Naptár

Lendvai-Décsy Kornélia Márta

XVI. Apáczai-napok nemzetközi tudományos konferencia

Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán 2012. október 26-án már tizenhatodik alkalommal rendezték meg az Apáczai-napok nemzetközi tudományos konferenciát. Évekig három-, majd kétnapos volt a program, az utóbbi két évben azonban egynaposra rövidült. A konferencia szervezője Lőrincz Ildikó tudományos dékánhelyettes volt. A tanácskozáson a hazai állami és egyházi felsőoktatási intézményeken kívül bemutatkozott Nyitra, Eperjes, Graz, Szabadka, Újvidék és Ukrajna egy-egy egyeteme, főiskolája is.

1. kép

Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektorának köszöntő beszéde

Faragó Sándor rektor köszöntője után Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár tartott plenáris előadást A megújuló oktatási rendszer válaszai korunk kihívásaira címmel. Az előadást Kovács Kálmán festőművész-grafikus kiállításának megnyitója követte, majd elkezdődtek a szekcióülések.

2. kép

Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszony A megújuló oktatási rendszer válaszai korunk kihívásaira című plenáris előadása

A konferencia tizenhárom szekcióban hirdette meg programját. Összesen 140 előadás hangzott el magyar, angol, illetve német nyelven. Az anyanyelvvel kapcsolatos előadásokat két szekcióba osztották. Ahogy a szekciókat felsoroló táblázatban is látható, a Nyelvtudományok I. elnevezésű szekcióban a nyelvek, a kultúrák és a nemzedékek párbeszéde került előtérbe, a Nyelvtudományok II. – Irodalomtudományok pedig inkább az irodalomtudománnyal kapcsolatos témákkal és a XXI. század irodalmának nyelvhasználatával foglalkozott.

1. táblázat

A XVI. Apáczai-napok nemzetközi tudományos konferencia szekciói

A Nyelvtudományok I. szekcióban két előadás tartozott szorosan az anyanyelvi nevelés témaköréhez. Hoboth Katalin, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója Kontrasztív szemlélet az anyanyelvi nevelésben és a helyesírás tanításában címmel a dialektológia és az anyanyelv kapcsolatáról, egymáshoz való viszonyáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a nyelvjárási háttér a diákok helyesírására is hatással van. „A köznyelv oktatása nem történhet az anyanyelvváltozat stigmatizálása révén” (1).

3. kép

Néhányan az Apáczai Kar hallgatói közül

Dr. Koós Ildikó (Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti Nevelési és Sporttudományi Kar) A dajkanyelv önzetlenségének kérdése az anya-csecsemő párbeszéd kapcsán című előadásában a nyelvelsajátítás korai szakaszának folyamataira fókuszált. Tudománytörténeti áttekintésében eljutott a preverbális kommunikációs interakciós modellig, valamint a beszédaktus-alapú elméletekig. A XXI. századi gyermeknyelvoktatás hangsúlyozza a szociális környezet (felnőtt nemzedék) és a kulturális közeg pozitív hatásait a nyelvelsajátítás folyamatára. „Az anyai nyelvhasználatban kulcsszerepe van az adott kulturális közösség iránti önzetlen nyelvi elkötelezettségnek is” (1).

2. táblázat

A Nyelvtudományok I. szekció programja

A Nyelvtudományok II. – Irodalomtudományok című szekcióban nyolc előadás hangzott el a XXI. század eleji nyelvhasználat és irodalom témakörében. Vígh-Szabó Melinda (Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar) a Finnugor népek hírközlési és online kommunikációs csatornákon című előadásában az önálló államisággal rendelkező, de kisebbségben élő finnugor népek nyelvük védelmében indított kezdeményezéseiről számolt be. Részletesen kitért az Észtországban beinduló nyelvfejlesztő és kultúraápoló törekvésekre is.

