Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Tóth Katalin

Az oktatás és a tudomány szolgálatában

 


2013. április 26-án és 27-én a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara a brünni Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karával és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karával együttműködve immár harmadik alkalommal rendezte meg a Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért címet viselő konferenciát. A szakmai rendezvénynek a gazdag történelmi múltra tekintő Nyitra városa adott otthont. Ennél kifejezőbb, vezérfonalat meghatározó címet aligha adhattak volna a szervezők, hiszen a tartalmas prezentációk és viták mindegyike a tudomány és az oktatás közötti – egymást éltető – kapcsolat fejlesztésére irányult, ahogyan ez a törekvés már a tudományos találkozó céljaiban is megfogalmazódott. A konferencia Dušan Čaplovič, a Szlovák Köztársaság oktatási minisztere, A. Nagy László, a Szlovák Köztársaság kisebbségügyi kormánybiztosa és Libor Vozár, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora védnökségével valósult meg.

A 103 előadó hét szekcióban (areális tanulmányok, informatika, nyelvészet, természettudományok, pedagógia, művészeti és sporttudományok, tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában) mutatta be kutatásainak és tudományos eredményeinek lehetséges gyakorlati alkalmazását. A konferencia hivatalos nyelve az angol volt, de egyes előadók anyanyelvükön számoltak be a kutatásukról, reagálva a szakterületükön érzékelt oktatásügyi vagy – tágabb kontextusban – társadalmi problémákra.

 

 

1. kép

Komzsík Attila, a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja

 

A vendégeket Komzsík Attila, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja üdvözölte. A köszöntő beszédet, valamint Libor Vozár és A. Nagy László megnyitó szavait követően két plenáris előadás hangzott el. Elsőként Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem professzora kapott szót, aki Quo Vadis Euro-Atlantic Society? A demographic, educational, health paradigm to be solved című előadásában a világ, Európa és azon belül Magyarország és Szlovákia jelenlegi, valamint a 2050-es évekre várható helyzetét mutatta be. Állításait demográfiai (gyermekvállalás, elhalálozás, az idősek számának a növekedése), gazdasági (egy főre jutó GDP), oktatásügyi (az oktatás finanszírozása az egyes államokban), egészségügyi (alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás, egészséges táplálkozás) adatokkal bizonyította. Kiemelte, hogy szembetűnő a párhuzam az egyes államok fejlettsége és az oktatásügy fejlesztése, támogatottsága között, valamint felhívta a figyelmet az oktatás színvonalának társadalomra gyakorolt morális és egészségügyi hatására (HSZV 2013: 9–10).

 

 

2. kép

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem professzora

 

A második plenáris előadó Voigt Vilmos, az ELTE Bölcsészettudományi Kar professor emeritusa volt, aki On the All-Around Safeguarding of Language and Culture című előadásában a globalizáció veszélyeit – a nyelvvesztést, az identitás- és a kultúravesztést – részletezte példákkal szemléltetve (HSZV 2013: 10–11). Ő is kiemelte, hogy ez a jelenség az egész oktatási rendszert érinti. A helyzet a kisebbségek esetében a legkiélezettebb, de a globalizáció az olyan „nagy” nyelveket is érinti, mint a német vagy az angol és az amerikai. Megoldásnak az egyes helyi régiókhoz köthető ismeretek – híres költők, színészek, zeneszerzők és zenészek, egyszóval a kulturális örökség – tananyagba illesztését látja, és azt vallja, hogy a kisebbségek nyelvének ápolására irányuló törekvések nem elégségesek. A közösségeket kultúrájuk megőrzésében is támogatni kell.

A nyelvtudománnyal kapcsolatos előadások két szekcióban hangzottak el. A Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában címet viselő szekció az onomasztika tárgykörébe tartozó nyelvészeti és irodalmi vizsgálatokat gyűjtötte egybe (HSZV 2013: 71–79). Ebben a szekcióban a következő nyelvészeti előadások hangzottak el: Sándor Anna: Magyar becenevek és ragadványnevek képzése Dél-Szlovákiában régen és ma; Presinszky Károly: Csallóközi helynevek élőnyelvi változatai; Menyhárt József: Nyelvjárási jelenségek vizsgálata a Csallóközben; Bauko János: A keresztnevek használata magyar–szlovák kétnyelvű környezetben; Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyar helységnevek standardizálásakor alkalmazott elvek és Angyal László: Sáros megyei magyar–szlovák helységnevek fordításai: cuius regio eius nomen? A másik nyelvészeti szekciót a nyelvtudományi ágakat illetően heterogenitás jellemezte (funkcionális nyelvészet, szakterminológia, politikai nyelvészet, nyelvtörténet, kontrasztív nyelvészet, szemantika). Mindkét szekcióban lehetőség nyílt a magyarországi és a határon túli nyelvészek közötti párbeszédre, illetve a különböző szakterületek nyelv- és oktatáspolitikai kérdéseinek a megvitatására elméleti és módszertani tekintetben egyaránt. A nyelvtudomány terén folyó szerteágazó kutatások nemcsak a nyelv működésének jobb megismerését és a nyelvhasználat leírását tekintik céljuknak, hanem a nyelvtantanítással kapcsolatos problémáknak a megoldását is. Az anyanyelvoktatás színvonalának növeléséhez konkrét javaslatok fogalmazódtak meg.

