Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Galgóczi Lászlóné

Magyar nyelv kisiskolásoknak 2–4. – Magyar nyelvi gyakorló kisiskolásoknak 2–4. (H. Tóth István)

 

MOZAIK KIADÓ. 2006–2008.

 

A tudatos nyelvhasználat megalapozásáért

 

A szerző taneszközcsaládja a verbális kommunikációt tekinti anyanyelv-pedagógiai rendezőelvének: az olvasási készség folytonos fejlesztésére ad lehetőségeket; az íráskészség alkalmazás szintű gyakorlására késztet, erősítvén a helyesírási készség fejlődését. Dicséretes a megcélzott korosztály könyv- és könyvtárhasználati tudásának a gondozása, hiszen a szótárakban való tájékozódás is alapvető fontosságú. A fogalmazás tanítását a tanulók készültségi szintjéhez igazodva kezdik ezek a taneszközök. Változatos műfajokkal (rövid elbeszélés, mese alkotása; személy és/vagy tárgy, növény bemutatása, leírás; jellemzés készítése; levél írása; riport szerkesztése stb.) szembesülhetünk.

Az illusztrációk valamennyi évfolyamon funkcionálisak, esztétikusak, igényesek. Az illusztrátor, Mester Kata és a felelős szerkesztők, Árokszállási Ildikó és Krizsán Erika körültekintő munkáját bizonyítja, hogy egyetlen kép sem nyúlik bele a taneszközök szövegeibe.

A továbbiakban a zárójelben közölt betű- és számkombinációk oldalszámok (pl. t7.) vagy oldal- és feladatszámok (pl. f6/1.), amelyek a szerzőnek az adott évfolyamra írt tankönyvére (= t), munkafüzetére (= f) vonatkoznak.

 

A 2. évfolyam eszközeiről (Magyar nyelv kisiskolásoknak 2.; Magyar nyelvi gyakorló kisiskolásoknak 2.) szólva: elismerésre méltó, ahogyan felépíti a szerző az egyes leíró nyelvtani ismeretek életkor-specifikus átadását (t7., f8/1.). A feladatok szövegközpontúak (t17/1., f19/2.).

Sokszínű a magán- és mássalhangzók bemutatása (t12/1–3., f15/1.), elemzése (t12/4., f15/2.), felismertetése (t12/5., f15/4.), a betűrend tanítása (f17., t26/1.), az időtartam jelöltetése (t24/5., f21/4.). Ötletesek a magánhangzók szembenállásával foglalkozó megoldások (t29–38., f24–33.). Kiemelt szerepet kap a kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak helyesírásának a gyakoroltatása (t42.). Alaposság jellemzi a szótagolás és az elválasztás megértetését, a gyakorlatban való alkalmaztatását (t16/1–2., f50/7.). A j hang kétféle jelölésének (j, ly) a tanításához szükséges változatosság megvalósul (t43–44., f44–47.), a gyakorlásra rendszerezett szócsoportokat kapnak a növendékek (t44/3., f45/5.).

A gyermekek nyelvtani elemző- és helyesírási készségét edzik a szótő és a toldalékok felismerésének az alapozását megteremtő feladatok (t67., f77/1.).

A mondat modalitásának problémái közül itt a kijelentő és a kérdő mondat került az érdeklődés középpontjába a felismerés és a szerkesztés szintjén (t57–58., f64/5.). Fontos ismerniük a tanulóknak ezt a két mondatfajtát, mert fontos részei a szöveg létrehozásának és befogadásának (t59/2., f64/4.).

A hét‑nyolc éves korú gyermekek által használt kulturált kifejezésekkel szembesülünk (t33/4., f41/5.). A mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző, személyiségfejlesztő szerepjátszást is szorgalmazza a szerző (t36/3., f67/5.).

A másodikosok tankönyvében és munkafüzetében is a sokféle stílus és szövegtípus harmonikusan illeszkedik egymáshoz (t5., t21/1., f21/4., f31/5.). Árnyalják a kisdiákok szókincsét a taneszközökben előforduló közmondások, találós kérdések, mondókák (t66/1., f21/4.). Az indukciós célzatú szépirodalmi vagy tankönyvszerzői szövegek és a tanulók munkáját irányító kérdések, feladatok is közérthetők (t64., t65/1., f57/2., f63/1.).

