Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Kathryn I. Matthew – Felvégi Emese

Olvasástanár- és olvasásszakértő-mesterképzés az Amerikai Egyesült Államokban

Anyanyelv-pedagógia az amerikai közoktatásban

A szerzők (2009) korábban bemutatták az amerikai és az angolszász országokra jellemző olvasásfejlesztés fontosabb trendjeit és stratégiáit; Győri és Győrfi (2009) pedig rámutatott a magyar és az amerikai közoktatási rendszer jelentősebb anyanyelv-pedagógiai különbségeire. Jelen írás az amerikai olvasás-, olvasásszakértő- és olvasástréner-mesterképzések és képesítések tananyagtartalmát, a szakmai fejlesztést meghatározó tényezőket és a képzés körülményeit kívánja a teljesség igénye nélkül felvázolni egy houstoni egyetem tanárképzési gyakorlatának bemutatásával.

Az amerikai anyanyelvtanítást lényegében a készségközpontúság jellemzi, a cél az olvasás, az írás, a beszédkészség, a hallás utáni szövegértés és a vizuális kommunikáció fejlesztése. Az iskolatípustól és az évfolyamtól függően hol a tanító, hol pedig az olvasás-, írás-, angol- vagy épp anyanyelvtanárnak titulált pedagógus dolga a nyelvileg, kulturálisan és szocioökonómiai szempontból is igen sokrétű tanulópopulációval foglalkozni. A készségközpontúság, a mindennapi olvasási feladatokra való felkészítés mellett természetesen szerepet kap az ország etnikai összetételét érintő kulturális értékmegőrzés, illetve a nemzetközi kultúrkincs fontos elemeinek ismertetése.

Magyar szemmel furcsa olyan tankönyveket lapozni, amelyek a nemzeti és a világirodalmi kánon nálunk fontosnak tartott elemeit nem teszik a diák elé tanórai feldolgozásra, a tervezést inkább a tematikus tantervi egységek, semmint az irodalomtörténeti szemlélet jellemzi. A tankönyvpiac természetesen minden pedagógiai irányzatot és tantervi igényt kiszolgál, a tankönyvválasztást azonban állami szinten igen szigorúan szabályozzák (1). A nyelvtantanítás talán az amerikai oktatási rendszer másik olyan eleme, amely a magyar mintához képest hiányzik az iskolákból. A stratégiafókuszú olvasás- és írástanítás eredményeképpen a hagyományos grammatikaoktatás szerepe minimális, leginkább esetlegesnek mondható – a „nagy nyelvtanvita” (tanítsunk-e egyáltalán nyelvtant, ha igen, akkor integráltan vagy külön tárgyként) azonban a brit, az ausztrál és az új-zélandi oktatási rendszerre is jellemző.

Az oktatástechnológia fejlődése megköveteli a tanárképzés informatikai tanegységeinek folytonos megújítását, megújulását. A divatos és egyre nagyobb számban elterjedő interaktív táblák, valamint az online közösségek és társas szoftverek, illetve a netgeneráció olvasási és írási szokásai mind a pedagógusszakma megújulását szorgalmazzák.

A tanárképzést befolyásoló közigazgatási szervek, szakmai szervezetek

Az amerikai közoktatási rendszer magyar szemmel labirintus jellegűnek tűnhet. A képzési formákat immár két éve belülről tanulmányozva sem mindig látszanak könnyen követhetőnek a szintek vagy a továbbhaladás feltételei sem a közoktatás, sem a tanárképzés területén. A közoktatási intézmények, iskolák évfolyambeli összetételét a helyi igényeknek megfelelően alakítják ki, egy utcában elhajthatunk egy középiskola (middle school vagy junior high school) és egy felső középiskola mellett, de az alsóbb évfolyamokat a kerület távoli részében találhatjuk – ez természetesen nem könnyíti meg a kerületi, területi szakmai közösségek, továbbképző központok helyzetét.

Az országos szinten inkább decentralizáltnak mondható rendszert az egyes államokon belül azonban igen szigorúan szabályozzák. Minden állam külön-külön oktatási tanáccsal rendelkezik, ezek döntenek többek között a költségvetés, a tanmenet, az éves tanulóiteljesítmény-mérések és a helyi sztenderdek kérdésében. Érdemes (és érdekes) végigjárni a legnépesebb iskolakörzetek munkáját szabályozó New York (2), Kalifornia (3) és Texas (4) állam oktatástanácsának honlapjait: a helyi programok sokszínűsége változatos képet ad a földrajzi és a demográfiai jellegzetességeket figyelembe vevő tananyagtervezésről, az aktuális szakmai továbbképzésekről és a népszerű fejlesztési irányokról.

