Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Nagy-Varga Zsolt

A szófajok tanítása interaktív tábla használatával

A tanulmány a XXI. században egyre nagyobb szerephez jutó digitális világ jelenségeit, eszközeit mutatja be. Kitér a megváltozott tanulási környezet jellemzőire, a digitális eszközöknek a tanulás-tanítás folyamatára gyakorolt hatásaira, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a pedagógusok szereprepertoárja új elemekkel bővül az új oktatásinformatikai eszközöknek köszönhetően. A tanulmány összefoglalja a Nemzeti alaptantervnek az anyanyelvi és a digitális kompetenciáról szóló részeit, majd  megismertet néhány olyan internetes oldallal és digitális eszközzel, amely a két kompetenciaterület együttes fejlesztését segíti. Részletezi az interaktív tábla használatát; tartalmazza egy interaktív tábla használatára épülő óra vázlatát; az óra menetéhez kapcsolódóan pedig megfogalmazza a didaktikai célokat, javaslatot tesz a módszerekre és a munkaformákra, valamint módszertani ajánlásokat is közread.

Digitális eszközök és digitális környezet a tanulás-tanítás világában

A XXI. század gyermekei számára természetesek, a mindennapok szerves részét képezik a digitális eszközök. Sok tanuló használ okostelefont, internetkapcsolattal rendelkező számítógépet, digitális adathordozókat, lejátszókat. „A tanulóknak a digitális környezet nem ismeretlen, inkább olyan biztonságos légkör, amelyben a magasabb szintű előzetes ismereteik miatt könnyebben mozognak” (Gonda 2008), és emiatt az ismerős környezetben a tananyag elsajátítása is könnyebbé válik, esetleges ellenérzéseik csökkenthetők.

A tankönyvkiadók is ráismertek arra a XXI. századi jelenségre, hogy a tanulók nem a tankönyveikből (sőt nem is a tanáraiktól, továbbá nem is az iskolában) szerzik meg elsődlegesen az ismereteiket. A legtöbb tankönyvkiadó reagál az új jelenségekre, ezért egyre több tankönyvhöz digitális tananyag is készül. „Napjainkban a legújabb tankönyvcsaládokhoz a kiadók digitális kiegészítő anyagokat is fejlesztenek” (Gonda 2008), valamint a taneszköz-, oktatásisegédeszköz-készítők is igyekeznek gyarapítani az iskolák digitális eszközkészletét például az interaktív tábla, a dokumentumkamera, a vezeték nélküli palatábla, a SMART-szoftverek stb. segítségével (Boda 2012). A megváltozott közeghez a pedagógusoknak is alkalmazkodniuk kell: a tanárok feladata elsősorban a tanulási folyamat segítése, szervezése, a pedagógusoknak úgynevezett facilitátori szerepe van (Czike 1997).

Ahhoz, hogy a pedagógusok hatékonyan be tudjanak kapcsolódni a tanítványaik által igen jól ismert digitális világba, szükségük van tanári szereprepertoárjuk bővítésére. Ezt az új szerepkört nevezi Varga Miklósné (1998) oktatástechnikusi szerepkörnek. Hátterében az a jelenség húzódik meg, hogy a tömegkommunikáció, a vizuális robbanás és az információáramlás gyorsasága „magyarázó, közvetítő, ellensúlyozó szerepkört igényel” (Varga 1998). A közoktatásban dolgozó pedagógusok számára több olyan továbbképzés is létezik, amely célul tűzi ki az IKT-eszközök mindennapi gyakorlatban való sikeres alkalmazását. Ezek a képzések segítik a pedagógusokat az új eszközök megismerésében és a XXI. század új (technikai) kihívásaihoz való alkalmazkodásban (Schlotter 2007: 3).

