Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Czetter Ibolya

A szombathelyi dialektológiai szimpozionról

 

Tisztelt Olvasók!

 

  

Otthon vagy? Hol vagy »otthon«? Csak a nyelvben.

Minden más fonák, zavaros, homályos.

Mint egy barokk képen – arany keretben

Egy férfi –, idegen vagy és magános”

(Márai Sándor)

 

Egy 2015. szeptember 2–4. között megrendezett eseményről, a magyar nyelvjáráskutatók tanácskozásáról számolok be, amelyre hatodik alkalommal került sor Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában. A rendezvény, amely A magyar dialektológiai kutatások az ezredforduló után címet kapta, alkalmat adott arra, hogy a dialektológusok bemutassák kutatásaikat, megvitassák a nyelvjáráskutatás helyzetét, és körvonalazzák jövőbeli teendőit.

A szimpozion története több évtizedes múltra, gazdag hagyományra tekint vissza. A rendezvény kezdeményezője 1981-ben a szombathelyi dialektológiai kutatóműhelyt is útjára bocsátó Nyelvtudományi Tanszék volt, és e rangos tudományos tanácskozás a hazai és a határon túli magyar nyelvjáráskutatás egyik legfontosabb rendezvényévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben. Az első alkalommal megrendezett tanácskozáson 28 előadás hangzott el. Már akkor felvetődött, hogy a későbbiekben újra sort kerítenek az eseményre. Az első és a második szimpozionon a szomszédos országok magyar nyelvészei még alig-alig vettek részt, ugyanis nem volt lehetőségük arra, hogy eljöjjenek. Szerencsére a rendszerváltás után az akadályok megszűntek, és egyre többen érkeztek a határon túlról is. Annál is inkább, mert talán kevésbé ismeretes az a tény, hogy nincs egyetlen olyan magyar nyelvjárási régió, amelynek nyelvjárásait csak Magyarországon beszélnék, olyan viszont több is van, amelyet csak a mai Magyarországon kívül beszélnek. Ha tehát a szomszédos országokban nem folyik magyar dialektológiai kutatás, akkor e sajátos helyzetű, használatú és számos érdekes vonást őrző nyelvjárások vizsgálata akkor is súlyos hátrányt szenved, ha magyarországi kutatók részt vállalnak a kutatásokban. A háromnapos tudományos tanácskozásra tehát nemcsak a hazai neves szakemberek jöttek el az ország szinte valamennyi egyeteméről, főiskolájáról, hanem a határainkon túl élő kutatók is, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából, Csehországból, sőt a fiatal generáció képviseletében is szép számmal vettek részt doktoranduszok, egyetemi és főiskolai hallgatók.

A rendezvényt Vizi E. Szilveszter, a szimpozion fővédnöke nyitotta meg, köszöntőjében mindenekelőtt „Szent Márton városának polgárait” üdvözölte, majd egyebek mellett hangsúlyozta: a nyelv nélkülözhetetlen eszköze a kommunikációnak, gondolataink továbbadásának, egymás megértésének, és úgy is kell bánnunk vele. Kitért arra is, hogy az Európai Unió a különböző nemzetek, kultúrák szövetségeként létezik, vagyis alapvető jellemzője a megőrzendő sokszínűség. Ahogy magát a magyar nyelvet is a sokszínűség jellemzi. Bizonyíték erre „Kányádi Sándor bácsi négysorosa”, a Játszva magyarul, amelyben többféle e hang bukkan föl, ráadásul jelentésmegkülönböztető szerepben. Vizi E. Szilveszter bevallotta, hogy ő csak egyféle e-t tud ejteni, de azért elmondta a megszívlelendő négysorost: „Aki megért, / s megértet, / egy népet / megéltet”.

 

 

1. kép: Vizi E. Szilveszter megnyitja a VI. Dialektológiai Szimpoziont

(Fotó: Unger Tamás)

 

A tudományos tanácskozáson 75 előadás hangzott el: a három napon hét plenáris előadásra került sor. Kiss Jenő a mai magyar dialektológia helyzetéről tudományszociológiai megközelítésben adott áttekintő képet, előadásának fókuszában a magyar dialektológia művelésének és a dialektológiai képzésnek az intézményi, materiális és személyi feltételei, adottságai, továbbá a dialektológia nyelvtudománybeli megítélése állt. Juhász Dezső a magyar történeti dialektológiáról szólva azt vizsgálta, hogy a történeti örökség hogyan folytatódik és hogyan újul meg a 21. században, azaz milyen közegben fejlődik a modern magyar nyelvjárástörténet, tekintettel az új forrásokra, az új technológiákra, az új módszertanokra és tudományközi kapcsolatokra.

Molnár Zoltán előadásában röviden áttekintette az 1981-től napjainkig is tartó szombathelyi dialektológiai szimpozionok sorozatát, szólt a megrendezésükben közreműködő szervezetekről, intézményekről, résztvevői érdeklődésről, a tematikai bővülésről, az egyes tanácskozások szakmai hozamairól, egyéb jellemzőiről. Mindezzel megerősítette azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a nagy múltú magyar dialektológia jelentős részévé váltak a szombathelyi szimpozionok, és jól jelzik ennek a kutatási-oktatási területnek a legújabb kori alakulását.