A nyelvészeti szekció munkáját Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTE BTK egyetemi tanára, a funkcionális kognitív nyelvészet magyarországi szaktekintélye, valamint Sándor Anna, a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója vezette. A szekciónyitó, Kisebbségi kompetenciák a PISA-vizsgálatok alapján című előadást Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének elnöke tartotta. Az előadó a szlovákiai magyarok anyanyelvi oktatásának az eredményességéről számolt be az egyes kompetenciaterületeken megvalósult, 2009-ből származó felmérés bemutatásával. A diákok iskolai teljesítménye a konferencia kutatói számára „felhívásként” is szolgált abból a szempontból, hogy a kompetenciák elsajátításához és a hatékony tudásátadáshoz elsődlegesen az anyanyelvoktatás mely területei igényelnek további kidolgozást, illetve korszerűsítést annak tudatában, hogy az eredményesség nagyban befolyásolja az asszimilációs folyamatokat.

Tolcsvai Nagy Gábor A kisebbségi gyermekek államnyelvi oktatásának nyelvtudományi alapjairól című előadása is ehhez a problémakörhöz kapcsolódott (HSZV 2013: 32). Olyan, a funkcionális nyelvészet axiómáiból és módszereiből kiinduló tanácsokat fogalmazott meg, amelyek segítenék a kisebbségeket a többségi nyelv elsajátításában. Ilyen például a nyelvi rendszer és a nem nyelvi rendszer közötti kapcsolat tudatosítása, a szerkezetek (konvencionalizálódott szimbolikus sémák) funkciópárokkal való együttes tanítása, a kontextusok előzetes értelmezése. Bemutatta, hogy a nyelvészeti leírások miként válhatnak a nyelvtanítás kiindulópontjává.

Kozmács István, a Konstantin Filozófus Egyetem vendégtanára általános iskolai tankönyvek elemzését tűzte ki célul. Nyelvcsaládok az általános iskolában című előadásában a tankönyvek nyelvtörténetre vonatkozó ismeretanyagát és feladatait elemezve megállapította ezek következetlenségét és a terminológiahasználatban érzékelhető pontatlanságát (HSZV 2013: 30). Előadásában a miért?, mit? és hogyan? kérdésekre válaszolva rámutatott arra, hogy mely témakörök javasolhatók, illetve módszertanilag milyen típusú feladatok felelnek meg az egyes korosztályoknak.

Kralina Hoboth Katalin, a Konstantin Filozófus Egyetem doktorandusza szintén a középfokú oktatás egyik kiindulópontjával, a tankönyvek kutatásával foglalkozott (HSZV 2013: 30). Interferencia a tankönyvekben a szlovákiai magyar építőipari szakközépiskolákban című előadásában az interferenciajelenségeken kívül tartalmi, szintaktikai, lexikális és didaktikai szempontból is vizsgálta a szakközépiskolákban használatos tankönyveket. Szabómihály Gizellával (2008: 84) egyetértve véleménye szerint az a legnagyobb probléma, hogy cseh vagy szlovák nyelvből fordított tankönyvek voltak és vannak használatban. Ezért nemcsak a terminológiahasználatra jellemző interferenciajelenségek okoznak gondot, hanem a tananyag érthetőségét a forrásnyelvi és a célnyelvi szintaktikai jellegzetességek figyelmen kívül hagyása is nehezíti. Ennek következtében a tankönyvek kapcsán felmerülő problémák kisebbségi helyzetben hatványozottan jelentkeznek.

