Hargitai Katalin

SZÍNES anyanyelvi tankönyvcsomag az általános iskola 1. osztályainak (Gödri Enikő)

 

nemzeti Tankönyvkiadó. BUDAPEST. 2007–2008.

 

A SZÍNES anyanyelvi tankönyvcsaládról

A Nemzeti Tankönyvkiadó új anyanyelvi tankönyvcsaládja Hargitai Katalin logopédus nevéhez fűződik. A másodikosoknak készített kiadványokban a szerzőtárs Koór Márta. A kiadványok felelős szerkesztője Boldizsárné Kovács Gizella. Az anyanyelvi könyvekhez első osztálytól kezdve egy kitűnő néprajzi füzet is kapcsolódik, ennek szerzője Baksa Brigitta. A SZÍNES mozaikszó a Szakmai tudatosság, az Írásbeliség, a Nevelés, az Emberség és a Stabilitás szavak kezdőbetűinek összevonásából jött létre, jelezve az alkotók pedagógiai célkitűzését. A kiadó a tankönyvcsalád köteteit az alsó tagozat valamennyi évfolyamára elkészíti, felmenő rendben. Jelenleg az első és a második osztály taneszközei állnak a rendelkezésünkre. Külön kötetben kapott helyet az első és a második félév anyaga, így a gyerekeknek nem kell vaskos könyveket cipelniük.

A sorozat kiadványai a NAT 2007 követelményei szerint készültek. Megfelelnek az Oktatási Minisztérium kerettantervének és a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettantervében előírtaknak is. Hargitai Katalin épít saját pedagógiai tapasztalataira, a tanuláspszichológia (Jerome Bruner) kutatásaira, valamint a diszlexia-diszgráfia prevenciós (Meixner Ildikó-féle) vizsgálatokra. Újdonságnak számít, hogy Hargitai Katalin azoknak a területeknek a fejlesztését is kidolgozta, amelyeknek bizonyos mértékű fejlettsége nélkülözhetetlen az olvasás és az írás képességének a kialakulásához.

Az olvasástanításban az analizáló-szintetizáló módszert alkalmazza. A bevezető szakaszban a szótagolást gyakoroltatja a gyerekekkel, vagyis a kimondott szót kisebb egységekre szedeti, azaz analizál. Az olvasás tanításakor a legkisebb alkotóelemek, a betűk elsajátíttatásából indul ki. A betűkből építi a szótagokat, majd a szavakat, később a mondatokat, illetve a szöveget. A betűk tanításának sorrendjét úgy határozza meg, hogy minimalizálja a hasonlóság alapján való tévesztés lehetőségét. A két hasonló betű, miután külön megtanítottuk őket, együtt is szerepel, ilyenkor tudatosítjuk a két betű/hang közötti különbséget, azaz differenciálunk.

Az anyag elrendezése spirális, gyakoriak az ismétlések. Ezzel a módszerrel a nehezebben haladó gyerekek is képesek elsajátítani az anyagot. Már az első évfolyamon a betűtanítás közben rövid, egyszerű szövegekkel találkozhatunk. Ezekhez a rövid kis történetekhez szövegértést fejlesztő feladatok társulnak. A szerző célként tűzte ki, hogy a gyerekek képesek legyenek az olvasást, az írást és a helyesírást megbízható eszközként használni az alsó tagozat végére.

A kötetek szépek, színesek, ízlésesek. Képanyaguk, szókincsük a gyerekek mai világához alkalmazkodik. Az egyes kiadványok külső megjelenési formája is tetszetős és igényes. A kötetek nyomdai megoldása, tipográfiája jelzi a tankönyvcsaládhoz való tartozást.

1. ábra

A SZÍNES anyanyelvi tankönyvcsalád

 

A SZÍNES Ábécéskönyv I. és II. kötete

Motivációt jelenthet az első kötet első oldalán elhelyezett keret, amelybe a gyerekek belerajzolhatják az arcképüket, vagy beragaszthatják a saját fényképüket. Ezt követi a szerző köszöntője és egy Weöres Sándor-idézet a jelekről. Ezt a hatoldalas Előkészítő szakasz követi, amely iskolákról, gyerekekről, az osztályteremről és az iskolai épületekről tartalmaz rajzokat. Találunk itt továbbá szájtartásokat bemutató képeket, hívóképeket, különféle tárgyakat és azok helyét, valamint íráselemeket is. A képanyag segítségével fejleszthető a gyerekek beszéde, a képolvasás, a tájékozódás, a sorrendiség megállapítása és a rendszerezés képessége. Ebben a részben kell a tanulóknak a szavakat szótagokra bontani és a szótagszámot jelölni.

