Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Sipos Mária

Érdekességek a nyelvről és a nyelvekről az INNET-projekt honlapján

A tanulmány azt az internetes oldalt mutatja be, amely segítheti a nyelvi veszélyeztetettség, a nyelvi kisebbség, a nyelvi sokszínűség fogalmak bevezetését a közoktatásba, illetve a közgondolkodásba. A lengyel–magyar–holland–német projekt honlapján egyebek között 12 ismeretterjesztő fejezetet, 5 tantárgyhoz készített oktatási anyagokat (feladatsorokat megoldással), valamint interaktív térképen elhelyezett információkat és fotókat találhat az olvasó. A honlap anyagai alkalmasak órai feldolgozásra és egyéni tájékozódásra is, továbbá számos más felhasználása is elképzelhető (fakultáción, szakkörökön, szakmai napokon, osztálykiránduláson stb.). Ezek közül egy játékos kvíz összeállítására mutat be példát az írás, amelynek a kérdései az első két ismeretterjesztő szövegből származnak.

Internetes kiegészítő anyagok a nyelvtan tanításához

 

Bevezetés

Az INNET-projekt (Jung et al 2014) egy olyan internetes oldal, amely a közoktatás számára kíván elérhetővé tenni a nyelvi sokszínűségről, a nyelvi kisebbségekről és a veszélyeztetett nyelvekről szóló anyagokat. A projekt négy ország együttműködésében valósult meg: koordinátora a Kölni Egyetem (Németország), partnerintézményei pedig a Max Planck Intézet (Hollandia), az Adam Mickiewicz Egyetem (Lengyelország) és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (Magyarország). A honlap magyar változatának tartalmi kialakításában közreműködtek: Bakró-Nagy Marianne, Duray Zsuzsa, Oszkó Beatrix, Sipos Mária, Szeverényi Sándor, Várnai Zsuzsa, a Nyelvtudományi Intézet Finnugor és Nyelvtörténeti Osztályának munkatársai.

Az INNET-projekt célja

Az INNET-projekt, amelyen belül az alább ismertetendő Nyelvek veszélyben című honlap is létrejött, több, egymással szorosan összefüggő célt tűzött ki. Erősen leegyszerűsítve egyrészt a nyelvi dokumentációs munkálatok eredményeképpen világszerte megszaporodó archívumok között igyekszik módszertani és nyelvtechnológiai értelemben véve kapcsolatot teremteni. Másrészt a tudomány és a nagyközönség közötti kapcsolatok létrehozására is törekszik, azaz az újságírók, a tanárok, a diákok és más érdeklődők számára is ismertté, hozzáférhetővé és használhatóvá kívánja tenni az archiválás révén felhalmozódott értékeket. Az INNET-projekt honlapján az alábbi küldetés fogalmazódik meg: „A globalizáció és a technikai fejlődés következtében a nyelvek és kultúrák nagy átalakuláson mennek át. Az elkövetkezendő évtizedekben számos nyelv fog kihalni, és ezekkel együtt eltűnik az a tudás, amelyet az adott nyelven lehetett közvetíteni a természetről, a kultúráról, az emberi találékonyságról, valamint eltűnik a folklór is. A terepmunkát végző nyelvészeket, akik kisebbségeket és veszélyeztetett nyelveket kutatnak, nem csodabogárnak kell tartanunk. Olyan tevékenységet kell látnunk munkájukban, amellyel azért törekednek dokumentálásra, valamint a nyelvek újjáélesztésére, hogy az eljövendő generációknak is meglegyen a lehetőségük hozzáférni ehhez a tudáshoz. Céljuk, hogy ők is megismerhessék, miként érzékelték az adott nyelvek beszélői a környező világot; illetve hogy miképpen lehet e nyelveket felhasználni arra, hogy kövessük az agy kognitív folyamatait, és nem utolsósorban azért, hogy interkulturális és interlingvális kutatásokat lehessen folytatni. Az INNET-projekt egyik célja ezért tehát az, hogy bevezesse az oktatásba a nyelvi rendszerek sokszínűségének fogalmát, és hogy a fiatalok ebben is az emberiség kulturális örökségének egy részét lássák, amelyet érdemes fenntartani” (a szerző fordítása) (1).

