Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Kovács Réka

Helyesiras.mta.hu

 

Helyesírási tanácsadó portál
(Váradi Tamás, MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály)

 

MTA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET. BUDAPEST. 2013.

 

 helyesiras.mta.hu, az intelligens helyesírási tanácsadó portál

 

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2009 óta dolgozik a helyesiras.mta.hu portál elméleti hátterének a kidolgozásán és a megvalósításon. Az eredményt, vagyis a portált 2013. április 30-án az MTA Székházában rendezett megnyitón tárták a nagyközönség elé. A fogadtatás vegyes, de többnyire pozitív és bizakodó volt. Abban viszont mindenki egyhangúlag egyetértett, hogy hiánypótló szolgáltatást hoztak létre a fejlesztők. Váradi Tamás, a Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztályának vezetője a portál előnyein kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar helyesírás kezelése nyelvtechnológiai eszközökkel nem egyszerű feladat, és a rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll (jelenlegi verzió: 1.0.7 [2013-07-02]). A fejlesztők név szerint: Váradi Tamás, Miháltz Márton, Ludányi Zsófia, Takács Dávid, Oravecz Csaba, Hussami Péter, Nagy Ágoston, Mittelholcz Iván, Pintér Tibor, Sass Bálint, Mártonfi Attila, Kardos Tamás, Selyem Zoltán (1).

A portálról általában

helyesiras.mta.hu egy olyan nyelvtechnológiai eszközökre támaszkodó tanácsadó portál, amely az érvényben lévő akadémiai szabályzat, A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása alapján szolgál helyesírási javaslatokkal azoknak, akik helyesen szeretnének írni (2).

A portál egyszerűségre és közérthetőségre törekszik, és a nyelvészektől a tanárokon át a laikusokig mindenkinek készült. Dizájnja és struktúrája is ezt hivatott reprezentálni. A közérthetőségen még szükséges javítani, de – a fejlesztők reményei szerint – rövidesen egy olyan oldalt sikerül létrehozniuk, ahol a hét részterületet lefedve a számítógép lehetőségeihez mérten érthető és alkalmazható választ kap a felhasználó. A portál a javaslatok után magyarázattal és a szabálypontokra való hivatkozással is szolgál. A grafikát a Farm Stúdió tervezte (3). A weblapra lépve a következő nyitókép látható:

 

 

1. ábra

Nyitólap (4)

 

Az eszközökön kívül a Helyesírási szabályzat, az Archívum, a Magunkról és a Kapcsolat menüpont található. A Helyesírási szabályzat pont alatt az AkH. tizenegyedik kiadása, tizenkettedik (példaanyagában átdolgozott) lenyomata van feldolgozva utalóként szolgáló ugrópontokkal. Azoknak, akik nem szívesen keresgélnek a papíralapú szabályzatban, ez a megoldás tökéletes, hiszen amellett, hogy a weblapon lehetőség van arra, hogy szavakra keressünk, a fejlesztők a portál bal oldalán pontokba szedték az AkH. főbb fejezeteit, amelyek szintén ugrópontként szolgálnak.

Az Archívum menüpont alatt találja meg a látogató azokat a szavakat és kifejezéseket – különböző kategóriák és szempontok szerinti keresési lehetőséggel –, amelyeket a Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálata az évek során kérdésként telefonon, illetve levélben kapott, és meg is válaszolt. Bár ennek az anyagnak a feldolgozottsága még nem teljes, a nyelvhasználók példáinak realitása és a kategóriák létrehozása miatt ez az adatbázis nagyon hasznos része az oldalnak. Kereshet az érdeklődő nyelvtani kategóriák szerint, például: betűk, intézménynevek, elválasztás; szakmák szerint, ilyen a föld(rajz), a pol(itika), a kém(ia) stb.; valamint egyéb jelzések alapján: mozg ‘mozgószabály’, össz ‘összetétel’, óő ‘folyamatos melléknévi igenévvel alkotott összetétel’, emellett pedig a szabálypontokra mutató hiperlinkek is segítik a felhasználót. Az Archívum frissítésekor a fejlesztők azt tervezik, hogy bizonyos eseteknél megjegyzéssel is ellátják a kérdéses szavakat.

A Magunkról pontnál alapos leírást lehet olvasni arról, hogy kik készítették, és hogyan működik a portál; hogyan használjuk, mit nyújt a rendszer, mit nem tud a rendszer, és mik a portál előnyei. Emellett fellelhető az eszközök használatának a részletes leírása, a felhasznált alkalmazások, fogalommagyarázat és a közreműködők publikációi is (5). Bár a fejlesztők törekedtek arra, hogy minél több információval lássák el a felhasználót, és előre választ adjanak a felmerülő kérdéseire, a Hogyan működik pontot kevesen veszik figyelembe (április 30-tól június 27-ig az 590 376 oldallátogatásból 1944-szer nézték meg a Hogyan működik oldalt – a Google Analytics statisztikái alapján [6]).