A pedagógusképzést az egyes államok oktatási tanácsainak előírásai mellett az olvasásfejlesztés és a tanárképzés nagyszabású szervezeteinek sztenderdjei is befolyásolják. A Nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association, IRA) (5) és az Nemzeti Angoltanári Tanács (National Council of Teachers of English, NCTE) (6) felel a képzés tartalmi elemeinek fejlesztéséért, a Nemzeti Tanárképzés Akkreditáló Tanácsa (National Council for Accreditation of Teacher Education, NCATE) (7) pedig a képzés minőségének biztosításáért.

A tanárképzés egyik texasi fellegvára: University of Houston – Clear Lake

Texasban van 4,6 millió beiskolázott tanulóval az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb tanulópopulációját jegyző oktatási rendszere (8). Texas állam 11 NCATE-akkreditált tanárképző intézményének egyike az 524 hektárnyi természetvédelmi körzet erdejében rejtőző University of Houston – Clear Lake. Az 1974 óta működő intézmény négy tanszéken, 30 szakterületen és több mint 40 specializációban oktatja a hallgatóit. A trendeket és az igényeket figyelembe vevő egyetem 47 ezer diplomással, évente nagyjából 7500 hallgatóval büszkélkedhet (9).

A hallgatók munkáját a pazar, többszintes Neumann Könyvtár könnyíti meg, ahol félmillió kötetet, 1,6 millió mikrofilmet és 2121 folyóirat-előfizetést felmutató állományt találnak a diákok; nem beszélve az olvasójeggyel rendelkezők számára otthonról, online is elérhető páratlan adatbázisról és katalógusról. A tanárképzős hallgatók számára talán legfontosabb a gyermek- és ifjúsági irodalmi szekció, a hangoskönyvrészleg, a bejegyzett texasi tankönyvek tárolója és a képeskönyveket, díjnyertes irodalmi és információs könyveket bemutató terem (10).

Az egyetem három főépülete mellett kihelyezett oktatási központtal támogatja a tanárképző programokat és a szakmai továbbképzéseket. A Tanártovábbképző Központ felel a hallgatók két féléves szakmai gyakorlatának a lebonyolításáért, a gyakorlóiskolai elhelyezésükért. A 22 környékbeli iskolakörzettel és 54 továbbképző alközponttal való együttműködés révén lehetőség nyílik a gyakorlótanárok szakszerű monitorozására, a jelöltek pályán maradásának biztosítására. Az egyetem nemrég nyilvánította Tanártovábbképző Laborjának a Clear Creek Iskolakörzet egy közeli általános iskoláját (11). Ez az intézmény vezetői továbbképzéseknek és helyi kutatási kezdeményezéseknek is otthont ad. Az Oktatási Programok Központja klinika- és laborszolgáltatásokkal támogatja a tanárképző kurzusokat. A programok célja, hogy a hallgatók „gyakorolhassák” a családokkal, a diákokkal és az iskolai ügyintézőkkel való interakciót. A központ kicsik és nagyok számára nyári napközis táborokat is kínál a népszerűségnek örvendő, úgynevezett KidsU (Kids’ University) formájában (12).

A hallgatói tanácsok is fontos szerepet játszanak a tanárképző kar munkájában (13). A Texas Állami Tanárszövetség Hallgatói Programja a tanítani vágyó diákok számára biztosítja a más tanárszövetségek tagjaival való kapcsolatfelvételt, az információcserét. A Kétnyelvű Diákok Tanácsa a kétnyelvűségben érdekeltek szakmai szervezete, a tanács célja az oktatási célok és a stratégiák tanulmányozása. Az Olvasástanács az írásbeliség hagyományos és új információhordozóival kapcsolatos kutatási eredményeit teszi elérhetővé a hallgatók számára havonta megrendezett ingyenes továbbképzésein. A tanács évente kétszer Amerika-szerte ismert, elismert szerzőket, kutatókat, gyakorló pedagógusokat hív meg a Houston környéki tanárság kedvéért. Az Olvasástanács a rendezvényeket a Nemzeti Fogalmazásprojekt (14) és az IRA Houston környéki egyesületeinek (15) közreműködésével rendezi meg.