Békési Imre, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott professzora The Logical Background of Certain Types of Contradiction című előadásában az argumentatív szövegtípus ellentétfajtáinak a vizsgálatát végezte el Petri György Ha már itt vagy című költeményére (Petri 1999: 48) alapozva a kettős szillogizmus módszerével, valamint az érvelés ok-okozati láncolódásának alkalmazásával, és bemutatta az ellentétfajták összetevőinek elvi jelentésszerkezetét (HSZV 2013: 28–29). Nagy János előadásában, amely az On the Figurative Meaning of Word Order címet viselte, kiasztikus struktúrákat elemzett jelentéstani szempontból (HSZV 2013: 31–32). Megállapította, hogy néhány nyelvvel ellentétben (például angol, francia, szlovák, német) az egyes, két részből vagy tagmondatból álló állandósult szókapcsolatok, közmondások alakzatainak a sorrendje meghatározó: általában a második rész/tagmondat tartalmazza a fontosabb információt.

A szekció további részében a Konstantin Filozófus Egyetem három doktorandusza ismertette kutatásának egy-egy szeletét. Tóth Katalin Az igekötő funkciója kérdésben, felszólításban és tagadásban címmel mutatta be Imrényi András (2012) viszonyhálózati modelljét alkalmazva az igekötők funkcionális szempontú vizsgálatának az eredményeit (HSZV 2013: 33). A modell alapján a mondatban szereplő igekötős ige szerkezete a protoállításon belüli kidolgozó viszonyok egyik típusa. A protoállítástól való eltérés inverzió segítségével fejezhető ki, megváltoztatva a mondat modalitását. Az igekötőt tartalmazó szerkezetek mindegyike a nyitragerencséri nyelvjárás adatbázisából származik, ezért a korpusz eleget tesz a használatalapúság követelményének. A vizsgálat legfontosabb megállapítása az volt, hogy a kérdő, a felszólító és a tagadó mondatokban az igekötő és az ige (magmondat) sorrendje minden tekintetben meghatározza a többi kifejezés szerveződését, de különválva, azaz fordított sorrendben az igekötő szemantikai viszonyában más elemekhez is kapcsolódhat (például tiltószóhoz, tagadószóhoz, mód- és helyhatározóhoz). Ha az igekötő elválasztva áll, az implicit „igen”-t tartalmazó funkciója is kidomborodik. Ez a kutatás egy nagyobb munka részét képezi, amely az igekötő funkcionális oktatásának a kidolgozását tekinti céljának.

Frazémák és ekvivalenciaviszonyok (kontrasztív nyelvészeti elemzések) címmel adott elő Vízkeleti László, aki a magyar–szlovák–német nyelv szerkezeti sajátosságait mutatta be. Számba vette, hogy alaktanilag mely szerkezetek feleltethetők meg egymásnak teljesen, részlegesen, illetőleg melyek esetében számolhatunk különbözőséggel (HSZV 2013: 33). Kelemen Andráš Politikai szimbolizmus című előadásában a nyelv, a szavak és a jelmondatok „hatalmát” tárta fel. A 2010-es és a 2012-es választási kampány szlogenjeit vizsgálva kimutatta, hogyan lehet a nyelvi eszközök segítségével politikai riválisból politikai ellenfelet teremteni. Edelman (2004) elmélete alapján a kulcsszimbólumok mentén három – leegyszerűsítés, megszemélyesítés és bipoláris gondolkodásmód – sémát különített el (HSZV 2013: 29). Az egyes szlogenek – a szerző részletes jelentésértelmezésének köszönhetően – a denotatív és a konnotatív jelentések tanításához életszerű és könnyen hozzáférhető alapozást adhatnak.

A szervezők és az előadók örömmel nyugtázták, hogy a harmadik nemzetközi konferencia méltó folytatása volt elődeinek: színvonalas és tartalmas előadásai ténylegesen a tudomány és az oktatás szolgálatában álltak.

 

Irodalom

 

Edelman, Murray 2004. A politika szimbolikus valósága. (ford.: Hidas Zoltán). L’Harmattan Kiadó. Budapest.

HSZV 2013 = Hegedűs Orsolya – Szabó Tibor – Vargová, Zuzana 2013. Science for Education – Education for Science. 3rd International Conference. Proceedings of abstracts. Faculty of Central European Studies of Constantine the Philosopher University in Nitra. Nitra.

Imrényi András 2012. A magyar mondat viszonyhálózati modellje. PhD-disszertáció. ELTE BTK. Budapest.

Petri György 1999. Amíg lehet. Magvető Kiadó. Budapest.

Szabómihály Gizella 2008. A tankönyvfordításról és a tankönyvek értékeléséről. In: Fazekas József (szerk.) Emlékkönyv Zeman László 80. születésnapjára. Lilium Aurum. Dunaszerdahely. 84–101.

Tóth, Katalin: In the service of education and science

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2013. évi 3. szám tartalomjegyzékéhez    

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–