Ezután következik a Betűtanulás nagy témaköre, az I. kötetben 113 oldalon. A betűk tanítását hívóképek segítik. A betűhöz tartozó hangok és a hangok képzésének tudatosítása a kiindulópont. A magánhangzók hívóképei a szájtartásokat illusztráló rajzok. A mássalhangzók hívóképei tárgyak és állatok, ezeket a két kötet belső borítóin találjuk meg. A szerző a hangutánzásra épített a hívóképek megalkotásakor. A maci hangja m, a vonaté s, a kígyó hangja sz, a mentőautóé n, a motor hangja r.

A betűtanítás sorrendjének rendezőelve az olvasászavarok kiküszöbölésére irányul. Ezért a vizuálisan, akusztikusan vagy a képzésükben hasonló betűket/hangokat Hargitai Katalin egymástól elkülönítve tanítja. Nem különíti el a kis- és a nagybetűket. Az első félévben 37 kisbetűt és 30 nagybetűt tanít meg a következő sorrendben: e, ó, i, í, o, a, z, l, m, h, v, t, ú, u, s, b, n, f, á, c, j, é, A, sz, O, Ó, T, p, I, Í, M, ő, S, V, H, k, ö, B, N, E, cs, Z, Á, g, P, Sz, ű, ü, K, C, r, ny, L, Ő, Ö, zs, R, G, d, Zs, J, gy, F, U, Ú, W, w.

A második félévben, a II. kötetben 7 kisbetűt és 14 nagybetűt tanít a szerző a következő elrendezésben: Ny, É, D, Cs, dz, Dz, Gy, Ü, Ű, ty, x, X, Ty, q, Q, dzs, ly, Ly, y, Y, Dzs. Ezzel a teljes magyar ábécét megismerteti a gyerekekkel. A magánhangzók időtartamát mozgással kapcsolja össze a szerző. A hosszú magánhangzók átsétálnak a hídon, a rövidek átugorják a patakot. Az időtartam differenciálása jelöléssel történik.

A két hasonló betű/hang külön-külön történő megtanítása után a két betű/hang már együtt szerepel. Ekkor a hasonlóságok és a különbségek hangsúlyozódnak. A differenciálást rajzos feladatok is segítik. Az I. és a II. kötetet Pásztohy Panka rajzai illusztrálják.

A betűtanítással egyidejűleg sokféle fejlesztés történik. Ezek a következő típusokba sorolhatók:

– Beszédfejlesztés történetmeséléssel, képsor segítségével.

– A vizuális észlelés fejlesztése: A rajzok megnevezése balról jobbra, soronként. Amelyik tartalmaz n hangot, azt be kell karikázni.

– Gestalt-látás: az alak és a háttér megkülönböztetése. Úgy kell a rajzokat kiszínezni, hogy azok felismerhetők legyenek. Megnevezzük a rajzokat balról jobbra. A kisgyerek eldönti, melyik van hozzá a legközelebb, és azt színezi ki először.

– Az analizáló-szintetizáló készség fejlesztése: Az első rész kiszínezése, majd ugyanennek a megismétlése a második részben.

– A figyelem fejlesztése: Például: Ki hová megy? Vezesd az épületekbe!

– A tájékozódás fejlesztése: Össze kell kötni az irányt és a képet a szóval.

– A kombinációs készség fejlesztése: Például: Mi történhetett?

– A szerialitás fejlesztése: A sorozatok elemeinek sorrendisége. Például: Folytasd a sort!

– A grafomotoros készség fejlesztése. Például: Folytasd a függönyön/terítőn az elkezdett mintát!