A digitális univerzum helye a kompetenciák világában

Az 1950-es években elindult tantervi reformoknak köszönhetően változott az oktatás tartalma. Az ismeretközlésen túlmutató cél „a képességek, készségek, attitűdök, a tanulói tevékenységek, a feladatok megjelenítése” (Nahalka 2003: 166–167) és az ismeretek gyakorlatközpontú, a társadalomban való felhasználhatóságukat figyelembe vevő válogatása. „A sikeres tanuláshoz, munkavégzéshez, társadalmi beilleszkedéshez, az egyéni boldoguláshoz nélkülözhetetlen” (Ballér 2003: 195) kompetenciák adják a kulcskompetenciák csoportját. A Nemzeti alaptanterv 2012-es anyaga a következőkben összegzi a kulcskompetencia fogalmát: „Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják” (NAT 2012: 18). A Nemzeti alaptanterv összefoglalja a kulcskompetenciákat: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, hatékony és önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

A Nemzeti alaptanterv tartalmazza az anyanyelvi kommunikációs kompetencia tartalmát, a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök rendszerét. „Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában” (NAT 2012: 18–19).

A digitális kompetencia az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) és az általuk hozzáférhetővé tett tartalmaknak a magabiztos, kritikus és etikus használatát jelenti mind a munka világában, mind a kommunikáció terén, mind a szabadidő során. „Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül” (NAT 2012: 20–21).

A digitális világ elemei a tanulás-tanítás szolgálatában

Már a 2000-es évek elején az érdeklődés homlokterébe került az informatikai eszközök és a digitális tanulási források bevonása az oktatás folyamatába. Ennek egyik példája a Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak és a foglalkozásokhoz nyújtott módszertani ajánlásainak birtokba vétele és beépítése a tanítás-tanulás menetébe (Hunya–Dancsó–Tartsayné 2006).

A Modern Nyelvoktatás című folyóirat számos műhelytanulmánya mutatja be a digitális világ új elemeit és ezeknek az idegennyelv-oktatásban történő felhasználhatóságát. Ezek közül sok internetes oldal, program és feladattípus a magyar nyelvi órákon is alkalmazható.

A Twitter segítségével „a felhasználók megoszthatnak egymással rövid, legfeljebb 140 karakterből álló üzeneteket (tweet), amelyek természetesen tartalmazhatnak hivatkozásokat, linkeket is” (Kiss 2014: 84), és ez összekapcsolható a diákok által gyakran használt Facebookkal, YouTube-bal és Google+-szal is. Az eszköz alkalmas a közösségalakításra, egyes témák felvetésére, tanórán kívüli megvitatására. Egy-egy szerző, irodalmi szereplő vagy történelmi figura fiktív Twitter-oldala, profilja és tweetjei is elkészíttethetők a diákokkal (Kiss 2014), de nyelvi jelenségek is gyűjthetők, régi nyelvtörténeti szövegek is átírhatók, tömöríthetők a terjedelmi követelményeknek megfelelően.

A Flipboard egy olyan szoftveres eszköz, amely a kreatív, korszerű és ízléses tartalomszerkesztést, a megszerkesztett tartalmak megosztását, közzétételét segíti elő; „a tartalmi kurátori tevékenység lényege abban áll, hogy a weben elérhető, megosztani kívánt cikkeket és egyéb anyagokat rendezzük össze” (Horváth 2014: 130–131). Az eszköz kiválóan alkalmazható a sajtóműfajoknak, a kommunikáció új eszközeinek, a vizuális kommunikációnak vagy éppen a stilisztika témakörének a tanításakor. A szoftver lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk a diákjainkhoz, amennyiben teret engedünk a személyiségükhöz közel álló tartalmak összeállításának.

A korszerű eszközök közé tartozik a prezentációs eszközként funkcionáló Prezi, amely egy magyar fejlesztésű bemutatótervező. A végtelen vásznon szabadon helyezhetők el a szöveges, képi, hang- és videoanyagok (Horváth 2012: 126–127). A program használata kipróbálható a retorikai tananyagblokknak az előadás, kiselőadás készítésével vagy a jó előadás jellemzőivel foglalkozó témakörében.