Sándor Anna a nyelvjáráskutatás és az anyanyelvoktatás kapcsolatáról szóló előadásában kifejtette, hogy az anyanyelvoktatás akkor lehet eredményes, ha az nem a diákok tényleges nyelvhasználata és a nyelvi környezet ellenében, hanem annak figyelembevételével történik. A szlovákiai magyar közösség nyelvhasználatában a nyelvjárás a domináns nyelvváltozat. Figyelmeztetett arra, hogy ezt a tényt a tanterveknek, a tankönyveknek és természetesen magának az oktatásnak is figyelembe kell(ene) vennie – előadásának második részében a professzor asszony azokat a nyelvjáráskutatási eredményeket és feladatokat ismertette, amelyek elősegíthetik az anyanyelvoktatás hatékonyságának növelését és céljainak a megvalósítását. Pavol ®igo a Szláv nyelvatlasz lexikai hungarizmusairól, Lizanec Péter A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótáráról, Guttmann Miklós és Hajba Renáta pedig a szombathelyi dialektológiai műhely történetéről és gyűjtéseiről tartotta meg összegező előadását.

A szimpozion programjában négy műhely kapott helyet. A műhelyelőadások tartalmukban és a kutatás módszerében szorosabban kapcsolódtak egymáshoz. Az első műhely témája a nyelvi revitalizáció és a dialektológia kapcsolata volt, a másodiké a Szögedi Szociolingvisztikai Interjúnak (SZÖSZI) nevezett kutatás, amely Magyarország egyik legnépesebb vidéki városának, a 160 ezres Szegednek a nyelvhasználati képét kívánja megrajzolni, a harmadiké az informatizált nyelvjárási és névtani adatbázisok elemzése. E műhely a dialektológiában alkalmazott legújabb adatelemzési eljárások, illetve adattárépítési és -kezelési gyakorlatok mentén szerveződik. Konkrét kutatásokon keresztül mutatja be nyelvjárási adattárak, illetve helynévtárak aggregált elemzésének tanulságait, a korábbi és az újabb gyűjtésű nyelvjárási adatok összevetésének az eredményeit, a hanggal szinkronizált nyelvjárási adattárak akusztikai elemzésében rejlő lehetőségeket. A negyedik műhely témája a történeti dialektológia és szociolingvisztika kérdésköre volt. A műhely azokat az új törekvéseket igyekezett megjeleníteni, amelyek a korszerű történeti forráskiadások fellendülésével, a történeti nyelvföldrajz és történeti szociolingvisztika eszköztárának, módszertanának gyors fejlődésével új korszakot nyitott az egyre inkább interdiszciplinárissá váló tudományterületen.

A szekció-előadások tematikája ugyancsak változatosnak bizonyult: ismereteket szerezhettünk egy-egy nyelvjárás sajátosságairól, a nyelvföldrajzi kutatások, a nyelvek közötti kölcsönhatások, a tájnyelvi frazémák és a nyelvjárási attitűdök kérdésköréről, a regionális nyelvváltozatok és az anyanyelvi oktatás összefüggéseiről, a dialektológia és a településtörténet kapcsolatáról stb. A tájnyelvi jelenségek értékeire már az iskolában fel kell hívnunk tanítványaink figyelmét, hiszen a nyelvjárások jövőjét jelentősen befolyásolja az, hogy a fiatalabb nemzedék pozitívan vagy negatívan viszonyul-e a használatához. A konferencia második napján szakértők bevonásával egy kerekasztal-beszélgetésre került sor a Savaria Egyetemi Központ dísztermében, ahol a kiváló szakembereken kívül szombathelyi középiskolás diákokat is felfedezhettünk az érdeklődők közt. A kerekasztalt Kolláth Anna szervezte és vezette, a fő téma a nyelvjárások és az oktatás kapcsolata volt. Az oktatási kérdésekben összehívott fórum megjelölte azokat a feltárandó, kutatandó témákat, területeket, amelyekkel a globalizálódó világban a kis nyelvek és a nyelvjárások szerepéről további érdemi eszmecserét kezdeményezhetünk. A szimpozionnak a konferencia zárónapján P. Lakatos Ilona összegező értékelése, vissza- és előre tekintése adott méltó keretet.

 

 

2. kép: Kerekasztal-beszélgetés Kolláth Anna vezetésével

(Fotó: Czika László)

 

Az előadások kötetben is napvilágot látnak, a kiadvány az NYME SEK Esztétikai, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének, valamint a Nyelvstratégiai Intézetnek a közös gondozásában jelenik meg. A szimpozion védnökei Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vas Megyei Közgyűlés, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nemzeti Kulturális Alap voltak.

A nyelvjáráskutatók következő szombathelyi tanácskozására reményeink szerint 2019-ben kerül sor. A kultúrák dialógusa, anyanyelvünk értékeinek védelme több humántudomány kutatási tárgya lett, ezért szeretnénk kiszélesíteni a tudományos vizsgálatot néprajzi, történettudományi, irodalomtudományi vonatkozásokkal is.

 

 

                                                                Üdvözlettel:

 

Szombathely, 2015. november 8.

 

                                                                           Czetter Ibolya

                                                               intézetigazgató, főiskolai tanár

                                         NYME SEK, Esztétikai, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

Czetter, Ibolya„Who understands and makes others understand...” – On the 4th Dialectology Symposium

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2015. évi 4. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–