A Nyelvek veszélyben című honlap

A Nyelvek veszélyben című honlapon (2) öt nyelven (angol, holland, lengyel, magyar és német nyelven) érhető el lényegében ugyanaz a tartalom, az egyes partnerek kisebb-nagyobb mértékben módosítottak a lengyel mintaanyagokon az adott ország sajátosságainak a figyelembevételével. A projekt és a honlap célja végső soron az volt, hogy az említett fogalmakat a közoktatáson keresztül a közgondolkodásba is bevezesse. Az európai tananyagoknak jelenleg sem a nyelvi kisebbségek, sem pedig a nyelvi veszélyeztetettség fogalma nem képezi részét, és például magyar nyelven is csak esetlegesen találnak az érdeklődők ismeretterjesztő írásokat. Szükségesnek látszott tehát egy olyan honlap létrehozása, amelyen a tanárok különböző jellegű segédanyagokat találnak a törzsanyag kiegészítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a középiskolás tananyagot ismertnek tekintettük a szövegek adaptálásakor.

 

A honlap felépítése

 

 

1. ábra

A honlap főbb részei

 

a) Tananyagok: egymással tartalmilag összefüggő, de külön-külön is felhasználható feladatsorok, amelyek a következő tantárgyakhoz készültek el: angol mint idegen nyelv, földrajz, kulturális tanulmányok, magyar nyelv, társadalomismeret.

b) Tudástár: 12 összefüggő szövegként elkészített, közérthető stílusban megírt, képanyaggal gazdagon illusztrált és további linkekkel kiegészített ismeretterjesztő fejezet.

c) Interaktív térkép, amelyen egy-egy nyelv sematikus térképre kattintva érhető el. A rövid ismertető mellett fotóanyag, meghallgatható, illetve megtekinthető felvételek, valamint a nyelvtani sajátságokat bemutató feladatsorok (megoldással) is segítik a nyelvi diverzitásról alkotott kép kialakítását.

d) Mit tehet Ön?: megvalósított példák és megvalósítható javaslatok arra, hogy mit tehet a hétköznapi ember azért, hogy a környezetében beszélt kisebbségi nyelv presztízsén pozitív irányban változtasson.

 

E négy fő rész közül az első kettő használható leginkább a tanórákon, az Interaktív térkép és a Mit tehet Ön? anyagai és feladatai inkább szakkörökön, fakultációkon tehetnek jó szolgálatot.

 

Tananyagok

A tananyagok hosszú előkészítés eredményeképpen jöttek létre. Elsőként áttekintésre volt szükségünk a célközönség, azaz a középiskolás diákok általános tudásáról, illetve arról, hogyan gondolkodnak a nyelvi kisebbségekről, a többség felelősségéről stb. Kérdőíveinket budapesti és vidéki gimnáziumokban, a 10–12. osztályos diákok körében osztottuk ki. Az eredmények összegzése maximálisan alátámasztotta a projekt célkitűzésének a helyességét. Bebizonyította például, hogy a diákok a nyelvi veszélyeztetettség fogalmát kifejezetten Európától távoli területekhez kötik, és csak ritkán utaltak például finnugor nyelvekre, noha azokkal kapcsolatban – természetesen a nyelvhasonlítási összefüggéseken kívül – a nyelvi veszélyeztetettségnél napjainkban aligha van lényegesebb információ.

Ezután készültek el az előzetes oktatási anyagok. Ezek műfaja igen vegyes volt: témavázlatok, problémakörök, konkrét feladatok feldolgozási javaslatokkal, valamint feladatok a háttér-információk megadásával. Ezt a sokféleséget elsősorban az indokolta, hogy nehezen lehetett megjósolni, hogy a tanárok milyen feladatokat látnának szívesen a honlap témáihoz, amelyek hagyományosan nem részei a tanárképzésnek. Az előkészítő szakaszt követte a tulajdonképpeni konzultáció a középiskolai tanárokkal. Két alkalommal hívtunk meg pedagógusokat, és ismertettük a projekt célját, illetve bemutattuk a feladatsorokat. Ezek a műhelyek igen hasznosak voltak, számos észrevétel, kritika és tanács fogalmazódott meg a tanárok és más oktatási szakemberek részéről. Kikristályosodott a tananyagok optimális műfaja is: egymással lazán összefüggő, külön-külön és együtt is felhasználható feladatok a cél megjelölésével, valamint a tanárnak szóló háttér-információk megadásával. Noha a felhasználás módja tetszőleges, elsősorban a kooperatív feldolgozási formákat láttuk e speciális témák esetében célravezetőnek. Többek között a „szóforgó”, a „háromlépcsős interjú”, a „diákkvartett” (Hanák 2007: 24–32) lehet alkalmas a feladatok többségének megoldására – frontális ismeretátadásra viszonylag ritkán van szükség. Határozottan számítunk azonban a tanárra olyan feladatok esetében, ahol a cél éppen az empátia és az árnyalt gondolkodás kialakítása bizonyos sztereotípiákkal szemben, mivel ilyenkor a csoportmunkát megelőző érzelmi ráhangolás a tanár frontális munkáját nagyon is igényli (például Horváthné Zilahy 2004). A feladatokat úgy dolgoztuk ki, hogy szem előtt tartottuk a NAT-ban is kulcsfontosságúnak tartott kommunikációs, együttműködési és problémamegoldó kompetenciák fejlesztését (Vass 2009). Emellett a tanárok visszajelzései szerint sok feladat jól használható speciális szövegértési képességek fejlesztésére (például, ha ábrák vagy grafikonok értelmezése alapján kialakítandó vélemény a feladat), továbbá az érvelési technikák, a szövegalkotás vagy a kulturált vitázás gyakorlására (N. Császi 2009). Ezután következett a módosított tananyag tesztelése a középiskolákban, valamint a visszajelzések feldolgozása és a véglegesítés.