További honlapok, programok vagy digitális eszközök is alkalmazhatók az anyanyelvi órákon a tananyag korszerű, motiváló, digitális világhoz illeszkedő átadása érdekében (például TeacherTube-videók, érdekes képek gyűjteménye, webkamera használatára épülő feladat stb.) (Ábrányi 2014; Máthé 2012, 2013).

Az interaktívtábla-használat pozitívumai és a pedagógus felelőssége

A taneszköz a pedagógiai szakirodalom megfogalmazásában „az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy vagy elektronikus úton előhívható képi vagy hanginformáció” (Tompa Klárára hivatkozva Petriné Feyér 2003: 318). A taneszközök kiválasztásakor több szempontot kell mérlegelni. Ismerni kell a taneszközben rejlő lehetőségeket, elkerülhetetlen a tartalom és a didaktikai cél összehangolása, ezzel összefüggésben a módszerek és a munkaformák megválasztása. A megfelelő taneszköz(ök) kiválasztásához nélkülözhetetlen az adott tanulócsoport ismerete is. A szempontok között szerepel a pedagógus „eszközi kulturáltsága”, ez azt jelenti, hogy a tanár „tudja kezelni az oktatástechnikai eszközöket, tudjon önállóan információhordozókat készíteni, és felkészült legyen a taneszközök tudatos tanórai felhasználására” (Petriné Feyér 2003: 327–328).

Az eszközválasztáskor szem előtt kell tartani azt a szempontot is, hogy az elsajátítandó tananyagtartalmakat minél szemléletesebben, minél több érzékterületre hatva adjuk át. A szenzoros kanalitás elve kimondja azt, hogy „minél több érzékelőcsatornán keresztül jut el az információ a tanulókhoz, annál eredményesebb lehet a tanulás” (Kovácsné 2006: 123, idézi: Antalné 2008), és az interaktív táblának köszönhetően „fokozódik a tanár és a tanóra hatékonysága, multiszenzoriális volta miatt nagyobb mértékben képes összpontosítani a diákok figyelmét a tananyagra” (Gonda 2008).

A 21. század iskolája című pedagógiai kiadvány az interaktív táblát kiváló szemléltető- és motivációteremtő eszköznek tekinti, amely lehetővé teszi a szemléletesebb oktatást. Reagál az oktatástechnikai forradalom és a módszertani kultúraváltás jelenségeire. Az interaktív tábla a virtuális valósághoz kapcsolódó lehetséges eszközök egyike, biztosítja a hipermédia és a hipertext jelenségének pedagógiai célú kiaknázását (Petriné Feyér 2003), támogatja a kompetenciaalapú és a szituatív tanulást (Makó 2008: 42–43). Egyértelművé teszi, hogyan kapcsolhatók be a tanulás-tanítás folyamatába az elektronikus, multimédiás eszközök, emellett auditív és vizuális hatásai is kiaknázhatók. Bevezethetők az ellenőrzés-értékelés új formái is (például szavazórendszer vagy online tesztek segítségével). Tartalmai gyorsan változtathatók, a változtatások tárolhatók, elmenthetők, később pedig előhívhatók. Fenntartja a módszerek és a munkaformák közötti választás lehetőségét (magyarázat, szemléltetés, kiselőadás, vita, kooperatív technika stb.; csoportmunka, páros munka) (Makó 2008).

A pedagógus a multimédiás taneszközök kiválasztásakor, de akár az ezeken alkalmazható tananyagok, szemléltetőanyagok kiválasztásakor is szembesülhet a végtelenül nagy kínálattal. Az ő felelőssége, hogy jól válassza ki a rendelkezésre álló interaktív anyagok közül a legmegfelelőbbet, vagy készítse el a saját anyagát. Szem előtt kell tartani az adott tanóra, illetve tágabb értelemben a tanítási-tanulási folyamat céljait, nehogy az eszköz minősüljön át céllá. Az anyagok legyenek könnyen használhatók, életkorhoz és tudásszinthez illeszkedők, és férjenek bele a tanórai keretek közé (Makó 2008). Az alapelvek közül a legfontosabb az, hogy az eszközök használata ne öncélú legyen. Ehelyett a legfőbb cél az IKT „tanítás-tanulás folyamatába való funkcionális beépítése, a minél sokoldalúbb megközelítés, a különböző képességek és készségek fejlesztése, az alkalmazásképes tudáshoz juttatás” (Makó 2008: 43). Ezek az eszközök továbbra sem helyettesítik a tanárt, csupán átminősítik a tanórai szerepét: „a médium alapvető feladata a tanári képességek kiterjesztése, és semmiképpen sem a tanár helyettesítése” (Vári Péterre hivatkozva Petriné Feyér 2003: 326).

