DOI: 10.21030/anyp.2024.1.8

Rási Szilvia

Az Educational Linguistics folyóirat

 

Az Educational Linguistics (1) a De Gruyter Kiadó gondozásában 2022 óta online és nyomtatásban is megjelenő nyelvpedagógiai folyóirat. A célja, hogy az oktatásnyelvészet területén végzett kutatásoknak nemzetközi platformot biztosítson, valamint hogy hozzájáruljon a nyelv, az oktatás és más vonatkozó társadalomtudományi diszciplínák összefüggéseivel kapcsolatos elméletek megértéséhez, kritikájához.

A szerkesztőbizottság arra ösztönzi a szerzőket, hogy mindenekelőtt az oktatás nyelvi kérdéseinek komplexitását és kontextualizált jellegét hangsúlyozzák. Mindezek érdekében a tanulmányok főként az oktatáspolitika, a nyelvi tervezés és a pedagógiai innovációk témáit tárgyalják, figyelembe véve a különféle társadalmi, kulturális, gazdasági és történelmi körülményeket. A folyóirat szívesen fogadja az oktatásnyelvészet gyakorlatorientált, problémaközpontú és politikaorientált témáira fókuszáló empirikus tanulmányokat, valamint az oktatásnyelvészettel kapcsolatos kritikus kérdésekkel foglalkozó elméleti diszkussziókat. Mindezek mellett üdvözlendőnek tartja az oktatási környezettel és nyelvi (jó) gyakorlatokkal foglalkozó, valamint a különféle módszerek és paradigmák mentén más tudományágakkal is kapcsolatot teremtő írásokat.

A folyóirat leginkább a következő témák vizsgálatára nyitott: a nyelvi és az oktatási rendszerek, a nyelv oktatáspolitikában betöltött szerepe, az oktatás nyelve, kétnyelvűség az oktatásban, a nyelvi kisebbségek oktatási helyzete, nyelvtanárképzés, a tanulók identitása és autonómiája, kritikai pedagógia, nyelvi tantervek, nyelvi mérés és értékelés, a nyelv és az élethosszig tartó tanulás kapcsolata.

A folyóirat nemzetközi szerkesztőbizottsága olyan elismert szakemberekből áll, akik többek között az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Kína, Dél-Afrika, Új-Zéland, Szingapúr, Kanada, Brazília, Spanyolország, Izrael, Ausztrália, Dánia különböző egyetemein és kutatóintézeteiben dolgoznak. Az Educational Linguistics évente 2 számmal jelentkezik, a beküldött tanulmányok megjelenési ideje viszonylag gyors, átlagosan 3-4 hónap.

A szabványos tanulmányokon kívül a folyóirat egyéb meghatározott műfajokat is befogad. Ilyen például a Debate (Vita), amelyben a szerző egyrészt egy adott téma különféle szakembereinek eltérő nézeteit ismerteti, másrészt véleményezi ezeket a meglátásokat, illetve bemutatja a saját álláspontját is. A Policy and Social Movement Hotspot (Politikai és társadalmi mozgalmi gócpont) rovatba olyan munkák kerülnek, amelyek az új és ellentmondásos politikai kezdeményezések és társadalmi mozgalmak vitáit és kritikáit tartalmazzák. A Critical Reading (Kritikai olvasás) rovatban a szerzők klasszikus munkákat és tanulmányokat olvasnak újra, és elemeznek mai szemmel. A Methodological Innovations (Módszertani újítások) részbe az oktatásnyelvészet újabb megközelítéseinek a kérdéseivel foglalkozó írások kerülnek. Végül a Short Communications (Rövid közlemények) rovat olyan személyesebb hangvételű szövegeket tartalmaz, amelyek a folyóiratban megjelent cikkekre, tanulmányokra reflektálnak.

A folyóiratban megjelent tanulmányok közül csupán azok olvashatók szabadon, amelyek – meglehetősen magas – megjelenési díját a szerző vagy az intézménye megtérítette. A továbbiakban a nyílt hozzáférésűek közül következzen néhány írás szemléltetésképpen, a teljesség igényére való törekvés nélkül.

Az 1. évfolyam 1. számában Bernard Spolsky (2022) arra keresi a választ, hogy szükség van-e kritikai oktatásnyelvészetre. Meglátása szerint az elmúlt 30 évben ugyanis a „kritikai” kifejezés mind az oktatási, mind az alkalmazott nyelvészeti tanulmányokban egyre inkább elterjedt. Figyelembe véve a modern világ változását, valamint ennek a nyelvhasználatra és a nyelvoktatásra való hatását, Spolsky véleménye szerint mindenképpen érdemes lenne alkalmazni a kritikai megközelítést az oktatásnyelvészetben is, így keresve, illetve találva megoldást a jelenleg fennálló problémákra. Meggyőződése ugyanis, hogy a nyelvi menedzsment és az oktatásnyelvészet kritikai szemlélete túlmutat a nyelvészeten és a pedagógián, az elméletben megjelenő folyamatos kritika viszont kizárólag a gyakorlatban megvalósuló megoldásokkal együtt lehet eredményes.

