Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Eszéki Aliz

Beszámoló a VIII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferenciáról

Bevezetés

A VIII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferenciát 2014. február 7-én rendezték meg Budapesten az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézetének a szervezésében (1). A szakmai rendezvény kiemelt célja a tudományággal foglalkozó hazai kutatónyelvész-utánpótlás támogatása. A Nyelvtudományi Doktori Iskolák Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programjaiban részt vevő hallgatók számára rendezett konferencia rendkívül fontos esemény, hiszen itt adatik meg a lehetőség az egyénileg folytatott kutatások prezentálására, más hallgatók eredményeinek a megismerésére, a szakmaközi párbeszédre és gondolatcserére. A megnyitón Váradi Tamás, az MTA tudományos főmunkatársa elnökölt.

A konferencia programja

Az érdeklődők ezúttal 4 szekció keretében 13 előadást hallgathattak meg. Az előadásblokkokban az alkalmazott nyelvészet különféle kutatási területei képviseltették magukat, így hagyományos és aktuális témájú előadások egyaránt gazdagították a szakmai programot. A szekció-előadások fő témái a pszicholingvisztika, a fordítástudomány, a pragmatika, a szemantika és a nyelvelsajátítás kérdésköreit érintették. Az alábbiakban a nyelvészeti találkozón elhangzott valamennyi beszámoló rövid áttekintő összefoglalója olvasható.

Krepsz Valéria kutatásában a spontán közlésekben megjelenő magánhangzók közül kilencnek (a, á, e, é, i, o, ö, u, ü) a redukálódásával foglalkozott. A magánhangzók azonosítását illetően azt vizsgálta, hogy az időtartam meddig képes invariáns paraméterként funkcionálni a hangkörnyezet kizárásával. A feldolgozott adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a beszélőt korlátozza egy adott hang invariáns jegyeinek az azonosítása, akkor ennek áthidalását elősegítendő, a beszédhangok információhordozó jegyeinek a felismerésére törekszik.

Nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt születtek tudományos eredmények az alkohol beszédre gyakorolt hatásaira vonatkozólag. Németh Szilvia Pálinkában úszó magánhangzók című előadásában az alkoholos befolyásoltság hatásaként a magánhangzók ejtésében bekövetkező sajátos mintázatokat ismertette. A vizsgálat eredménye szerint nagyobb mértékű alkoholos befolyásoltság hatására formánsszűkülés következett be a vizsgálatban részt vevő beszélők közléseiben.

A prelingvális kommunikáció fejleszthetőségével kapcsolatban Bulatovic-Hajnal Edina végzett kutatást azzal a céllal, hogy a babajelek jelnyelvből származtatott úgynevezett nonverbális jeleit feltérképezze. Követéses attitűdvizsgálatában babajeleket használó 6–24 hónapos kisgyermekek vettek részt. Az előadó kifejtette, hogy a vizuális és az akusztikus jeleket egyaránt használó babák fejlettebb szókészlettel rendelkeznek a jeleket nem használó társaiknál, és ez intenzívebb nyelvfejlődést eredményezhet.

Az utóbbi időben a kétnyelvűség és ezzel együtt a két tannyelvű oktatás egyre több beszédkutató látószögébe került. A két tannyelvű intézményi oktatás nem fektet kellő hangsúlyt a tanulók kétnyelvű fejlesztésére, noha a beszédfeldolgozás szoros összefüggésben van a nyelvi készséggel, így a tanulók iskolai eredményességére is kihat. Bartha Krisztina Romániában élő, magyar tannyelvű iskolába járó alsó tagozatosok észlelési és megértési folyamatait tanulmányozta. Előadásában körképet adott arról, hogy a gyermekek magyar nyelvű beszédfeldolgozását hogyan befolyásolja a magyar ajkú családi háttér, illetve a magyar–román kétnyelvű családi környezet. A GMP-diagnosztika tesztjei a beszédértés szintjén a kétnyelvű családból származó gyermekek esetében nem mutattak ki jelentősebb különbséget, az észlelés területén ezzel szemben gyengébb eredményt produkáltak az adatközlők. Az észlelésben mért lemaradás pedig negatívan befolyásolhatja az írottnyelv-tanulás folyamatait.