Az anyanyelvtanítással kapcsolatos alap- és mesterképzés

Az Oktatási Kar anyanyelvtanítással kapcsolatos BA alapképzési programjai között a Tanítói (óvodától a 6. évfolyamig vagy 4–8 évfolyamig), Kétnyelvű tanári, Angol mint idegen nyelv (osztálytermi) tanári és ezek tanúsítványokkal bővített szakmai variációit találjuk. Érdekes a „kétnyelvű” és az „angol mint idegen nyelv” képzések és a hozzájuk kapcsolódó szakmai gyakorlat alakulásának követése, illetve az, ahogyan az állami és a helyi oktatási tanácsok kategorizálják a diákokat az anyanyelvtanulás és az angol nyelvi gyakorlat időtartama alapján.

Az Oktatási Kar anyanyelv-tanítási MA/MS mesterképzést nyújt Tananyagtervezés, Koragyermekkori Nevelés, Olvasás, Iskola-könyvtárosi szakokon és ezek szakértői tanúsítványokkal „megtűzdelt” verzióin. A 24–36 kreditórából álló MA-képzések tartalma a korábbi végzettségtől és a tanítási gyakorlattól függ. Az egyetem által előírt alapkurzusblokkban találjuk a Multikulturális oktatás, Az oktatástechnológia alapjai, az Alkalmazott statisztika és a Kutatástervezés és -elemzés tárgyakat. Ezek a tárgyak a nyelvi, kulturális és szocioökonómiai szempontból igen eltérő háttérrel érkező tanulók megismerésére, a modern oktatástechnológiai eszközök használatára (web 2.0, interaktív tábla, videó stb.), a helyi és az állami felmérések eredményeinek értékelésére, releváns önálló kutatási kezdeményezések megalapozására készítik fel a hallgatókat.

A program 12 kreditórából álló, elektív tárgyakat tartalmazó blokkja között tantárgyközi olvasással, kritikus gondolkozással foglalkozó, gyermek-, illetve ifjúsági regényeket feldolgozó órákat találunk. (A tantárgyközi olvasás a tantárgy „feletti” olvasáskompetencia. Ez lényegében annak felismerése, hogy akarva-akaratlanul is, minden tárgyat oktató tanár tanít olvasást is. Erről bővebben: Matthew–Felvégi 2009). Ez a tárgycsoport az, amely nyit egyrészt az interdiszciplinaritás, másrészt az egyéni érdeklődés, háttértudás figyelembevétele felé. Az órák lehetőséget adnak az anyanyelvi és a szaktanári interakcióra, az írásbeliség fejlesztésében fontos egyedi esetek tanulmányozására, illetve annak megerősítésére, hogy az anyanyelvi írás, olvasás és kommunikáció fejlesztése éppúgy feladata az olvasástanárnak, mint a szaktanároknak. Egy-egy félév alatt a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalmi órákon akár száznál több könyvet is bemutathatnak a kiselőadásokkal, élménybeszámolókkal, „könyvséták”-kal, nem is beszélve az amerikai vagy az angol nyelven megjelent díjnyertes könyvek online vagy élőszóbeli értékeléséről.

A harmadik, kötelező tárgyakat tartalmazó blokkon belül az általános és a középiskolai tanmenetet, felmérési trendeket, stratégiai fejlesztést elősegítő órákon a pedagógiai alapelvek elsajátítása mellett a hallgatók esettanulmányokat készítenek. Az Alkalmazott szociolingvisztika óra egy épp olvasni tanuló, a Középiskolai műveltség, írásbeliség óra egy középiskolás korú, olvasási nehézséggel küzdő diákkal való otthoni munkát ír elő. A hallgatók a tanórán tanult elméleti és gyakorlati stratégiák segítségével igyekeznek fejleszteni a diákok készségeit.

A képzés magában foglalja a három legtöbbet emlegetett és leghitelesebbnek tartott amerikai diagnosztikus teszt lebonyolításának protokolljait: ezek Mary Clay A nyomtatott szöveg alapjai című könyvecskéje (16), Joetta Beaver Az olvasáselsajátítás felmérése az óvodától a 8. évfolyamig (17) és Flynt–Cooter Olvasásarzenálja a 4/5–11/12 évfolyam számára (18). A képzést az egyetem Olvasásklinikáján töltött gyakorlat zárja, a hallgatók itt egy vezetőtanár felügyelete mellett komolyabb olvasási nehézségekkel küzdő tanulókkal dolgoznak.

A multikulturális, az informatikai, a statisztikai és a technológia órák online formában is felvehetők, a képzés magvát adó elméleti és gyakorlati tárgyak azonban egytől egyig hagyományos tantermi, egyetemi könyvtári környezetben vagy laborokban zajlanak. Minden tárgyhoz tartozik egy online oldal, amely megkönnyíti a hallgatók tanórai és tanórán kívüli kommunikációját, a házi dolgozatok és az esettanulmányok feltöltését. A kar tervezi bizonyos tárgyak kizárólag online környezetben történő oktatását, de mind a kari vezetés, mind a hallgatók a program fő vonzerejeként tartják számon a közvetlen személyközi interakciót. Ez különösen fontos a „gyorstalpaló” online egyetemek elszaporodásának a korában.