Noha a feladatsorok kialakításakor rendelkezésre álltak a lengyel mintaanyagok, a magyar változat semmiképpen sem fordításként képzelendő el, hanem adaptációként. Evidens, hogy egy magyar középiskolásnak nincs szüksége olyan mennyiségben a lengyelországi kisebbségek problémáival foglalkozó feladatokra, mint lengyel társainak. Azt, hogy ezeket a példákat pontosan mivel helyettesítettük a magyar anyagban, a következő, szemléletformálást célzó megfontolások határozták meg. Egyrészt a rendszerváltás utáni évtizedekben már nem számít tabutémának a határon túli magyar kisebbségek helyzete, ugyanakkor a magyarországi nyelvi kisebbségekről általában igen keveset hallunk és tudunk. Mivel a közgondolkodásban jellemzően az előbbi van jelen, feladatsorainkban az utóbbiak kapnak nagyobb hangsúlyt (az általános alapadatoktól kezdve egészen a többség felelősségének az átgondolásáig). Másrészt a roma/cigány kisebbségek témája egyáltalán nincs jelen az eredeti honlap anyagaiban, nálunk több helyen is megjelenik. Célunk az volt, hogy a téma iskolai tárgyalása ne torkolljon közhelyes sztereotípiák ismételgetésébe vagy heccelődésbe, a diákoknak nem a mára kialakult feszültségek tárgyalása a feladatuk. Ebben a döntésben is támaszkodhattunk a tanár kollégák megfigyeléseire. Az angol mint idegen nyelv tantárgyhoz tartozó feladatsor például a cigányság mai szociális-gazdasági helyzetének okaira világít rá. Arra, hogy miképpen tűntek el azok a kismesterségek, vándoriparos szakmák, amelyek annak idején a cigányság egy részének megélhetést biztosítottak (például drótos, teknővájó, üstfoltozó, vályogvető). A társadalomismereti tantárgyakhoz (például etika) kapcsolódó feladatok egyrészt arra irányulnak, hogy a diákok maguk mondják ki: a roma/cigány kultúra sok területen részévé vált a magyar kultúrának (például a cigány/roma motívumokat vagy éneklési technikákat felhasználó popzenei együttesek – és ennek fogyasztói nagyrészt éppen a diákok/fiatalok). A kisebbségi oktatás lehetőségeire figyelmeztetnek a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Iskolával és a Gandhi Gimnáziummal kapcsolatos feladatok. A harmadik nagyobb téma, amely felválthatta a lengyel kisebbségi nyelvekről szóló példákat, az uráli népek mai nyelvi helyzete, földrajzi, történelmi okaival, illetve politikai vonatkozásaival, nyelvi érdekességeivel együtt. További különbség, hogy míg a lengyel nyelvű honlapon négy tantárgyhoz készültek oktatóanyagok (angol mint idegen nyelv, földrajz, társadalomismeret, valamint kulturális ismeretek), a magyar változatban ezek mellett a magyar nyelv tantárgyhoz is találhatók kiegészítő feladatok.

Mivel a Tananyagok címen megtalálható feladatsorok megoldással vagy a tanárok számára nyújtott bőséges háttér-információval vannak ellátva, ezek felhasználása egy gyakorló pedagógus részéről bizonyosan nem igényel további tudnivalókat.

 

Tudástár

A Tudástár fejezetei az alábbi témaköröket ölelik fel:

Az emberi nyelv

Hány nyelv van a világon?