A Kapcsolat menüpont három különböző alternatívával szolgál, amelyeken keresztül a látogató felteheti a kérdéseit, jelezheti a megjegyzéseit: a Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport e-mail elérhetősége, a visszajelző űrlap és a hivatalos Facebook-oldal található itt.

Az eszközök

A választható eszközök vagy modulok a Külön vagy egybe?, a Helyes-e így?, a Névkereső, az Elválasztás, a Számok, a Dátumok és az Ábécébe rendezés. Az eszközökre irányítva a kurzort rövid leírást olvashatunk arról, hogy milyen problémákkal kapcsolatban használható az adott modul, a Számoknál például a „Számjegyekkel megadott tőszámnevek, sorszámnevek, tizedes törtek, törtek átalakítása betűvel írt alakba” használati útmutató található.

A javaslatok megadása zöld háttérben kis pipával történik, a helytelen alakoké pedig piros háttérben felkiáltójellel. Főként a Külön vagy egybe? modulban előfordulhat, hogy több megoldással, javaslattal áll elő a portál, ezek alatt szerepelnek a magyarázatok is. Ezek a szövegek néha nem egészen érthetők, és a javaslatok sorrendjének sincs jelentősége, ez ugyancsak zavaró lehet. A fejlesztők törekednek arra, hogy a többértelműséget teljes mértékben megszüntessék, és a felhasználók egyértelműen választ kapjanak a kérdéseikre.

Külön vagy egybe?

Sorrendben az első a Külön vagy egybe? modul. „A magyar helyesírás egyik legnehezebb kérdésköre” (Laczkó–Mártonfi 2004: 91) a szavak külön- és egybeírása, így nem véletlen, hogy általában ezzel a területtel van a legtöbb baj. A magyar helyesírás szabályai meglehetősen nagy részét a külön- és az egybeírás, valamint a kötőjelek alkalmazására vonatkozó szabálypontok teszik ki (AkH. 95–142.). A mozgó- és egyéb összetételekkel kapcsolatos szabályok használata sokszor nem egyértelmű. Itt azokra az esetekre lehet gondolni, ahol a jelentésárnyalatok a perdöntők (bontott-tégla fal bontott téglafal) (Laczkó–Mártonfi 2004; Pintér et al. 2009; Ludányi et al. 2013a), vagy éppen az idegen elemekkel alkotott összetételekre (franchise-rendszer). Emellett számba kell vennünk az emberi tényezőt is, sokan nem ismerik részletesen a külön- és az egybeírás szabályait, például az -ó/-ő képzős melléknévi igenevekkel alkotott összetételekre vagy a jelentéssűrítő összetételekre vonatkozó szabályokat, és nem szívesen fordulnak segítségért a helyesírási szótárakhoz, különösen a papíralapú segédeszközökhöz. Míg a szótagok és a tagok felismerése, szótövesítése, a morfémák azonosítása a mostani nyelvtechnológiai segédeszközöknek nem okoz gondot, az idegen szavakkal alkotott összetételekből (outsourcingpiac) és a többletjelentésekből (mozgássérült-segítő kutyamozgássérült segítőkutya) fakadó problémákat nehezen kezeli a rendszer. Az alkalmazott morfológiai elemzők a HUMor és a Hunspell, egyéb alkalmazások a Helyes-e? helyesírás-ellenőrző és -ajánló, valamint a Magyar elválasztási szótár a PyHyphen szabad forrású alkalmazáshoz (7). Amikor a fejlesztők úgy döntöttek, hogy a többi helyesírási tanácsadó portáltól eltérően az egyszerű beépített adatbázis és a szótári keresés helyett formálisan megfogalmazva automatikusan, nyelvtechnológiai módszerekkel készítik el az oldalt, számolniuk kellett ehhez hasonló problémákkal. Ezeknek a megoldására több módszer létezik, ám sajnos tökéletes sohasem lesz. Természetesen a problémás esetek nagyobb részére maguk a felhasználók világítanak rá, a portál Visszajelzés szolgáltatása révén. Ha a kérdéses szó vagy kifejezés speciális, egyedi vagy nem fogalmazható meg formálisan, azaz nem írható rá szabály, de ennek ellenére fontosnak tartható, a rendszer kivétellista-adatbázisába kerül. Amennyiben általánosabb dologra derül fény, például az állatnevek vízi-, fekete-, fehér-, házi- stb. nemi, nemzetségi vagy faji jelzős fajnevek külön- és egybeírási szabályaira (házilégyházi egér), akkor a fejlesztők vagy szabály alapján oldják meg az újonnan felmerült problémát, vagy végső esetben valamilyen korpuszból történik a bővítés.