4. kép

Dr. Vígh-Szabó Melinda, Pannon Egyetem, MFTK

Finnugor népek hírközlési és online kommunikációs csatornákon című előadása

Parapatics Andrea (Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar) A szleng helye a falusi családokban címet adta előadásának. „Az előadás az MTA–ELTE Új magyar nyelvjárási atlasz projekt határon inneni és túli kutatópontjain végzett nyelvhasználati és nyelviattitűd-vizsgálat ismertetésével támasztja alá és szemlélteti a szleng széleskörűvé válását társadalmi, területi és életkori tekintetben is” (1).

Lendvai-Décsy Kornélia (Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar) A magyar helyesírás a jogi iratokban címmel szólt felsőoktatásunk egyik fontos feladatáról, a kötelező helyesírási stúdium bevezetésének a szükségességéről. A magyar helyesírási alapelvek ismertetése után az egybe-, a külön- és a kötőjeles írás fontosabb szabályait mutatta be példák segítségével. Ezek után néhány gyakran előforduló helyesírási hibára világított rá: Dr. vagy dr.? Az indokolatlanul használt nagy kezdőbetűkre, a dátumokban helytelenül alkalmazott pontokra, illetve a felesleges kötőjelekre hívta fel a figyelmet. Példákkal szemléltette, hogyan igényli a mozgószabály alkalmazása a nyelvhasználó kreativitását.

Az irodalmi előadásokban is nagy szerepet kapott a nyelvhasználat. Petres Csizmadia Gabriella (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra) A név identitásalakító szerepe az autobiografikus szövegtípusokban című előadása a névtan, az önéletrajz, az énszöveg és az identitás területét célozta meg. Egyéni megközelítésben vizsgálta a kutató a személynév szerepét a személyiség életében. „A névvel ellátás a társadalom általi elismerést foglalja magába, a személynévtől való megfosztás pedig az egyén társadalmi minőségének elvesztését vagy átalakulását jelenti” (1).

5. kép

A Nyelvtudományok II. – Irodalomtudományok című szekció hallgatósága

Hajdu Diána (Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar) Beszédmódok a Cseresznyéskertben címmel egy folyamatban lévő munka pillanatnyi fázisát ismertette. A tanulmány Csehov Cseresznyéskert című drámájának egy átiratát, pontosabban egy dramaturg által 2010-ben átírt szövegkönyvét vizsgálta. A készülő szakdolgozat „a szituáció azonosításával a probléma meghatározására és a beszédmódok különbségének lehetőségeire igyekszik rávilágítani” (1).

Nagy Gábor (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra) Beszédmód- és regiszterváltás Péterfy Gergely Halál Budán című regényében című előadásában doktori disszertációjának egyik részletével és munkamenetével ismertette meg a hallgatóságot. A kutató a mű narratológiai kérdéseivel és regiszterváltásaival foglalkozik. Az áltörténelmi regény három részének más-más a narrátora, ezért állandó perspektíva- és beszédmódváltás történik. „A regény bővelkedik szereplőkben, kik a kor egész társadalmáról adnak keresztmetszetet, így a karakterek nyelvhasználata kiváló kutatási alapot kínál az egyes nyelvi regiszterek realizációjának és szembenállásának vizsgálatára” (1).

3. táblázat

A Nyelvtudományok II. szekció programja

A konferencia sikeres volt. Az egyes szekciókban felmerült kérdések, viták hasznosaknak bizonyultak a hallgatók és az előadók számára egyaránt. A kutatások továbbgondolásához, esetleges bővítéséhez is segítséget nyújtott a tanácskozás. Az előadások szerkesztett változata, a hagyományoknak megfelelően, a következő évi Apáczai-napok konferenciára jelenik meg CD-formátumban.

Irodalom

(1) XVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencia. Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között. Absztraktfüzet. http://www.ak.nyme.hu/index.php?id=12507&L=1 (2012. december 3.)

Lendvai-Decsy, Kornélia Márta: 16th Apáczai Days international scientific conference. Solidarity and dialogue between generations

Az írás szerzőjéről

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2012. évi 4. szám tartalomjegyzékéhez