Hogyan hasonlítjuk össze és írjuk le a különböző nyelveket?

A nyelv hangjai

Szó – jelentés – szókincs

Írás

Kultúra és nyelv

Többnyelvűség és nyelvi érintkezés

Nemzetiségi hovatartozás és nyelv

Nyelvi veszélyeztetettség

Nyelvpolitika és nyelvtervezés

– Nyelvi dokumentáció

 

A Tudástár igen logikusan és következetesen építi fel mondanivalóját. Gondolatmenete lényegében így foglalható össze: a nyelv (általában véve) és a világ nyelveinek bemutatása után a nyelvek értékének (például nyelvekben kódolt tudás) és sokféleségének (fonetikai, lexikológiai és szintaktikai értelemben) a tárgyalása következik. Majd a nyelv kultúrahordozó szerepére világít rá egy fejezet. A következő három rész szociolingvisztikai vonatkozásokra tér rá: ezek közül a többnyelvűség kifejtése azért fontos, mert ennek léte teremt részben lehetőséget arra, hogy egy nyelv visszaszoruljon, majd pedig veszélyeztetetté váljék. Egy fejezet azt járja körül, hogy mit jelent mindez egy nép vagy népcsoport identitása szempontjából. Végül annak bemutatása következik, hogy a tudomány tapasztalatainak birtokában mit lehet tenni a nyelvek megmaradásáért, illetve hogy a dokumentációs nyelvészet a maga eszközeivel miképpen tud megőrizni valamennyit a világ nyelvi sokszínűségéből.

A Tudástár adaptálásáról körülbelül ugyanaz mondható el, mint a tananyagokéról. Mindemellett arra is törekedtünk, hogy a középiskolai törzsanyaghoz képest ne legyen felesleges ismétlés a Tudástár szövegeiben. Ezért azokat az ismereteket nem közöltük újra, amelyek a középiskolai tanulmányok során előfordulnak. Jó példa erre A nyelv hangjai című fejezet, amely nagyon sok érdekességgel tágítja a diákok nyelvészeti horizontját, miközben nem válik unalmassá a már ismert fogalmak újbóli bevezetése. A Tudástár szövegeiről általánosságban elmondható, hogy tartalmuk több „nehézségi szintű” feldolgozást tesz lehetővé. Egyrészt használható az alapszöveg mint könnyű, érdekes, képekkel és ábrákkal illusztrált ismeretterjesztő olvasmány. Másrészt – hozzávéve a szövegbe beépített feladatokat – bizonyos mértékű elmélyülést is lehetővé tesz. Harmadrészt azok a linkek, amelyek a tudományos eredményekhez, a tudomány módszereihez, valóságos adatbázisokhoz és korpuszokhoz vezetnek el, ténylegesen a tudományos feldolgozásba engednek betekintést. (A honlapnak egyébként nem titkolt célja az, hogy felkeltse az érdeklődést a nyelvészet mint életpálya, illetve a szociolingvisztika, a dokumentációs nyelvészet iránt. Erről a törekvésről a honlap Mit tehetsz te? című része is árulkodik.)

A Tudástár alkalmazása a magyar nyelvi órán

Az alábbiakban arra olvashatók példák, hogy a Tudástár fejezetei, illetve ezek részletei hogyan építhetők be a magyar nyelvi órák anyagába. Jó néhány fejezet esetében (4., 5., 6.) már a cím alapján nyilvánvaló, hogy milyen anyagrészhez szolgálhatnak kiegészítésül. Elsőként egy, a törzsanyagban szereplő anyagrész példáján mutatjuk be, hogy milyen friss információkhoz juthatnak általa a diákok, illetve milyen módon tágítja nyelvi és nyelvészeti horizontjukat a fejezet(rész)ek megismerése. A második példa rendhagyó: azt mutatja be, hogyan szolgálhatnak ezek a szövegek nyelvészeti vagy általános műveltségi kvízjáték alapjául.