Az Európai Unió munkakörnyezetében dolgozó konferenciatolmácsoknál nem ritka, hogy több nyelven is ellátnak tolmácsolási tevékenységet. A nemzetközi intézmények nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy tolmácsaikat további nyelvek elsajátítására ösztönözzék. Esther Gutierrez Eugenio Conference interpreters as expert language learners: Metacognitive language learning strategies used by two EU interpreters to learn Hungarian (Konferenciatolmácsok mint a nyelvtanulás szakértői – Két magyar nyelven tanuló EU-konferenciatolmács metakognitív stratégiáinak vizsgálata) címmel tartott angol nyelvű előadást. Kutatása két, több nyelven fordító EU-konferenciatolmács a magyar mint idegen nyelv tanulási folyamatainak metakognitív szempontú megfigyelésén alapult. Vizsgálatában az önszabályozó tanulás kiépülését segítő stratégiák közül négyet azonosított. Az adatközlők a monitorozás, az értékelés és az irányítás érdekében a következő stratégiákat aktiválták: a tanulás lehetőségének a megteremtése, a tananyag kiválasztása, a gyakorlás célorientált megközelítése, valamint a tanulás magas szintű megszervezése. Az előadó hangsúlyozta, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő szakirodalom a tolmácsok nyelvtanulási folyamatainak a leírásáról, ezért ennek a speciális nyelvtanulási műveletnek az alaposabb megismeréséhez további kutatások lesznek szükségesek.

 

 

1. kép

Esther Gutierrez Eugenio, a konferencia egyik külföldi előadója

 

Bíró Andrea kutatásának célja a spanyol, a katalán és a magyar nyelv elsajátításának a vizsgálata volt. A longitudinális esettanulmány egy Katalóniában élő gyermek háromnyelvű szimultán nyelvelsajátítását vizsgálta 1,5 és 3 éves kora között, az első szókapcsolatok megjelenésétől kezdve. Az esettanulmány eredményei alapján a kutató arra a következtetésre jutott, hogy a nyelvek közötti hatás késlelteti a nyelvelsajátítás folyamatát az egynyelvű gyermekek nyelvelsajátítási folyamatához képest.

 

 

2. kép

Bíró Andrea bemutatja longitudinális kutatásának az eredményeit

 

A nyelvelsajátítás témájához kapcsolódott Kovács Renáta előadása Arab anyanyelvű (egyiptomi) diákok magyar köztes nyelve – nehézségek és megoldások címmel. A Kairóban oktató előadó empirikus kutatásába harminc arab anyanyelvű (L1), egyiptomi nyelvtanulót vont be. Az adatközlők magyar nyelvtudása (L2) kezdő (A1–A2) szintnek felelt meg. Vizsgálatában a nyelvtanulók köztes nyelvi produkcióinak a megfigyelésére vállalkozott, és ennek során arra kereste a választ, hogy a tanulók köztes nyelvi hibái, illetve tévesztései milyen transzfer- és stratégiahatásokra engednek következtetni. Az előadó az összegzésében kiemelte, hogy a vizsgált adatközlők köztes nyelve közelebb áll mind az anyanyelvükhöz (L1), mind a másik (L3) célnyelv normáihoz, mint a magyar nyelvhez (L2).

Kanyó Réka nyomtatott és digitalizált olvasási felületen alapuló olvasáskutatásából a következő megállapításait tárta a szakmai nyilvánosság elé. Korábbi nemzetközi tanulmányok felhívták a nyelvészek figyelmét arra, hogy nem mindegy, milyen médiumon keresztül olvasnak a tanulók, mivel a médium az olvasási és a szövegértési teljesítményre egyaránt hatással lehet. Az előadó középiskolások felolvasásának a temporális szerkezetét vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy a különféle vizuális csatornák befolyásolhatják a felolvasási teljesítményt. A feltárt eredmények a szakértők és a pedagógusok segítségére lehetnek az olvasástanítás módszertanának a továbbgondolásában.

A diszlexiás tanulók módszertani támogatása mindig is a nyelvoktatás egyik sarkalatos pontját képezte. Kohlmann Ágnes a Diszlexiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete címmel tartott előadásában két kutatás eredményét összegezte. Tanulmányában a diszlexiás és a diszgráfiás, idegen nyelvet (L2) tanulók és az anyanyelvi (L1) beszélők szókincsének a szerkezetét vizsgálta. L2 hívószóra adott szóasszociációs felmérései az L1- és az L2-szókincs strukturális szerkezetből adódó különbségeit, sajátosságait támasztották alá. A diszlexiások nyelvelsajátítása során fellépő szótanulási nehézségek okainak a megismerése közelebb vihet a nyelvoktatás módszertani fejlesztéséhez.

