Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Magyari Sára

Az anyanyelv képe – csoportos kutatás a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen

 

Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Kollégák!

 

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem többnyelvűség és multikulturalitás szak elsőéves mesterszakos hallgatói (Czégé Réka, Györgydeák Éva, Vincze Emese) nyelvészeti csoportos kutatásba kezdtek a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézetének a támogatásával. A csoport a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék oktatójának a vezetésével az anyanyelv nyelvi képének vizsgálatával foglalkozik Bihar és Temes megyei magyar középiskolás diákok körében.

Azért választottuk ezt a kutatási témát, mert szeretnénk reális képet kapni arról, hogyan viszonyulnak a mai középiskolások az anyanyelvhez, milyen sztereotípiákat működtetnek az anyanyelvükkel, főként a magyar nyelvvel kapcsolatosan. Olyan közösségeket vizsgálunk, ahol a magyarság számszerűen és területileg is kisebbségben van, legyen az a bánsági szórvány vagy a bihari peremvidék. Azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy milyen hozzáállást tanúsítanak a középiskolások az anyanyelvhez, milyen az attitűdjük, milyen presztízsű számukra az anyanyelvük, milyen hasznossági elvek mentén ítélik meg a magyar nyelv hasznosíthatóságát abban a régióban, amelyben élnek.

Szakirodalmi vonatkozásban több szempontból közelítünk a témához: egyrészt a nyelvi világkép kutatásának az eredményeit használjuk fel. Ez a szakkifejezés ma a kognitív nyelvészet területéhez tartozó fogalom, de valójában a nyelvi relativitás tételével egyidős, hiszen már Herder, majd Humboldt is felveti a nyelvi világnézet problémáját. Humboldt még a „sprachliche Weltanschauung” ’nyelvi világnézet’ kifejezést használja (Hegedűs 2000: 131), később alakul át a nyelvi világkép, a nyelvi látásmód fogalmává.

Amint a nyelvészek figyelme ismét a relativitás tétele felé fordul, egyre inkább kikristályosodik a nyelvi világkép fogalma is. Elsősorban lengyel nyelvészek foglalkoznak vele. Magyar nyelvi használata főként Bańczerowski Janusz nevéhez fűződik (Bańczerowski 2006; 2008), de vele párhuzamosan a szakkifejezés több magyar szerző tanulmányában is megjelenik, bár ugyanezzel a jelentéssel, de nem mindig pontosan ugyanígy megnevezve. Nyomárkay István kutatásai során elsődlegesen a szemléleti háttér kifejezést használja (Nyomárkay 2010), majd Hegedűs József felveti (Hegedűs 2000), hogy nyelvtanuláskor, illetve a nyelvek kontrasztív összevetésekor a szupraszemantika, a világ tudati-nyelvi képe, a világ nyelvi eszmei képe terminusok ajánlottak a leginkább.

A 90-es évek elejétől Kolozsváron is folynak olyan kutatások, amelyek a nyelvi világkép témaköréhez kapcsolhatók: elsősorban Szilágyi N. Sándor és tanítványai foglalkoznak a nyelvi világmodell (Szilágyi 1996) problémájával. Ez a kutatócsoport főleg olyan szemantikai elemzéseket végez, amelyek megelőlegezik a nyelvi világkép Bańczerowski-féle kutatásának a módszertanát. Például a nemzet szó szemantikájával (Czier 1995; Szilágyi 2002) foglalkozó írások kimutatják, hogy a fenti lexémával kapcsolatos tudásunk mindig valamilyen metaforikus képként kerül a felszínre: úgy beszélünk erről a szóról, mintha az épület lenne, vagy ember, esetleg növény stb.

Másrészt olyan megközelítésmód is szükséges, ahol az anyanyelv fogalmát az azonosulás, azonosítás, kompetencia, kompetenciamegszerzés (Nádor–Spannraft 2012: 11) szempontjain keresztül értelmezzük, azaz egyrészt szociolingvisztikai értelemben, másrészt viszont nyelvpedagógiai szempontokat érvényesítünk. Feltételezésünk szerint az anyanyelv nyelvi képe olyan konceptualizációs folyamatot takar, amely egyenesen arányos az anyanyelv (magyar nyelv) presztízsével a vizsgált beszélőközösségek környezetében. Úgy véljük, hogy kisebbségi helyzetben az anyanyelv megítélése kettős: van egyfajta „külső” diskurzus, amely előírja, hogy milyen módon kell beszélni az anyanyelvről (például édes anyanyelv; óvni szükséges; feladatunk a megtartása); másrészt van egy mögöttes/belső diskurzus, amely a valódi viszonyulást tartalmazza. A nyelvi világkép vizsgálata során feltételezésünk szerint olyan összefüggések tárhatók fel, amelyek megmutatják a mögöttes diskurzust, ezáltal a valódi nyelvi attitűd kerül felszínre.

Kutatásunk célja kettős: konkrét törekvésünk a magyar mint anyanyelv nyelvi képének a feltárása négy magyar tannyelvű középiskola diákjai körében (számszerűen 200 fő az Ady Endre Elméleti Líceumban, Nagyváradon, az Arany János Elméleti Középiskolában, Nagyszalontán, valamint a Bartók Béla Elméleti Líceumban és a Gerhardinum Katolikus Líceumban, Temesváron). Általános cél, hogy a mesterszakos képzésben részt vevő hallgatók komplexebb betekintést nyerjenek és tapasztalatot szerezzenek a nyelvészeti kutatások területén. A kutatás alapmódszere a kérdőíves adatfelvétel, az aktív részvevő megfigyelés, majd a korpuszközpontú adatfeldolgozás, illetve a publikált adatok másodelemzése.

Jelen kutatás eredményei megmutatják, hogy a vizsgált intézmények középiskolásai milyen oktatási nyelven kívánják folytatni tanulmányaikat az egyetemi rendszerben. Így a romániai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények számára is mérvadó lehet a munkánk. Az adatértelmezés folytán olyan információk is a felszínre kerülhetnek, amelyek a helyi közösségek civil szerveződései számára is irányadóak a közösségszervezés területén.

 

Tisztelettel:

 

Nagyvárad, 2014. március 1.

 

                                                                                                   Magyari Sára

                                                                                            magyartanár, nyelvész

 

Irodalom

 

Bańczerowski, Janusz 2006. A világ nyelvi, tudományos és kultúrképe mint a második valóság komponensei. Magyar Nyelvőr 187–198.

Bańczerowski, Janusz 2008. A világ nyelvi képe. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Czier Andrea 1995. A nemzet szó szemantikája a magyar nyelvben. Egyetemi szakdolgozat. http://mnytud.arts.unideb.hu/szilagyi/ (2011. április 30.)

Hegedűs József 2000. Nyelvi világkép – magyar nyelv – idegen nyelv. Magyar Nyelv 129–139.

Nádor Orsolya – Spannraft Marcellina 2012. Nyelv – társadalom – kultúra. Patrocinium Kiadó. Budapest.

Nyomárkay István 2010. Nyelvjárások és nyelvi világkép. In: Szilágyi N. Sándor (szerk.) Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Erdélyi Tankönyvtanács. Kolozsvár. 189–196.

Szilágyi N. Sándor 2002. Nyelvében él a nemzet. Regio 4: 159–177.

Magyari, Sára: The picture of first language – group research at Partium Christian University in Nagyvárad

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2014. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez        

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–