 

A nyelvrokonságról szóló anyagrész kiegészítése

Noha a finnugor vagy uráli nyelvrokonságot bemutató órák legfontosabb feladata az, hogy módszertani alapismereteket közvetítsenek a nyelvhasonlításról, ezeket az anyagrészeket mindig kiegészítik az érintett népeket bemutató rövid szakaszok. Ezek azonban rendszerint régebbi finnugrisztikai alapművekre támaszkodnak, ezért az ott közvetített információk nem korszerűek. Elsősorban néprajzi vagy folklorisztikai vonatkozásaik vannak, ezért kissé skanzenszerű képet alakítanak ki a bemutatott népekről. Pedig különösen az Oroszország területén élő kisebb-nagyobb finnugor népek mai helyzete – nyelvföldrajzi, történelmi, politikai, szociolingvisztikai és kulturális vonatkozásaik miatt – nagyon is érdekes kérdésekhez vezet el. Természetesen a magyartanárok számára sok internetes forrás áll rendelkezésre az órákra készüléshez (például az ELTE Finnugor Tanszékének honlapján található tananyagok), olyan tömörségű szövegekből azonban nincs nagy kínálat, amely a diákok számára nyújt könnyen és gyorsan feldolgozható kiegészítést méghozzá úgy, hogy szélesebb kontextusba (a nyelvi diverzitás nyelvészeti és társadalmi értelemben, kisebbségi nyelvek helyzete stb.) helyezi a tanult anyagot.

A rokon nyelveket beszélő népek zöme Oroszországban tízezres nagyságrendű nyelvi kisebbségként él. Gyakran merül fel a kérdés, milyen okai vannak a kis lélekszámnak és a széttagoltságnak. A finnugor népek nyelvi helyzetéről egyebek között az alább felsorolt adalékok találhatók a Tudástárban, amelyekhez a következő tanári instrukciók vezethetnek el:

 

Hány rokon nyelve van a magyarnak?

Nézz utána a 2. fejezetben, hogy mi minden nehezíti a pontos szám megállapítását!

 

Az oroszországi uráli népek mindegyike veszélyeztetett, többnyire nyelvjárási tagoltságuk is erősen nehezíti a nyelv megtartását. A számi (lapp) nyelv helyzete kissé eltér, mivel Oroszországon kívül még három másik ország területén beszélik. Dialektusairól, amelyek a földrajzi sajátságok (azaz a hegyek által erősen tagolt terület) következtében alakultak ki, minden bizonnyal tanultak a tanárok is magyar szakosként. Ezeket a változatokat régen nyelvjárásként emlegették, ma már egyre inkább külön nyelveknek tekintik őket. A számiról szóló rövid rész – amelyet térkép is illusztrál – olyan fejezetrészben található, amely azt tudatosítja az olvasóban, hogy milyen sokféle szempont érvényesülhet akkor, amikor nyelvek, illetve nyelvjárások között kell meghúzni a határt. (A példaanyagban szerepel még a hindi és az urdu esete, ahol vallási-kulturális ellentétekkel és írásrendszerbeli különbségekkel kell számolni, valamint a Lengyelországban található sziléziai változat problémája.)

 

 

2. ábra

Számi: nyelv vagy nyelvjárások (2. fejezet)

 

A nyenyecek kis népként viszonylag egységes nyelvet nagy területen beszélnek.

Nézz utána a 2. fejezetben, hogy ennek milyen okai vannak!

 

A nyelvek elterjedtsége a világban erősen különböző, és ennek történelmi, nyelvföldrajzi, gazdasági stb. okai is lehetnek. Az életforma és a nyelv beszélőinek száma közti összefüggésre kiváló példa a nyenyec nyelv. A földrajzi vonatkozások részletesebb kifejtése a földrajz tantárgyhoz készült feladatsorban található. Itt olvashatunk arról, hogy milyen okai vannak a hanti és a nyenyec közti óriási különbségnek. Míg a nyenyec 30 000-es beszélői számmal viszonylag egységes nyelvnek tekinthető, addig a hanti nyelv jóval kisebb beszélői számmal nyelvjárásilag erősen tagolt: gyakorlatilag annyi változata volt, ahány nagyobb folyó mentén beszélték.

 

 

3. ábra

Nyenyecek: terület, életforma, a beszélők száma (2. fejezet)

 

Nézz utána a 2. fejezetben, hogy a természeti és a gazdasági tényezőkön kívül milyen okai vannak még a finnugor népek kicsiny lélekszámának!

A komi-permjákok történetén keresztül mutasd be, hogy a szovjet és az orosz nyelvpolitikának milyen következményei lehetnek!

 

Ugyancsak itt olvashatók a komi-permják nyelvről a közelmúlt történései. Amint ismert, a szovjet nyelvpolitikának fontos szempontja volt már a Komi-permják Autonóm Körzet határainak kialakításakor is, hogy a komi-permjákokat elválassza a komik területétől, ami által kisebb, közigazgatásilag érdekeiket nehezebben érvényesítő népcsoportok jöttek létre. A komik és a komi-permjákok kapcsolattartását még úthálózat sem támogatta. 2005-ben olyan adminisztratív intézkedések következtek, amelyek tovább gyengítették a komi-permjákokat. Így távlatok hiányában gyorsult az asszimiláció, azaz például érdemesebbnek tűnt a gyerekeknek az orosz nyelvet megtanítani a komi-permják helyett.