A betűtanulás és a készségfejlesztés mellett olvasni kezdenek a gyerekek: először csak kétbetűs szótagokat, szavakat, majd hárombetűs szavakat, azután két rövid szóból álló mondatokat. A fokozatosság elvét figyelembe véve bővül a szavak és a mondatok hossza, az olvasnivaló mennyisége. Az I. kötet 85. oldalán már egy kis mesét olvashatnak a tanulók. A történethez szövegértést fejlesztő feladatok társulnak. A két kötetben helyet kapott néhány irodalmi szemelvény is Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Csanádi Imre, Móricz Zsigmond, Veress Miklós, Gazdag Erzsi, Devecseri Gábor, Reviczky Gyula, Csoóri Sándor, Takács Zsuzsa, Móra Ferenc és Donászy Magda tollából. Hargitai Katalin saját átdolgozásában meséket, történeteket és ismeretterjesztő szövegeket is közreadott a könyvekben.

A szemelvények hozzájárulnak az évszakok és az ünnepek tanításához. Az I. kötetben ezek a következők: október 6., október 23., halottak napja, Mikulás, Luca napja, karácsony, újév és farsang. A II. kötetbe 1848. március 15., a húsvéti népszokások és locsolóversek, anyák napi köszöntő és egy vidámparki eseménykép került. A kötetekhez egy-egy könyvjelzőt is kapnak a gyerekek, amelyre célszerű felírni a tulajdonos nevét. Ez a könyvjelző egyszerűen a kötetbe is helyezhető, de egy kis ügyességgel az oldal sarkára is ráhúzható.

 

A SZÍNES Feladatok I. és II. kötete

A SZÍNES Feladatok kötetei az Ábécéskönyv I. és II. kötetének kiegészítői. A borító belső oldalán mind a két kötetben a mássalhangzók hívóképei találhatók. Az I. kötet a szerző köszöntőjével és egy Mándy Stefánia-versrészlettel kezdődik, amely az iskolakezdésről szól. Ezután négy oldalon Előkészítő feladatok következnek képekkel, ezek a beszéd- és a vizuális észlelés fejlesztésére szolgálnak. Ezt követően a Betűtanuláshoz kapcsolódó gyakorlóanyagot találunk 71 oldalon. Az Ábécéskönyvhöz, illetve a betűtanuláshoz kapcsolódnak a betűfelismerést, az olvasást és a betűdifferenciálást szolgáló feladatsorok. Sok a színezős feladat, ezeket általában nagyon szeretik a gyerekek, és alkalmasak a helyes ceruzafogás kialakítására is. A feladatok között szerepel például a szájtartás és a betű összekötése, a hívóképek gyakorlása, a szótagolás, a szó és a kép összekapcsolása, valamint megadott szavak lerajzolása is. Rendkívül gazdag a kötet gyakorló- és fejlesztőanyaga. A már ismert feladattípusok mellett újakkal is találkozunk. Néhány példa a feladattípusok közül:

– A betűfelismerés gyakorlása. Például: Karikázd be a t betűket! 

 

 

2. ábra

A betűfelismerés gyakorlása

 

– Az analizáló-szintetizáló készség fejlesztése. Például:

         – Melyik a hiányzó rajz? Jelöld! Rajzold be!

         – Színezd ki, rajzold meg úgy, ahogy a részeken van!

– A zöngés és a zöngétlen mássalhangzók elkülönítése színezéssel.

 

3. ábra

A zöngés és a zöngétlen mássalhangzók elkülönítése

 

– A magánhangzók időtartamának differenciálása.

 

4. ábra

A magánhangzók időtartamának differenciálása

 

– A szerialitás fejlesztése.

5. ábra

A szerialitás fejlesztése

 

– A tájékozódás fejlesztése.

– A figyelem fejlesztése.

– A grafomotoros készség fejlesztése.

 

6. ábra

A grafomotoros készség fejlesztése

 

– A kombinációs készség fejlesztése.

– Beszédfejlesztő feladatok sokfélesége. Több mese is szerepel az I. kötetben képtörténetként (A bűvös ásó; Hófehérke és a hét törpe; Az öreg, a fia és a szamár; A róka és a daru; A szél és a Nap; A róka és a sajt; A két kecskegida; A kismalac és a farkasok).

– Szókincsbővítés.

– Rendszerezés összekötéssel. Soroljuk fel a képen látható tárgyakat!