A hallás a beszéd elsajátításában alapvető fontosságú, ezért a hallással összefüggő sérülések a beszédprodukcióra is hatással lehetnek. Szabó Ágnes a hallássérültek mentális lexikonát illetően azt vizsgálta, hogy milyen mértékben marad el a középiskolások szókincse az ép hallású társaikétól. Az individuális különbségek ellenére a szóasszociációs vizsgálat a hallássérült tanulók körében elmaradást diagnosztizált a hozzáférési folyamatokra, valamint a szófaji kategóriákra vonatkozólag, a lexikális hozzáférés temporális különbségét azonban nem mutatta ki.

Sato Noriko a magyar–japán üzleti tolmácsok nyelvi közvetítése során tapasztalható lojalitását kérdőíves és korpuszelemzésen alapuló vizsgálat keretében tanulmányozta. Magyar nyelven megtartott előadásából kiderült, hogy a magyar nyelvű tolmácsok az interperszonális kommunikáció során gyakorta szembesülnek nyelvi, kulturális és kommunikációs problémákkal. A vizsgálat kimutatta, hogy az adatközlők a fent említett nehézségek feloldásának érdekében a célnyelvi pragmatikai normák betartására törekszenek, vagyis a tolmácsok általában a célnyelvi résztvevő szemében bizonyultak lojálisnak. Noha a kutatás eredményei csak részben tudták alátámasztani, hogy a tolmácsokra a nyelvi közvetítésen túlmenően kultúraközvetítő funkció is hárul, a semlegesség kérdése még nem tisztázott, ezért további, nagyobb mintán végzett kutatásra lesz szükség.

Napjainkban a diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata egyre népszerűbb. Nagy Anna a you know diskurzusjelölő funkcióit a How I Met Your Mother (Így jártam anyátokkal) című amerikai tévésorozat 24 epizódja alapján mérte fel. Az előadó a kutatás eredményeinek összegzéseként elmondta, hogy szkriptelt diskurzusok alapján a diskurzusjelölő eddig feltárt funkciói közül a you know organizáló funkcióként fordult elő a leggyakrabban. A gyakori előfordulás okai a témaváltásokra, a háttér-információk közvetítésére és ezek pontosítására vezethetők vissza.

A szemantikai jelenségekkel összefüggésben Rodek Annamária előadásában a magyar és a francia köznyelvi szavak műszaki szakterminológiába való illeszkedését tárgyalta. A köznyelvben és a műszaki területen egyaránt előforduló szavaknak a szaknyelvi környezet új értelmet kölcsönöz. A szavak köznyelvi és szakterminológiai jelentései közötti összefüggések feltárása érdekében az előadó mintegy száz magyar szót analizált. Az elemzés a metaforikus és az asszociatív alapú párhuzam felismerésén túl néhány szó esetében egyezőséget talált. 

Összefoglalás

Az immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia változatos témaköröket érintő és nemzetközi mércével is magas színvonalú előadásai tükrözik az alkalmazott nyelvészet kutatása iránti érdeklődést. Váradi Tamás, a rendezvény házigazdája zárszóként elmondta, hogy a konferenciára benyújtott tanulmányokat bírálat után online formában kívánják megjelentetni azért, hogy a doktorjelöltek tudományos eredményeiről a szakma képviselői szélesebb körben is értesüljenek. Záróbeszédében külön köszönetét fejezte ki a szakmai bizottság tagjainak (Blaskó Mária, Fóris Ágota, Hunyadi László, Klaudy Kinga, Markó Alexandra, Navracsics Judit, Prószéky Gábor, Schirm Anita), valamint a szekcióelnököknek, akik egyben a szakmai bizottság tagjai is voltak (Gósy Mária, Fenyvesi Anna, Károly Krisztina), és nem utolsósorban a konferencia szervezését lebonyolító háttércsapatnak (Gráczi Tekla Etelka, Kovács Réka, Tarján Ágnes). A következő Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferenciát 2015 februárjában rendezik meg.

 

Irodalom

 

(1) VIII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia.

http://www.nytud.hu/alknyelvdok14/index.html (2014. március 3.)

Eszéki, Aliz: Report on the 8th Applied Linguistics Conference of Doctoral Students

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2014. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez       

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–