezét, majd mint egy telefonos diszpécser mentőt hívok, taxit rendelek, értesítem a szülőket és a feletteseimet.

Amikor az ebédpénzt vagy a színházjegy árát beszedem a tanulóktól, pénztáros leszek, no meg pénzügyi szakember is, mert az osztálypénzt a lehető legjobb helyen kellene kamatoztatni felhasználásáig.

Amikor az osztálykirándulás részletes programját tervezem, idegenforgalmi-turisztikai menedzserré válok, de hogy a szállásdíj árából alkudni tudjak, már a kereskedői vénámnak kell érvényesülnie. A kirándulás alkalmával rendőr is vagyok, aki felügyeli a biztonságos közlekedést, és sokszor egy kicsit katonatiszt is, mert az ágyakat felkelés után a diákoknak be kellene vetni, a szobát rendben kellene elhagyni, a programokra időben kellene megérkezni… Az esti diszkóban legalább húsz évet kellene fiatalodnom, hogy jelenlétem ne legyen számukra „ciki”, utána pedig portás módjára engedem be a kollégiumba a bulizástól kifáradt diákjaimat.

És mivel mindent, ami az iskolában történik, dokumentálni kell, precíz adminisztrátornak is kell lennem. Az interaktív tábla, a számítógép és a többi műszaki eszköz helyes használatához pedig legalább technikusként kell értenem.

Magyartanárként sokszor úgy tűnik, mintha a tantestület egyetlen írástudó tagja lennék, akár egy középkori szerzetes, ugyanis minden írásbeli anyagot nekem kell átnéznem, kijavítanom.

Hogy munkavállalóként a jogaimmal tisztában legyek, ismernem kell egy sor törvényt, mint a jogászoknak. És amíg a felettesem elvárja tőlem, hogy minden helyzethez alkalmazkodni tudó és jól terhelhető beosztottja legyek, addig kollégáim a segítőkész, velük sorsközösséget vállaló egyenrangú munkatársat látnák szívesen bennem.

Pedig én csak pedagógus szerettem volna lenni!

                                                                  Tisztelettel:

Szombathely, 2011. november 24.

Pintérné Bujtás Tímea

                                                                                          magyartanár

Pintérné Bujtás, Tímea: Teacher of Hungarian as a chameleon. Anecdotes about my roles as an educator

Az írás szerzőjéről

Vissza az oldal tetejére