Ez a magyar nyelvi könyv és munkafüzet bizonyítja, hogy a fogalmazás tanítását gyermekbarát módon és eredményesen lehet megoldani már ezen az évfolyamon is (t48/3., f79/2.). A fogalmazástanítás szempontjából szintén mintaértékűek (t7/1., f33/13.) ezek a taneszközök. A sorozat e kötetei is érzékenyek a könyv- és könyvtárhasználatra nevelésben (t6., f5/3.).  

 

A 3. évfolyamosok tankönyvében és munkafüzetében (Magyar nyelv kisiskolásoknak 3.; Magyar nyelvi gyakorló kisiskolásoknak 3.) is kifejezett cél a nyolc‑kilenc évesek nyelvhasználatának a gazdagítása (f31/5., f40/4.), szókincsük bővítése (f31/7., f39/2.). A szerzői szövegek (t3., t56/3.), az idézett szépirodalmi szemelvények (t19., t50.) a korosztály igényes nyelvhasználatát hivatottak fejleszteni.

Dicséretes, hogy nagy számban fordulnak elő ebben a tankönyvben is Fekete Istvántól, Kányádi Sándortól, Nagy Lászlótól, Szabó Bognár Erzsébettől s más költőktől, íróktól válogatott olvasmányok. Rendszeresen közöl közmondásokat (t27/2., t83/3.), gyermekjátékokat (t25., t64.), mondókákat (t46., t50.), így árnyalva a nyolc‑kilenc évesek szókincsét. Szövegközpontú a tankönyv, hiszen elvárja a feladatok megoldásában a magasabb szintű nyelvi és beszédbeli egység létrehozását (t10/1., t75/2.). Anyanyelv-pedagógiai és szövegnyelvészeti erőssége a munkafüzetnek a gyermekek szóbeli és írásbeli szövegalkotó képességének a sokoldalú fejlesztése (f13/1., f22/2.) a különböző témájú (f10/4., f23/3.) és szövegtípusú szemelvények (f15/5., f37/1.) feldolgoztatásával.

A harmadikosok tankönyvében a leíró magyar nyelvtan funkcionális szemlélete korszerű tanítás- és tanulásszervező tevékenységgel párosul. Bátran él a szerző a bevezető, magyarázó szövegeiben az individualizált (t6/1., t17/2.), a kooperatív (t15/5., t37/7.) és az osztályszintű (t5/1., t33/1.) tevékenykedtetés lehetőségeivel.

A munkafüzetnek az egyik kiemelt szerepe a nyolc‑kilenc éves korú diákok helyesírással összefüggő tudásának az erősítése (f9/5., f12/1.), továbbfejlesztése (f6/2., f19/4.).

A beszéd szintjén érvényesülő nyelvi kreativitást helyezi előtérbe a szerző, mert tudja, hogy ezen az évfolyamon minden eszközzel segítendő a fogalmazással összefüggő kompetenciák megalapozása (t22/2–3., t40/2.).

A tankönyv feladatfajtái is változatosak: a helyesejtés (t47/2., t62/3.), a beszélgetés (t41/1., t53/1.), az olvasás (t43/1., t51/1.), a szövegértés (t55/2., t59/2.), a szövegalkotás (t48/2., t49/2.), a kiegészítés (t46/2., t48/1.), a tollbamondás (t45/4., t82/1.) mellett az esztétikus írás gondozására (t45/5., t50/2.) s más nyelvhasználati tevékenységekre, például a morfológiai elemzésekre (t46/3., t64/3.) is számos lehetőséget kínál.

A helyesírási ismeretek bevésésével (f6/3., f18/1.), felhasználtatásával (f7/5., f16/2.) kapcsolatos alkotói szándék egybevág a kerettanterv követelményével: a nyelvtani ismeretekhez kötődően történjék a tudatos nyelvszemlélet alakítása (f14/4., f30/3–4.). A harmadikosok munkafüzete a tradicionális írásmód alcsoportjai közül a j és az ly biztonságosabb alkalmazásáért sokféle gyakorlatot kínál (f46/1–2., f47/2.). A feladatok igencsak változatosak (f19/4., f29/2.).

