Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Bognár Amália

Digitális eszközökkel magyarórán

 

Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Olvasó!

 

A digitális eszközök és az internet oktatásban történő felhasználása napjainkban sem terjedt el széles körben a magyar iskolákban (Lévai 2014). Még mindig kevés pedagógus mer túllépni az interaktív tábla adta lehetőségeken, kevesen használják az online környezet alkalmazását a tanulói motiváció növelésére. Ezzel az ismertetővel szeretném az első lépés megtételére bátorítani a gyakorló tanárokat, megvalósításához segítséget is nyújtok egy-egy általános iskolai korosztállyal a gyakorlatban kipróbált alkalmazás, program bemutatásával.

A különböző tevékenységek összeállításánál figyelnem kellett arra, hogyan tudom a tanulók informatikai ismereteire, ez irányú érdeklődésére alapozva a digitális eszközöket aktívan és eredményesen felhasználni a tanítási órákon. Fontos, hogy a feladatok hozzájáruljanak ahhoz, hogy a diákok megtanulják a netikett normáit, figyeljenek a helyesírásra, a helyes nyelvhasználatra, és biztonságos, hasznos oldalakat látogassanak (Ollé 2011).

A programokat ki kellett próbálnom ahhoz, hogy tudjam, hogyan működnek, bevihetők-e felső tagozatos diákok körébe, majd olyan feladatot kellett hozzájuk rendelnem − a tanulói csoport ismeretének tükrében −, amely valamennyi tanítványom érdeklődését felkelthette, és kapcsolódott az adott témakörhöz, tananyaghoz. A magyaróra keretein belül számtalan lehetőség adódik: többször alkalmaztam egy-egy digitális alapú megoldást vagy projekten belül, vagy épp motivációs feladatként.

A QR-kódok generálását (1) és leolvasását többször is kipróbáltuk a diákokkal; az általam elkészített útmutató segítségével bemutattam, hogyan lehet mobilkódot létrehozni, ezután a tanulók házi feladatként, a kötelező olvasmányhoz kapcsolódó mondatokat rejtettek el benne, amelyeket aztán elektronikusan küldtek el, a következő találkozáskor pedig leolvastuk és megvitattuk az elrejtett állításokat. Irodalomórán egy-egy műfaji meghatározást kódoltam, és azt kellett felismerni, magyar nyelvi órán pedig szavakat dekódoltak a tanulók, amelyeket betűrendbe kellett állítaniuk, vagy szófajtanilag kellett meghatározniuk. Mindez azért is tetszett nagyon a gyermekeknek, mert okostelefont használhattak a tanórán.

A digitális szövegértés alapjai is fejleszthetők általános iskolában. A papíralapú szövegértés fejlesztése is megvalósítható internetes környezetben, ez az okostelefonok segítségével tanórán is elérhető, ez pedig elősegíti a tanulói motivációt: a válaszokat hozzászólásban vagy a tanári honlap üzenőfelületén is elküldhetik a tanulók. Ez a módszer a vázlatkészítés gyakorlására is megfelelő. Következő lépésként a linkek és a hipertextek segítségével való tájékozódás fejleszthető, honlapok és menüsorok felépítésének a vizsgálata is lehetővé válik. A tárgyi feltételeket tanórán az okostelefonok, míg otthon a házi feladat megoldására a tabletek és az asztali számítógépek adták.

Tanári honlapom kiépítésének célja az volt, hogy – egyelőre zárt csoportokban – tanítványaimmal digitális felületen dolgozzunk együtt. Itt lehetőség volt a feladatok elérésére, a megoldások beküldésére, hozzászólások és tartalmak létrehozására és az egymás közti megosztásra is. Diákjaimmal együtt digitális tolltartóval rendelkezünk, ezek meglétével tudjuk, hogy melyik feladatnál melyik megoldási lehetőséghez nyúljunk. Ez a következő pontokat tartalmazza:

1. Szövegalkotást segítő weblapok a szóismétlés kiküszöbölése, a helyesírás és az idegen szavak helyes használata érdekében:

http://idegen-szavak.hu/

http://szinonimaszotar.hu

http://helyesiras.mta.hu/.