Olvasásszakértői, -tréneri képesítés

Texas államban az Oktatástanács külön vizsgákkal méri a főiskolai és az egyetemi diplomás tanárok szakmai felkészültségét. A kétéves tanítási gyakorlat és a mesterképzés tananyagának elsajátítása után letehető Olvasásszakértői vizsga az iskolákban előírt tananyag ismeretét, valamint a vezetői és a kommunikációs készséget méri (19). A teszt nagyjából felét a nyelvelsajátítással, az olvasásértéssel, a szókinccsel, az íráskészég-fejlesztéssel kapcsolatos kérdések teszik ki. A vizsga másik felében a helyi, állami összehasonlító, valamit diagnosztikus mérésekkel, kommunikációs és vezetési készséggel kapcsolatos kérdésekre kell választ adni. Egy olvasásszakértő a nap folyamán több – az osztályból kiemelt, olvasási nehézségekkel küzdő tanulóval dolgozik, akár több iskolaépület vagy intézmény között is ingázik. Nemcsak a diákokkal foglalkozik azonban, hanem a pedagógusokkal is, tanári vagy igazgatói kérésre órákat látogat, és segíti a helyi szakmai közösségek munkáját. Számos olvasásszakértő „olvasástréner”-ként (literacy coach) vállal munkát, a trénerek szinte kizárólag a továbbképzésekre koncentrálnak, akár több helység, állam között is ingáznak (20). Természetesen minél több képesítéssel rendelkezik egy szakértő, annál kapósabb a helyi iskolakörzetek számára.

 

Irodalom

 

Győri János – Győrfi Katalin 2009. Anyanyelvtanítás és anyanyelv-pedagógia az Amerikai Egyesült Államokban. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=169 (2009. június 22.)

Matthew, Kathryn I. – Felvégi Emese 2009. Az olvasástanítás és szövegértés-fejlesztés trendjei külföldön. Új Pedagógiai Szemle 102–113.

 

(1) A tankönyvválasztás folyamata. http://bit.ly/37Lta5 (2009. július 5.)

(2) New York Állam Oktatási Bizottsága. http://www.nysed.gov/ (2009. június 22.)

(3) Kalifornia Állam Oktatási Bizottsága. http://www.cde.ca.gov/BE/ (2009. június 22.)

(4) Texas Állam Oktatási Bizottsága. http://www.tea.state.tx.us/ (2009. június 22.)

(5) Nemzetközi Olvasástársaság. http://www.reading.org/ (2009. június 22.)

(6) Nemzeti Angoltanár Tanács. http://www.ncte.org/ (2009. június 22.)

(7) Nemzeti Tanárképzést Akkreditáló Tanács. http://www.ncate.org/ (2009. június 22.)

(8) Államközi oktatási statisztikák. http://nces.ed.gov/nationsreportcard/states/ (2009. július 4.)

(9) University of Houston – Clear Lake. http://bit.ly/oH7HS (2009. július 4.)

(10) Neumann Könyvtár. http://bit.ly/VQ8Tf (2009. július 4.)

(11) McWhirter Gyakorlóiskola. http://bit.ly/ZRweJ (2009. július 4.)

(12) KidsU. http://bit.ly/11Sw2Z (2009. július 4.)

(13) Egyetemi diáktanácsok. http://bit.ly/PjHr1 (2009. július 4.)

(14) Houston és környéke fogalmazásprojekt. http://bit.ly/CvX7f (2009. július 5.)

(15) Houston és Környéke Olvasástanács. http://www.mygharc.org/ (2009. július 5.)

(16) A nyomtatott szöveg alapjai. http://bit.ly/10w5I6 (2009. július 4.)

(17) Az olvasáselsajátítás felmérése. http://bit.ly/Pm7V6 (2009. július 4.)

(18) Flynt–Cooter Olvasásarzenálja. http://bit.ly/e6ai7 (2009. július 4.)

(19) Az olvasásszakértői vizsga. http://bit.ly/DBgbu (2009. július 4.)

(20) Olvasástrénerek. http://bit.ly/uQZgO (2009. július 4.)

 

 

Az írás szerzőiről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2009. 4. szám tartalomjegyzékéhez

 

 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–