Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny
A Magyar Nyelvtudományi Társaság tavaszi felolvasóülései
A Magyar Nyelvtudományi Társaság veszprémi csoportjának programjai
Egyetemi oktatóként és fonetikusként csak megerősíteni tudom tapasztalatát: a tanárjelöltek nagy része sem tud hangosan olvasni, sokuknak túl gyors, tagolatlan a beszéde, vagy épp nem tudja magát megfelelően kifejezni egy-egy kiselőadás során. Ugyanakkor a közélet fejlődése, a közoktatás átalakulása, a tömegkommunikáció egyre nagyobb térhódítása, a gazdasági élet változásai, illetve a művészetek is mind igényes beszédprodukciót kívánnak meg a beszélőktől. A beszédprodukció szintje azonban annak csaknem minden vonatkozásában kisebb-nagyobb kívánnivalókat hagy maga után, akár a fiatalabb, akár az idősebb korosztályra gondolunk.
A beszélés formáinak fejlesztése tehát fontos és hiánypótló feladat. Emellett ugyanolyan fontos, hogy a beszédfeldolgozást is fejlesszük; az erre irányuló felmérések komoly beszédészlelési és beszédmegértési problémákról árulkodnak a társadalom egyre szélesebb körében.
Jövő szeptemberben valóban beindul egy tanári mesterszak az ELTE-n, Nyelv- és beszédfejlesztő tanár néven. Ezzel a programmal az a célunk, hogy olyan oktatókat képezzünk, akik képesek a beszédprodukció és a beszédfeldolgozás sajátosságainak tudatos alkalmazására, valamint annak átadására a különböző életkorú tanulóknak; illetve képesek alkalmazni azt más, a beszéden alapuló szakmákban, például a tömegkommunikációban, a közéletben, az üzleti életben, valamint az előadó-művészetben.
A képzés során a hallgatók megismerkednek a nyelvi és beszédfejlesztés módszertanával, így képesek lesznek az elméleti és gyakorlati tudás mindennapi alkalmazására a tanórákon, valamint felkészülnek a módszertan oktatására is. Célunk, hogy hallgatóink beszédképzése mintaszerű legyen, felismerjék a különböző életkorú tanulók produkciós és percepciós hibáit, képesek legyenek a beszédprodukció és a beszédpercepció fejlesztésére és a problémamentes nyelv- és beszédhasználat tényezőinek megtanítására a különböző kommunikációs helyzetekben.
Reméljük, ezáltal ismét hangsúlyosabb szerepet kaphat a középiskolákban is a beszéd oktatása, a szép beszédre való igény felkeltése. Várjuk szeretettel minden érdeklődő jelentkezését.
Budapest, 2008. november 23.
Bóna Judit
rovatvezető
Vissza a 2008. 3–4. szám tartalomjegyzékéhez