2. Programok, amelyekkel a tanulói motiváció növelhető:

http://softschools.com/language_arts/worksheets/word_search_maker/ − magyar ékezetes betűket ismerő szókereső, például regényhősök neveinek elrejtésére;

http://www.redmenta.com/ − magyar fejlesztésű program gyakorló vagy számon kérő feladatsorok elkészítésére;

http://l.georges.online.fr/tools/cloze.html − mondatkiegészítő feladathoz megadható, hogy mely szavakat hagyja ki a szövegből, ezek pótlása a tanulói feladat;

http://bitstrips.com/create/comic/ − képregény készítése, például epikus alkotások kedvenc jelenetének feldolgozására;

http://linoit.com/ − digitális faliújság, például egy regény cselekményét meghatározó idézetek kigyűjtésére vagy érvek gyűjtésére az adott téma mellett vagy ellen;

http://www.graffiticreator.net − például egy kedvenc szereplő nevének elkészítésére;

http://www.tagxedo.com/ − szófelhő készítése, például lírai mű elrejtésére vagy regény kulcsszavainak elbújtatására.

A felsorakoztatott programok listája messze nem teljes, a világháló számtalan alkalmazást nyújt ezeken kívül, de mindig megtalálható a pedagógus által kitalált, elképzelt feladvány megvalósításához szükséges applikáció.

Az elmúlt években Erich Kästner Emil és a detektívek és Csukás István Vakáció a halott utcában című műveit dolgoztuk fel ezen eszközök, szoftverek és az internet segítségével. A tanulói visszajelzések is azt tükrözték, hogy több pedagógiai cél is elérhető velük, a tanulói motivációtól az anyanyelvi, digitális, szociális kompetencia fejlesztésén át a tudatos internetfelhasználó „kineveléséig”.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a gyermekek elolvasták a regényeket, így bizonyíthatom, hogy az információs és kommunikációs technológia használata nem váltotta fel a papíralapú olvasást. Irodalomórán a vlogok (videoblogok) és a booktuberek (könyvekről szóló videókat feltöltő felhasználók) segítségével „Olvasni jó” projektet indítottam, amelynek az volt a lényege, hogy a tanulók számára kortársaik hívták fel a figyelmet az általuk olvasott regényekre, valamint olvasásélményeik alapján a világról alkotott nézeteik változására. Ezzel már általános iskolában is olyan alapokat adhatunk a gyermekeknek, amelyekkel magabiztosan nézhetnek szembe a XXI. század virtuális világának a kihívásaival.

Bízom benne, hogy levelemben rávilágíthattam arra, hogy nem merészség az oktatásban, akár magyarórán, akár más tantárgyak esetében a digitális eszközök felhasználása, és további ötletelésre sarkallhattam pedagógustársaimat.

 

Tisztelettel:

 

Budapest, 2015. február 20.

 

                                                                                                 Bognár Amália

magyar–történelem szakos tanár

Csornai Általános Iskola és AMI

 

Irodalom

 

Lévai Dóra 2014. A digitális kommunikáció és digitális eszközhasználat lehetőségei a pedagógusok tevékenységében. Tudós tanárok – tanár tudósok. Konferencia a minőségi tanárképzésről. Budapest, ELTE BTK, 2014. november 10−11. http://slidesha.re/1DJKInq (2015. február 12.)

Ollé János 2011. A digitális állampolgárság értelmezése és fejlesztési lehetőségei. Oktatás−Informatika 1−2. http://bit.ly/15BA4h1 (2015. február 12.)

 

(1) QR-kód generátor. http://qr-kod.hu/ (2015. február 12.)

Bognár, Amália: Digital tools in the Hungarian lesson

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2015. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez   

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–