A Külön vagy egybe? modul alkalmazásához az oldalon instrukciókat is kap a felhasználó. Az egyik ilyen fontos utasítás, hogy ha egy kifejezés vagy szóösszetétel külön- és egybeírásával, valamint a kötőjelhasználattal kapcsolatos kérdésünk van, akkor ezt az eszközt válasszuk. Sajnos, a Helyes-e így? nagyon csábítóan hangzik, bármilyen típusú kételyünk is akad, itt azonban külön- és egybeírással kapcsolatos problémánkra nem feltétlenül kapunk releváns választ. A két leginkább használt alkalmazás a Helyes-e így? (177 932) és a Külön vagy egybe? (173 075) (április 30-tól június 27-ig az 590 376 oldallátogatásból – a Google Analytics statisztikái alapján). A másik instrukció a tagok bevitelére vonatkozik. A kérdéses alakokat tagonként, azaz külön-külön kell beírni. Ha nem talál egyezést az adatbázissal, akkor a rendszer szabály alapján adja meg a megoldást, ám ekkor maximum három tagot képes inputként kezelni.

Helyes-e így?

A Helyes-e így? eszközmegnevezés jogosan jelentheti a felhasználónak azt, hogy itt minden kétes alakkal kapcsolatban választ kap. Sajnos ez nem feltétlenül történik így. Az oldal fejlesztőinek hosszabb távú tervei között szerepel, hogy összefűzzék a modulokat, és ha nem is valamennyit – hiszen akkor nem volna értelme a külön eszközöknek –, de a leggyakrabban előforduló szavakat (például a tulajdonneveket a Helyes-e így?-ben) máshol is meg lehessen találni. „Szóalak helyességének vizsgálata, helytelen alakhoz helyes alakok javaslata” – olvasható a menüpontra kattintva. Ám itt éppen a javaslatok köre az, ami kifogásolható. Amikor ugyanis a beviteli alak helytelen, a rendszer hasonlósági mintaillesztéssel, automatikusan ad ki hozzá javaslatokat, amelyekből aztán olyan alakok is előkerülhetnek, amelyek grammatikailag helyesek, ám értelmük nincsen (négykézlábazólégykézlábazó). Ez még abban az esetben is zavaró lehet, ha megtaláltuk a helyes megoldást a javaslatok között. A fejlesztők tisztában vannak a jelenséggel, megoldására pedig több lehetőség is felmerült. Az egyik az, hogy a megjelenő javasolt alakok mennyiségét csökkentik, hogy így szűrjék ki az értelmetlen megoldásokat. A másik az, hogy a javaslatokat az MNSz2 korpuszból adják. Az utóbbinak azonban az a hátránya, hogy nem tartalmaz minden létező alakot. Mindezek mellett – új szolgáltatásként – felmerült, hogy a Nyelvtudományi Intézet birtokában lévő archívum ellenőrzött szavai, kifejezései közötti hasonlóság alapján (az alaki hasonlóságon túl) is adjon találatokat a rendszer, amelyet aztán a felhasználó analógiával alkalmazhat a későbbiekben. Ezek azonban egyelőre a közép- és a hosszú távú fejlesztések között szerepelnek.

Névkereső

A Névkereső a tulajdonnevek és ezek toldalékolásának helyesírásában segít. Annak ellenére, hogy a márkanevek, az intézménynevek, az állatnevek, a címek, a csillagnevek, a kitüntetés- és a díjnevek is tulajdonnévnek számítanak (AkH. 154–200.), a portál egyelőre csak a földrajzi neveket és a személyneveket ismeri. Emellett hiányosságként elmondható, hogy az olyan esetekben, amikor a felhasználó nem biztos benne, hogy egy bizonyos alakot kis- vagy nagybetűvel kell írni, ám az nem számít tulajdonnévnek, a rendszer ugyancsak nem ad választ. Erre példaként szolgálnak az egyezmények, a fontosabb napok vagy ünnepek (karácsony, tordai országgyűlés, anyák napja). A tulajdonneveknél begépelve a szót egy legördülő listában kapunk folyamatosan szűkülő találatokat, a felsorolás a megoldásokon túl a névtani kategóriákat is megadja (földrajzi név, településnév, személynév, vezetéknév, keresztév, természetföldrajzi név, családnév, férfinév, női név, becenév). A Névkereső modul folyamatosan bővül mind az adatmennyiséget, mind a kategóriák pontosítását tekintve. Emellett rendelkezésre áll az Archívum listája is.

Elválasztás

Az elválasztó eszköz a huhyphn és a HUMor morfológiai elemző alapján működik (8). Amellett, hogy a rendszer a szótagokat jelöli, a szóösszetételek határát is jelzi virgulával. Az elválasztás viszonylag könnyen automatizálható területe a helyesírásnak, ám éppen a formalizálás miatt találkozni olyan jellegű hibákkal, mint a PüthagoraszPüt-ha-go-rasz javaslat. Hiányossága – ahogy erre a fejlesztők is utalnak –, hogy a tulajdonnevek esetében csak a leggyakoribb régies írásmódú családneveket képes elválasztani.