A tanulást segítik a táblázatok (t40/1., t54.), a morfológiai elemzéseket bemutató példák (t34/1., t41/2.), az absztrahálást fejlesztő megoldások (t43/4–5., t44/5.).

Példásan viszi közel a szerző a nyolc‑kilenc éveseket az ismeretszerzés írott forrásaihoz a könyv- és könyvtárhasználatra nevelés lehetőségeivel (f12/1., f58/1.).

  

A 4. évfolyam részére készített tankönyvében és munkafüzetében (Magyar nyelv kisiskolásoknak 4.; Magyar nyelvi gyakorló kisiskolásoknak 4.) széles körű nyelvtani, nyelvhasználati ismeretekkel dolgozik a szerző a kilenc‑tíz éves korúak érdeklődési területeire fókuszálva (f5/1., f12/3.). Galgóczi Lászlóné mindig a problémafelvetést tartalmazó szépirodalmi szövegkörnyezetből indul ki, erre építi fel a vizsgálódó kérdéseit, a vizuális megerősítést szolgáló nyelvtani-helyesírási képletekkel segíti a tanulást, készteti a diákokat a felvetett problémához kapcsolódó példák gyűjtésére, így következik a másodlagos, nem egyszer a harmadik bevésés, végül a szabály.

 

Megfelelően alkalmazza a negyedikes tankönyv és munkafüzet is a játékosság elvét (t52., f33/4–5.). A tantervben előírt, a negyedik évfolyam végén elvárható tudnivalókra helyezi a szerző a hangsúlyt: a nélkülözhetetlen szakszókészlettel a helyesírást a rendszeres szövegfeldolgoztató olvasással (f6/2–3., f34/1.) erősíti, de túllép annak az elsődleges funkcióin, mert a fogalmazással összefüggő kompetenciákat fejleszti, itt már a problémamegoldó olvasás is hangsúlyt kap (f20/6., f58/8.).

A magyarázó szövegek mellett az indukciós bázisul szolgáló poétikai szövegek elősegítik a gyerekek olvasóvá nevelését. Nemcsak indukciós feladatot látnak el (t56.), alkalmasak a gondolkodtatásra, a kifejezésmód kondicionálására is (t51/1.).

Az életkorhoz kapcsolható nyelvészeti szakmunkák alapozó szerepet kapnak ezekben a taneszközökben is (t47/5., t48/4.) a diákok könyv- és könyvtárhasználati készségeinek az erősítésében (f18/3., f49/1.).

A szó- és írásbeli szövegképzés a domináns a negyedikes kötetekben (t41/6.). Különösen az elbeszélés sokoldalú gyakoroltatására adnak feladatokat (t48/3.), miközben a riportkészítést is tanítják (t53/4.).

Nemcsak felismertetik a közmondásokat, a szólásokat, a találós kérdéseket, hanem szórejtvénnyel, illusztrációval meg is erősítik a taneszközök a diákok nélkülözhetetlen proverbiumtudását (f49/1–2., f88/3.).

 

A szövegfajták rövidek (f5/1., f12/3.), informatívak (f14/4., f21/1.). Az illusztrációk (f15/1., f22/4.), az összefoglaló-rendszerező táblázatok, fürtábrák, sorozatok esztétikailag élményt nyújtók (f79/1., f80/3.). Támogatják a funkcionális magyar nyelvtan nyelvhasználat-központú tanulását (f24/2., f28/4.).

Miért hasznos Galgóczi Lászlónénak ez a taneszközcsaládja?

– A funkcionális anyanyelvi alapműveltséget gondozza.

– A különböző témájú és ízlésű szövegek befogadásának a készségét erősíti.

– A szóbeli és az írásbeli közlés területén a szövegféleségek feldolgozását értelmezéssel végezteti; a sokféle tudattartalommal bővített kreatív gondolkozást helyezi előtérbe.

– Fontos cél a helyesírás elsajátíttatása.

A szerző köteteinek a felhasználtsága is igazolja, hogy korszerűek a tanítás- és tanulásszervezésben, a hét‑tíz évesek személyiségét hozzáértőn fejlesztik.


 

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2008. 2. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–