 

 

4. ábra

A komi-permjákok területe (2. fejezet)

 

Milyen szerepe volt az oktatásnak abban, hogy a Szovjetunió kis népei feladták/feladják nyelvüket? Van-e példa hasonló intézkedésekre a világ más tájain?

 

A szovjet időszak asszimilációs nyelvpolitikája az oktatásban is megnyilvánult, erről is lehet olvasni az újabb finnugrisztikai szakirodalomban. Ezt a tényt az oroszországi kis népek mai helyzetének tárgyalásakor lehetetlen említés nélkül hagyni. Ugyanakkor a történelemben máskor és másutt is voltak ilyen törekvések, vagyis ismét fontos fogalommal ismerkedhetnek meg a tanulók a finnugor nyelvek ürügyén: az ún. nyelvüldözéssel.

 

 

5. ábra

A szovjet nyelvpolitikáról (10. fejezet)

 

A 9. fejezet táblázatának adatai alapján mutasd be, hogyan vész ki egy nyelv! Van-e köze ezeknek az adatoknak a vegyes házasságokhoz?

 

Ami az uráli nyelvek beszélőinek tragikus csökkenéséhez vezet, az a generációk közti nyelvátadás visszaszorulása. Ez a nyelvi veszélyeztetettség egyik legfontosabb összetevője. Egyetlen bekezdésnyi szöveg igen tömören írja le azt, ami a nganaszannal történik ezekben az években, és a diákok a világ számos nyelvére vonatkoztatható szociolingvisztikai alapfogalommal is megismerkednek.

 

 

6. ábra

Nyelvvesztés a nganaszanoknál (9. fejezet)

 

Nézz utána a 11. fejezetben, hogy milyen próbálkozások lehetnek egy nyelv kihalásának a megakadályozására!

 

Az is igen érdekes a veszélyeztetett nyelvek esetében, hogy milyen lehetőségek vannak a nyelvmegtartás ösztönzésére. Ismertebbek azok a próbálkozások, amelyek a tudomány felől érkeznek: ha dokumentációs igénnyel gyűjtik a nyelvet, illetve központilag, „felülről” szervezett iskolákat alapítanak a gyerekek nyelvelsajátításának megoldására. Jóval ritkábban olvashatunk a kis népektől vagy etnikai csoportoktól kiinduló kezdeményezésekről. A 11. fejezetben ilyen iskolákról, illetve képzésekről esik szó.

 

 

7. ábra

Revitalizáló oktatás és táborok a manysiknál (11. fejezet)

 

Foglald össze a 7. fejezetből a hanti hősénekek alapján, hogy milyen összefüggések lehetnek nyelv, kultúra, műfaj és stílus között!

 

A Tudástárban nem csupán a nyelvi veszélyeztetettség kapcsán fordulnak elő finnugor példák. Reguly Antalt művelődéstörténeti jelentőségénél fogva gyakorta megemlítik a nyelvrokon népekről szóló tankönyvrészletek. Abban, hogy Reguly Antalé ne csak egy név legyen a sok előforduló közül, része lehet a nyelv, a kultúra és a műfajok kapcsolatát tárgyaló 7. fejezetben a hanti (osztják) hősénekekről szóló részletnek is. A fejezet második része a találós kérdés műfajának virágkora, majd pedig visszaszorulása kapcsán azt járja körül, hogy milyen módon feltételezik kölcsönösen egymást a társadalmi viszonyok, a műfajok és a nyelv. Ezután az európai kultúrát érintő példa után következnek a hősénekek. A műfaj jellegzetes társadalmi és természeti feltételek között jött létre, és a műfaji jellegzetességekből következően új formai megoldások is kialakultak. Mivel ezeket a szövegeket éppen sajátos stiláris megoldásaik miatt nehéz még magyarra fordítva is befogadni – erről is szól a bevezető szöveg –, a kultúra és a nyelv összefüggéseinek tárgyalását egy feladat zárja le (a fejezetekbe ágyazott feladatokat kék mező jelzi). A feladat egy nagyobb témakörhöz kapcsolva ismerteti meg a diákokkal Reguly gyűjtésének eredményeit, és bemutat egy tipikus szibériai műfajt. Amennyiben van idő kitekinteni a finnugor népek alig ismert, de nagyon gazdag kultúrájára, ehhez a 7. fejezet tartalmaz könnyen feldolgozható anyagot.