– Mondatalkotás a képekről. Milyen gyümölcsöket ismersz még?

– Összetett mondatok alkotása: A fiú beugrik a medencébe, mert...

– Rendszerezés, vizuális észlelés és szókincsbővítés.

– Tulajdonságok gyűjtése. Például: Mi készülhet almából?

 

A II. kötet a szóolvasás gyakoroltatását, néhány betű differenciálását, a szótagolást, a szótagszámok jelölését, néhány rövid ismeretterjesztő szöveget és az értő olvasás fejlesztését szolgáló feladatokat tartalmazza a fokozatosság elvét alkalmazva, egyre bővülő terjedelemben.

A munkafüzet I. kötetének kivágható mellékletében betűket, szótagokat, szavakat, képeket találunk, ezekkel további feladatokat készíthetünk. A köteteket Pásztohy Panka rajzai teszik még színesebbé.

 

 

 

A SZÍNES írásfüzetek

Az írásfüzetek a betűírás tanítását segítik. Az Írásgyakorló I. kötete a szerző köszöntője után a betűírást előkészítő szakasszal folytatódik. A gyerekeknek az elkezdett rajzokat kell kiegészíteni. Ezzel a helyes ceruzafogásra és a lendületes vonalvezetésre szoktathatjuk a tanulókat. Hargitai Katalin bemutatja és gyakoroltatja az íráselemeket, ezeket mindkét kötet belső borítóján is megtaláljuk. Az előkészítő szakasz 31 oldal terjedelmű. Itt a legnagyobb méretű, 25 mm-es vonalrendszert alakította ki a szerző. Ezután következik a betűírás témaköre 29 oldalon. A betűírás később kezdődik, mint a betűtanítás. A késleltetett írással a szerző figyelembe veszi a hat-hét éves gyerekek kézcsontjának fejlődését. A betűírás sorrendje alkalmazkodik a módszerben már leírt homogén gátlás elkerüléséhez. A könnyen összetéveszthető, hasonló betűket egymástól távol tanítja. A betűírás kezdő időszakában 18 mm-es vonalrendszert alkalmaz a szerző, később 12 mm-eset. Az I. kötetben 16 kisbetűt írnak és gyakorolnak a gyerekek. A II. kötetben 28 kis- és 44 nagybetűt tanulnak meg leírni, a kis- és a nagybetűk nincsenek egymástól elkülönítve. Az írnivaló mennyisége fokozatosan nő. Az előírt betű átírása, önálló írása, másolása írott és nyomtatott betűkről, szótagok, rövidebb, majd hosszabb szavak, mondatok írása, ábrák, rajzok megnevezése, leírása a feladat – kezdetben 17 mm-es, később 15 mm-es, majd 12 mm-es vonalrendszerben. A rajzok Pásztohy Panka munkái.

Újdonságnak számít a vonalrendszer kiemelése. Minden oldal halvány narancssárga színű, ebből emelkednek ki a fehér hátterű, sötétkék vonalak. Mind a két kötet tartalomjegyzékkel záródik. Ugyanezt az anyagot gyakoroltatja az Előírt írásfüzet I. és II. kötete is, amelyek kötetenként 64 oldalasak. A betűk sorrendjének rendezőelve itt is az írászavarok elkerülésére való törekvés. Hargitai Katalin külön gyakoroltatja a könnyen összetéveszthető betűket, például az u, ü, ú, ű, valamint a ty, gy, ny betűk írását. A betűk megtanulása után az ábécét írják le a gyerekek nagybetűkkel, nyomtatott és írott betűk másolásával, átírásával. Az utolsó 7 oldalon a gyerekek mondatalkotási készségének fejlesztésére is lehetőség van: hiányos mondatok kiegészítése, kérdő mondatok megválaszolása és a legegyszerűbb személyi adatok (név, szülők neve, lakcím, születési hely) leírása a feladat. Gyakoroltatja a névutók helyes használatát, a -ban, -ben és a -val, -vel ragos toldalékolást, továbbá a mert, hogy, pedig kötőszók használatával az összetett mondatok alkotását. Az Előírt írásfüzetekben az oldalak halványkék színűek, ebből emelkednek ki a fehér hátterű, sötétkék vonalak. Maga a füzet kisebb méretű, mint az Írásgyakorlók. A rajzokat Balogh Katalin és Pásztohy Panka készítette.