A tanóra vázlata

Az óravázlat célja az interaktív tábla gyakorlatban való alkalmazási lehetőségének bemutatása, motivációteremtés a kétkedő pedagógusok számára és annak bizonyítása, hogy a tábla több mint egyszerű vetítővászon. Az óra egy duplaórás szófajtani összefoglalás első tanórája, amelynek fókuszában a szófaji csoportokba sorolás szempontjai, valamint az alapszófajok állnak. Az óra utolsó feladata átvezetés a viszonyszók, majd a mondatszók ismétléséhez.

Az interaktív táblára kivetített diák bemutatása

 

 1. ábra

Ráhangoló, motivációteremtő, témajelölő dia

 

Az első dia megjelöli az óra témáját, valamint biztató és motiváló jelleggel ráhangol az óra témájára. A tanítási óra csoportmunkára, pontszerző versenyre épül, így az óra eleji csoportalakítás alatt is kivetíthető a fenti kép.

 

 2. ábra

A szófaji kategóriákba sorolás szempontjai mozgatható szóbuborékokkal

 

A második dia a szófaji kategóriákba sorolás szempontjait ötvözi. A színezés segítségével elkülöníthetők a szempontok, a kitöltött táblázat áttekinthető, a vizuális típusú gyermekek számára is könnyen megjegyezhető. A kész táblázat segíti a rendszerezést, az áttekintést. A táblázat és a mozgatható szóbuborékok könnyen elkészíthetők az eszköztár segítségével. A felszólított tanuló a táblánál a megfelelő helyre húzza a szóbuborékot. A táblakép leíratható a füzetbe, vagy kiosztható fénymásolaton is (ha erre valamely korábbi órán nem került sor).

 

 3. ábra

A szófajok csoportosítása egy beépített feladatsablonnal

 

A harmadik dia az interaktív tábla szoftverében (a „Lesson Activity Toolkit” elnevezésű csoportban az „Interaktív és multimédia” menü alatt) megtalálható rendszerező ábra („Category sort” néven). A feladatsablon bármilyen csoportosítást igénylő feladat esetében megtölthető a tanóra témájához illeszkedő tartalommal (más feladatsablonokhoz hasonlóan), az elkészítés csupán annyi időt vesz igénybe, amíg a pedagógus beírja a megfelelő szavakat, kifejezéseket. A megbeszélés során a diákok húzzák a megfelelő oszlopba a szavakat (ebben az esetben a szófaji kategóriákat), az ellenőrzés pedig a „Check” gombra kattintva automatikusan elvégezhető. A táblakép a füzetbe is leíratható.

 

 4. ábra

A szöveg szerkeszthetősége egy ismétlő feladat diáján

 

A negyedik dia azt a lehetőséget aknázza ki, hogy a begépelt szövegek eltüntethetők, így a diákok nem látják előre a feladatot. A begépelt szövegre rákattintva a „Tulajdonságok” elnevezésű lehetőséget kell megkeresni, és ezen belül tetszőlegesen szerkeszthető a szöveg (színe, áttetszősége, előtűnésének animációs effektjei stb.). Az objektumra (ebben az esetben a begépelt szövegre) kattintva előtűnik a feladat vagy annak egy kívánt részlete. A tanulók a helyükön oldják meg a feladatot, majd az interaktív tábla három vonalára is felírhatják a megoldásaikat a táblához tartozó varázstoll segítségével.