 

 

 

8–9. ábra

Kultúra, műfaj és nyelv összefüggései Reguly hőséneke alapján (7. fejezet)

 

Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvekről – kvíz formájában

A Tudástár első és második fejezete számos olyan információt és érdekességet tartalmaz, amelyek a kommunikációval, a nyelv általános tulajdonságaival foglalkozó, illetve a világ nyelveiről alapismereteket közvetítő anyagrészekhez kapcsolhatók. Ezeknek csak egy lehetséges felhasználása az, ha a diákoknak feleletválasztó vagy tippelő kérdéssort kell készíteniük. (Ezek további felhasználása változatos lehet: órai feldolgozás, iskolaújság, vetélkedő.) Az alábbi kérdések és válaszok csak példaként állnak itt, hiszen még kérdések formájában is számtalan módon fel lehet használni a fejezetek anyagát. Segítségükkel egyrészt ellenőrizhető a törzsanyagból a nyelv mint jelrendszer témakör pontos megértése, másrészt az általános műveltség bővítésében is felhasználható.

 

Igaz vagy hamis?

 

Ferdinand de Saussure fogalmazta meg a 19. században a beszéd és a nyelv közti különbség mibenlétét.

Igaz: a nyelv a beszélők tudatában lévő jel- és absztrakt szabályrendszer, a beszéd az egyedi beszélő tényleges produkciója.

 

A közlekedési táblák rendszere alig különbözik az emberi nyelvtől: a jelek abban is alkotóelemekből épülnek fel (például alak, szín, szegély).

Hamis: az alapvető különbség a jelek kombinálhatóságában van, azaz a közlekedési táblákból nem hozhatunk létre végtelen számú közlést.

 

A siketek jelnyelvében a jelek ikonikus jelek, tehát a jelölt és a jel közötti hasonlóságon alapulnak, ezért egyforma a siketek jelnyelve a világ minden táján.

Hamis: a siketek jelnyelve nem ikonikus jelekből áll, és nemcsak a világban különböznek jelentősen a jelnyelvek, hanem még Magyarországon belül is vannak változatai.

 

Az állatok nyelve meglepően árnyalt, gondoljunk csak a méhek táncára vagy a delfinek kommunikációjára, vagyis az emberi nyelvek alapvetően nem különböznek az állati kommunikációtól.

Hamis: jelenlegi tudásunk szerint bármennyire árnyalt állati kommunikációk léteznek, csak az emberi nyelv segítségével lehet elvont, időben és térben távoli dolgokról is kommunikálni.

 

A régészeti leletek alapján tudjuk, hogy az emberi nyelv 15-20 000 éve alakult ki.

Hamis: a Homo sapiens életformájából arra lehet következtetni, hogy az emberi nyelv jóval régebben alakult ki, de a régészeti leletek ebben keveset segítenek, mert a garat és a száj lágy részei nem maradnak fenn.

 

A nyelv kialakulása összefüggésben van a két lábon járással.

Igaz: többek között az L alakú garatüreg teszi alkalmassá az embert a beszédre, az pedig a két lábon járás következtében jöhetett létre.

 

Megközelítőleg sem tudjuk, hány nyelvet beszélnek a világon, mivel sok esetben nehéz elkülöníteni a nyelvet és a nyelvjárásokat, illetve vannak még ismeretlen területek felderítetlen nyelvekkel is.

Hamis: kb. 7 000 nyelvet ismerünk.

 

A világon pontosan 7 106 nyelvet beszélnek.

Hamis: ez az Ethnologue adata, e honlapon az ismert nyelvek száma 7 106 (3).

 

Európában 25-30 nyelvet beszélnek.

Hamis: ennél jóval többet, kb. 240-et.

 

Afrikában beszélik a világ nyelveinek majdnem harmadát.

Igaz: ismereteink szerint Afrikában több mint 2000 nyelvet beszélnek.

 

A nyelvek beszélőinek száma arányos annak a területnek a nagyságával, ahol a nyelv elterjedt (például Kína).

Hamis: egy nyelv beszélőinek száma elsősorban nem a terület nagyságával van összefüggésben, sokkal inkább történelmi, politikai, éghajlati, gazdasági, nyelvföldrajzi tényezőkkel.

 

Az eszperantó nyelvet egy orvos teremtette meg több mint száz évvel ezelőtt, elsősorban politikai, illetve pacifista megfontolásokból.