Számok

A számok leírása, ahogy az elválasztás, a dátumok és az ábécébe rendezés, egyszerűbben automatizálható (Ludányi et al. 2013b). A rendszer arra is lehetőséget ad, hogy törteket, tizedesvesszővel ellátott számokat vagy előjeleket használjunk. Erre vonatkozó instrukciót az eszköz neve alatt találunk. Ha több válasz lehetséges, a magyarázatban meglehetősen pontos leírást kap a látogató az alakok használatáról az alábbiak szerint:

 

 

2. ábra

A Számok eszköz használata (9)

 

Dátumok

Ahogy azt a Hogyan működik?-ben írják a fejlesztők „a Dátumok elnevezésű alkalmazás a felhasználó által évszám-hónap-nap (éééé-hh-nn, azaz például 2013-04-15) formában beírt vagy egy sablonból kiválasztott dátumot a magyar helyesírás szabályai szerinti lehetséges alakokra alakítja át”. (10) A lista a lehetséges alakokkal gyakorlatilag valóban lefed mindent kezdve a római számoktól, a tól–ig formákon át a birtokos jelzővel ellátott hónapok helyesírásáig. A rendszer nem tudja kezelni a szökőévet és a (Gergely-naptár bevezetésekor) kimaradt napokat, de ennek nem igazán érezni a hiányát.

Ábécébe rendezés

Ez a modul szintén egy nagyon jól működő részét képezi az oldalnak. Tekintve, hogy az oldal a magyar helyesírást támogatja, más ábécék szerinti rendezésre nem képes (11). Bemenetként a szavakat külön sorba kell írni, amelyre a kitöltési mező fölötti rövid instrukció hívja fel a figyelmet.

Az eszközök között található még egy További információk a helyesírási szabályzatban és egy További információk az archívumban menüpont, amelyek alatt a kérdéses nyelvtani kategóriára vonatkozó szabálypontok és az archívum szintén oda tartozó kategóriáira mutató hiperlinkek szerepelnek. Ezek az oldalak közötti könnyű átjárhatóságot biztosítják, és a magyarázatok körét bővítik.

Összegzés

A helyesírási portál remek segédeszköze lehet a magyartanároknak, a magyar mint idegen nyelv tanárainak, az általános és a középiskolásoknak, valamint a magyart mint idegen nyelvet tanulóknak egyaránt. Mivel a felhasználók nem csupán a helyes alakot tanulják meg, hanem rögtön a hozzá tartozó magyarázatot is láthatják, a portál – szemben a papíralapú helyesírási szabályzattal – sokkal inkább lekötheti a figyelmet, és lehetőséget adhat szórakoztató, interaktív, egyéni vagy közös helyesírás-tanulásra is. 

Irodalom

 

AkH. = A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. 12. (példaanyagában átdolgozott) lenyomat. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2004. Helyesírás. Osiris Kiadó. Budapest.

Pintér Tibor – Mártonfi Attila – Oravecz Csaba 2009. Online helyesírási szótár és megvalósítási nehézségei. In: Tanács Attila – Szauter Dóra – Vincze Veronika (szerk.) MSZNY 2009. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. JATEPress. Szeged. 172–182.

Ludányi Zsófia – Miháltz Márton – Hussami Péter 2013a. Különírás-egybeírás – automatikusan. VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia. Megjelenés alatt.

Ludányi Zsófia – Miháltz Márton – Pintér Tibor – Takács Dávid 2013b. helyesiras.mta.hu – Az intelligens helyesíróportál. XXIII. MANYE Kongresszus konferenciakötete. Megjelenés alatt.

 

(1) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál. http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/aboutus (2013. június 28.)

(2) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál. http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh (2013. június 28.)

(3) Farm Stúdió. http://farm.co.hu/ (2013. június 28.)

(4) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál.
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/index
 (2013. június 28.)

(5) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál.
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/howitworks
 (2013. június 28.)

(6) Google Analytics. http://www.google.com/analytics/ (2013. június 28.)

(7) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál.
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/howitworks#S11
 (2013. június 28.)

(8) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál.
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/howitworks#S4 (2013. június 28.)

(9) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál.
http://www.helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/numerals# (2013. június 28.)

(10) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál.
http://www.helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/howitworks#S6
 (2013. június 28.)

(11) MTA Nyelvtudományi Intézet. helyesiras.mta.hu portál.
http://www.helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/howitworks#S7 (2013. június 28.)

Kovács, Réka: Helyesiras.mta.hu, the intelligent online spelling consultation portal 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2013. évi 3. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–