 

 5. ábra

Szókereső feladat

 

Az ötödik dia egy szókereső feladat, amelyhez a szinonimaszótár is használható. A megoldások a táblán szerepelnek, de a redőnyfunkcióval elrejthetők a tanulók tekintete elől. Ez a funkció is könnyen elérhető az eszköztárnak „A képernyő-árnyékolás megjelenítése/elrejtése” gombjára kattintva.

 

 6. ábra

Osztott táblakép az ismétlés során

 

A hatodik és a hetedik dia egyszerű feladatokat tartalmaz kivetítve, de míg a hagyományos kivetítésnél nem oldható meg több dia együttes mutatása, az interaktív tábla képes a képernyő megosztására, és így két dia egyidejű megjelenítésére is. Az órának ebben a részében a tanulók választhatnak a két feladat közül, így fontos ezek párhuzamos szerepeltetése a táblán. A hangsúly nem a táblára, hanem a tanulócsoportok kreatív feladatmegoldásaira helyeződik.

 

 7. ábra

A szöveg szerkeszthetősége a keresztrejtvényben

 

A nyolcadik dia (a negyedikhez hasonlóan) azt az egyszerű lehetőséget használja ki, hogy a begépelt szöveg a szövegre rákattintva szerkeszthető. A keresztrejtvény feladattípusa úgy is megoldható, hogy a diákok írják be a megfejtéseiket a táblához tartozó tollak segítségével. A helyesen elmondott megoldás után a szövegre rá kell kattintani, és az láthatóvá válik. A diákok motivációja fokozható, ha nekik kell írniuk a táblára.

 

8. ábra

Az órát lezáró dia

 

Az órát az osztály munkájának a megköszönése zárja. A táblán kivetíthető a dolgozat anyagául szolgáló tankönyvi fejezet címe, oldalszáma is.

Összegzés

A tanóra során igazolódtak a korábbi benyomások, miszerint a diákok lelkesen, aktívan vettek részt a munkában. Fontos pozitív hozadéka volt az órának, hogy olyan tanulók is jelentkeztek a táblán szereplő feladatok megoldására vagy ellenőrzésére, akikre ez nem jellemző. Tapasztalatom alapján a diákok nem unatkoztak, mindig mindenkinek volt tennivalója, feladata, nem teltek el értékes percek a figyelem szétszóródása vagy fegyelmezetlenség miatt. Hangsúlyozni kell a gyerekek rutinosságát: a táblát, a számítógépet, a projektort teljesen önállóan működtetik, egyedül képesek kalibrálni a táblát. Tehát a tanárnak az eszköz elindításában gyakorlatilag nincs is feladata, ráadásul a „tanársegédi” szerepkört sok tanuló szívesen vállalja. A gyermekek számára az interaktívtábla-használat nem volt újdonság, de minden alkalommal szívesen használják, és a szünetben is kérik, hogy írhassanak, rajzolhassanak rá. Az elkészített tananyag az azonos témakörrel foglalkozó párhuzamos osztályban vagy az érettségire készülő végzős diákok óráján is használható.

A bemutatott tanóra menetéből látható, hogy elengedhetetlen volt a pedagógus előkészítő munkája (amely viszont sokszorosan megtérül az anyag többszöri felhasználása során) és a gyerekcsoport aktív közreműködése a feladatok megoldásában. A tábla nem helyettesítette a pedagógusi munkát, hiszen a felmerülő kérdéseket nem válaszolta meg, és nem vezette tovább az órát. A tábla a feladatokat sem oldotta meg „magától”, csak a tanulók aktív munkájával érhette el az óra a fő célját: a diákok számára otthonos, ismert közegben, a digitális világban anyanyelvi (grammatikai) ismereteik bővítését, rendszerezését.

Irodalom

 

Ábrányi Henrietta 2014. AnyMeeting: Tanórák az interneten. Modern Nyelvoktatás 1–2: 133–136.