Lemke és Lin munkája (2022) egy alternatív modellel járul hozzá a transzlingválás elméletéhez. Meglátásuk szerint számos munka használja ezt a fogalmat anélkül, hogy hozzájárulna az elmélet elmélyítéséhez, így a szerzők legfőbb célja, hogy az új modellel kapcsolatos javaslataik megfelelő kiindulópontot szolgáltassanak a terület ismereteinek a bővítésének. A két kezdeti javaslatuk szerint a transzlingválás során egyrészt fontos lenne a pillanatról pillanatra történő jelentésalkotási folyamatok elemzése, amely magában foglalja a nyelven kívüli médiumok (például emberi testek, műtárgyak, környezet) bevonását is. Másrészt fontosnak tartják, hogy a kutatások vegyék alapul a nexuselemzést (Scollon–Scollon 2004) is. Tanulmányuk befejezéseként néhány olyan kérdést vázolnak fel, amelyeket megfontolásra javasolnak a terület kutatói számára abban a reményben, hogy a munkájuk a téma elméletének és módszertanának a bővítésére inspirálja őket.

A kezdő nyelvtanárok identitáskonstrukciójáról olvashatunk a 2. évfolyam 1. számában megjelent egyik tanulmányban (Nazari et al. 2023). A munka az identitáskonstrukció nézőpontjából vizsgál kezdő pedagógusokat – nevezetesen három iráni angolnyelv-tanárt – azzal kapcsolatban, miként konstruálták meg tanári identitásukat a tanítás első, második és harmadik évében. Ehhez az adatokat félig strukturált interjúkból, osztálytermi megfigyelésekből, órák utáni beszélgetésekből és reflektív naplókból gyűjtötték. Az elemzések során a szerzők feltárták, hogy a három vizsgált résztvevő identitáskonstrukciója egyformán mutatott hasonlóságokat és különbségeket. A tanulmányban ismertetett eredmények alapján a szerzők úgy vélik, hogy legfőbb ideje átgondolni azt, hogy a kezdő pedagógusokat egyenlőnek tekintjük-e a gyakorlott kollégáikkal.

Az oktatásnyelvészet újragondolásáról olvashatunk Anderson (2023) tanulmányában. Bernstein oktatásszociológiája mentén a munka kritikusan vélekedik az oktatásnyelvészet eredetéről, állításairól és értékeiről. A szerző véleménye szerint az a társadalmi-történelmi kontextus, amelyben az oktatásnyelvészet létrejött, a fókusz és a célok eltolódásához vezetett, és így fokozta az alkalmazott nyelvészek és a nyelvtanárok között meglevő szakadékot. Az oktatásnyelvészet fejlődését és gyakorlati hasznosulását korlátozza, hogy olyan értékeket tart szem előtt, amelyek az oktatás jellemzőivel, kultúrájával, a tantervekkel gyakran összeegyeztethetetlenek. A tanulmány ezután egy újragondolt jövőképet mutat be, amelyben többek között kitér az osztálytermi kapcsolatokra, a nyelvi modalitásra, a tantervi eredményekre, az értékelésre, valamint a nyelvi repertoárra. Végül egy olyan kutatási tervet vázol fel, amely – a szerző reményei szerint – hozzájárulhat ahhoz, hogy az oktatásnyelvészet még inkább megfeleljen a gyakorló pedagógusok számára.

A fent ismertetett áttekintés arról tesz tanúbizonyságot, hogy az Educational Linguistics folyóirat nemcsak a gyakorló nyelvtanárok számára vet fel gondolatébresztő oktatási-nevelési témákat és kérdéseket, hanem a tanárjelöltek, az oktatással, a nyelvészettel, oktatás- és/vagy nyelvpolitikával, pedagógusképzéssel stb. foglalkozó szakemberek, valamint a téma iránt érdeklődők számára is rendkívül hasznos olvasmányok gyűjteménye lehet.

 

Irodalom

 

Anderson, Jason 2023. Reimagining educational linguistics: a post-competence perspective. Educational Linguistics 2: 1–28. https://doi.org/10.1515/eduling-2023-0009

Lemke, L. Jay – Lin, M. Angel 2022. Translanguaging and flows: towards an alternative conceptual model. Educational Linguistics. 1: 134–151. https://doi.org/10.1515/eduling-2022-0001

Nazari, Mostafa – De Costa, Peter I. – Karimpour, Sedigheh 2023. Novice language teacher identity construction: similarities, differences, and beyond. Educational Linguistics 1: 1–28. https://doi.org/10.1515/eduling-2022-0013

Scollon, Ron – Scollon, Suzie Wong 2004. Nexus analysis: Discourse and the emerging internet. New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203694343

Spolsky, Bernard 2022. Do we need critical educational linguistics? Educational Linguistics 1: 4–24. https://doi.org/10.1515/eduling-2021-0003

Rási, Szilvia: The Educational Linguistics journal

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2024. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–