Igaz: Zamenhof politikailag semleges kommunikációs eszközt kívánt létrehozni, amely a világbékét is előmozdíthatja.

Összegzés

Az INNET-projekt honlapján található anyagok felhasználása a tanár kreativitásán alapul: az oktatásban megjelenhetnek a frontális előadástól kezdve a csoportmunkán át az otthoni gyűjtőmunkáig sokféle formában. Segítségével a törzsanyag számos részletét ki lehet egészíteni, valamint sokféle tantárgy oktatásában megjelenhet (a bevezetőben felsoroltakon kívül osztályfőnöki, történelem- vagy etikaórákon is). Magától értetődő, hogy a honlap lengyel, holland, német és angol tartalmai ezeknek a nyelveknek az oktatásában is szerepet játszhatnak. (Megjegyzendő, hogy teljes egészében csak három nyelven érhető el a honlap: magyarul, angolul és lengyelül, amelyek közül a két utolsó tartalmilag gyakorlatilag azonos.) Természetesen a honlap szakkörök és fakultációk számára is hasznos lehet. Az iskolai életben gyakran kerül sor szakmai napokra, illetve a nyelvek európai napja, a magyar nyelv napja, a magyar tudomány ünnepe, a magyar kultúra napja, a rokon népek napja stb. megünneplésére, ezeken az alkalmakon jó szolgálatot tehetnek a honlapon megjelenő tartalmak. Azok az osztálykirándulások és nyári tematikus táborok, amelyek során a diákok nyelvet vagy nyelvjárást gyűjtenek, hasznát vehetik a nyelvi dokumentáció alapjait bemutató fejezetnek, és nem utolsósorban annak a szemléletnek, amely tisztában van a nyelvek értékével, látja az identitásban betöltött és kultúrahordozó szerepüket. A honlapon található tartalmak végső soron ahhoz járulhatnak tehát hozzá, hogy a diákság körében kialakuljon egyfajta nyitottság és felelősségtudat, amelynek a többség gondolkodásában jelen kell lennie a nyelvi kisebbségek irányában.

 

Irodalom

 

N. Császi Ildikó 2009. Szövegértést fejlesztő gyakorlatok az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztéséhez. Anyanyelv-pedagógia 3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=197 (2014. október 29.)

Hanák Zsuzsanna (szerk.) 2007. A kooperatív módszertan elmélete és gyakorlati alapjai. http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/kooperativ_modszertan.htm (2014. október 29.)

Horváthné Zilahy Ágnes 2004. Hatékony tanulás. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00087/2004-12-ta-Horvathne-Hatekony.html  (2014. október 29.)

Jung, Dagmar – Klessa, Katarzyna – Duray, Zsuzsa – Oszkó, Beatrix – Sipos, Mária – Szeverényi, Sándor – Várnai, Zsuzsa – Trilsbeek, Paul – Váradi, Tamás 2014. Languagesindanger.eu – including multimedia language resources to disseminate knowledge and create educational material on less-resourced languages. http://lrec2014.lrec-conf.org/en/ (2014. október 29.)

Vass Vilmos 2009. A kompetencia fogalmának értelmezése.http://www.ofi.hu/tudastar/hazai-fejlesztesi/kompetencia-fogalmanak  (2014. október 29.)

 

(1) http://www.innet-project.eu/about

(2) http://hu.languagesindanger.eu/

(3) http://www.ethnologue.com/

 

Sipos, Mária

Interesting facts about language and languages on the INNET project website

Supplementary online materials for teaching grammar

 

This study presents a website that helps introduce the notions of linguistic vulnerability, linguistic minority, and linguistic diversity into public education and public opinion. On the website of the Polish-Hungarian-Dutch-German project, visitors can find, inter alia, twelve popular scientific chapters, learning materials (exercises with key) prepared for five subjects, information and photos on an interactive map. The materials on the website are applicable in class work and also for individual orientation, and there are possibilities for further applications as well (e.g. additional classes, study groups, professional days, class trips etc.). The study shows an example of compiling a quiz game the items of which when are collected from the first two popular scientific texts.

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2014. évi 4. szám tartalomjegyzékéhez  

 


 

Kulcsszók: nyelvi veszélyeztetettség, nyelvi kisebbség, nyelvi sokszínűség, tartalomszolgáltatás, szemléletformálás

 

Keywords: linguistic vulnerability, linguistic minority, linguistic diversity, content service, awareness raising

 


   

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–