Antalné Szabó Ágnes 2008. A helyesírási kultúra fejlesztésének régi-új technikái. Anyanyelv-pedagógia 3–4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=109 (2014. szeptember 26.)

Ballér Endre 2003. A tanterv. In: Falus Iván (szerk.) Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 191–218.

Boda Annamária 2012. Digitális tananyagok és IKT-eszközök a tengerentúlról az anyanyelvi nevelés szolgálatában. Anyanyelv-pedagógia 4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=425 (2015. április 06.)

Czike Bernadett 1997. Az alternatív iskolák jellemzői – kezdeti elveik, mai gyakorlatuk. Új Pedagógiai Szemle 6: 24–33. http://www.ofi.hu/tudastar/alternativ-iskolak (2015. március 15.)

Gonda Zsuzsa 2008. Az interaktív tábla alkalmazása az anyanyelvi órán. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=46 (2015. március 20.)

Horváth József 2012. Prezi.com: a magyar fejlesztésű bemutatótervező. Modern Nyelvoktatás 1–2: 126–128.

Horváth József 2014. Kreatív lapozás, avagy mit tud a Flipboard. Modern Nyelvoktatás 1–2: 130–132.

Hunya Márta – Dancsó Tünde – Tartsayné Németh Nóra 2006. Informatikai eszközök használata a tanítási órákon. Új Pedagógiai Szemle 7–8: 163–167. http://www.ofi.hu/tudastar/informatikai-eszkozok-090617 (2014. július 21.) 

Kiss Ilona 2014. Twitter a nyelvoktatásban. Modern Nyelvoktatás 3: 84–86. 

Makó Ferenc 2008. Interaktív tábla használatának oktatástechnológiai kritériumai. In: Kárpáti Andrea (szerk.) A 21. század iskolája. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 42–47.

Máthé Elek 2012. Egyszerű netes tippek nyelvtanároknak I. Modern Nyelvoktatás 4: 90−91

Máthé Elek 2013. Egyszerű netes tippek nyelvtanároknak II–III. Modern Nyelvoktatás 1–3: 126127.

Nahalka István 2003. Az oktatás tartalma. In: Falus Iván (szerk.) Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 165–189.

Nemzeti alaptanterv 2012. Magyar Közlöny. 10652–10655. http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf (2015. április 14.)

Petriné Feyér Judit 2003. Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei. In: Falus Iván (szerk.) Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 317–338.

Schlotter Judit 2007. Interaktív táblák az oktatásban. A HEFOP 3.1.4 – „szem.hu” pályázat szerepe az interaktív táblák használatának elterjedésében. http://www.pszk13.hu/hefop/iatabla.sjud.pdf (2014. november 05.)

Varga Miklósné 1998. A pedagógusszerepek átalakulása napjainkban. Új Pedagógiai Szemle 7–8: 112–117. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00018/1998-07-ta-Varga-Pedagogusszerepek.html (2015. január 31.)

 

 

Az interaktív táblás óra terve megtekinthető itt

Az interaktív táblás feladatsor itt tölthető le. Az interaktív feladatok megnyitásához SMART Notebook szoftver szükséges. A program ingyen letölthető itt.

Nagy-Varga, Zsolt

Teaching parts of speech with the help of the interactive whiteboard

 

This study introduces the phenomena of the digital world and tools gaining more and more role in the 21st century. It discusses the characteristics of the learning environment that has changed, the effects of digital tools on the processes of learning and teaching, and it draws attention to the fact that the role of teachers has expanded with new elements due to the new technological teaching equipment. This study summarizes parts of the National Curriculum that discuss the first language competence and digital competence and it provides insights into internet websites and digital tools that help develop the joint development of these two competencies. It provides details about the use of the interactive whiteboard; it contains a lesson plan based on the use of the interactive board; it defines the didactic aims related to the lesson plan, it proposes methods and work forms and it shares recommendations on methodology.

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2015. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez  

 


 

Kulcsszók: interaktív tábla, szófajtan, csoportmunka

 

Keywords: interactive board, parts of speech research, group work

 


   

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–