 

 

 

7. ábra

Az Írásgyakorló és az Előírt írásfüzet egy-egy feladata

 

A SZÍNES Mérőlapok

A 16 oldalas füzetecske a tanultak ellenőrzését és az elért eredmények értékelését segíti. Újdonság, hiszen a korábbi Meixner-módszeren alapuló kiadványok nem rendelkeztek ilyen mérőanyaggal. A Mérőlapok az első és a második félév anyagát mérő feladatsorokat és az eredmények rögzítésére szolgáló egy-egy oldalas értékelőlapokat tartalmaznak. Mindkét félév mérőanyaga hétoldalas. A feladatok alap- és kiegészítő feladatokból állnak. 

Az alapfeladatok 17 gyakorlatot tartalmaznak mind a két félévben 5 oldal terjedelemben, míg a kiegészítő feladatok az első félévben 9, a második félévben 6 feladatból állnak, mind a két félévben két-két oldalon. A feladatok mérik a betűfelismerést, a zöngés és a zöngétlen mássalhangzók, valamint a rövid és a hosszú magánhangzók megkülönböztetését, a szótagolást, a szó-, a mondat- és a szövegértést, az írást és a nagybetűk felismerését, illetve írását. Az első osztályosok életkori jellemzőinek figyelembevételével sok a színezést, összekötést, rajzolást alkalmazó gyakorlat. Az eredmények lejegyzésére szolgáló lapon lehetőség van a részletes értékelésre. Itt lehet felsorolni a tévesztett betűket, a zöngés és a zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetésében ejtett hibákat, a magánhangzók időtartamának rontását, a szótagolás, a szó-, a mondat- és a szövegértés, valamint az írás hibáit, továbbá a nagybetűk felismerésében és leírásában ejtett hibákat. Lehetőség van egyéb tapasztalatok bemutatására is. Fel lehet tüntetni az alap- és a kiegészítő feladatokban elért eredményt százalékban kifejezve. Mindez nagy segítséget adhat a tanítóknak a további gyakorlatok megtervezéséhez. A kötetet Balogh Katalin és Pásztohy Panka rajzai illusztrálják.

 

8. ábra

A SZÍNES Mérőlapok

 

Kerekedő esztendő (Baksa Brigitta)

A 28 oldalas néprajzi könyv újdonság. Az eddig megjelent tankönyvcsomagok nem tartalmaztak ilyen jellegű kötetet. Használhatjuk a magyarórákon, de a természetismeret, a környezetismeret, a rajz, a néptánc és a drámajátékok tanításakor is. A borítón Kurdi István négy évszakot jelképező fája és egy virágkoszorús gyermekarc jelzi a kötet tematikáját, az évszakokhoz fűződő néphagyományokat. A belső borítón az ötletes piktogramok és a magyarázatuk kapott helyet. A szerző köszöntőjét a naptári év hónapjainak bemutatása követi 24 oldalon. Minden hónapot két lapon dolgoz fel,.az egyes évszakokhoz tartozó hónapok nevét azonos színnel emeli ki. A téli hónapok neve kék, a tavasziaké zöld, a nyáriaké sárga, az őszieké barna színű hátteret kapott. A szerző közli minden hónap népi elnevezését, a hónaphoz kapcsolódó legjellemzőbb népi hagyományt, képi illusztrálással. Bemutatja az időjósló regulát, a találós kérdést, a népdalt, a mondókát, a népi játékot és valamilyen kézműves feladatot is. A könyv utolsó oldalán Baksa Brigitta a tanítóknak fogalmaz meg útmutatót a játékokkal és a kézműves feladatokkal kapcsolatban. A legtöbb hónap bemutatásakor néhány hosszú szót szótagolva közöltek az alkotók. Kurdi István szemléletes rajzai, remek illusztrációi hozzájárulnak a leírtak megértéséhez.

 

9. ábra

Őszi tematika a Kerekedő esztendőben

 

A SZÍNES Mesék

A 32 oldalas kis könyv is újdonságnak számít. A SZÍNES tankönyvcsalád tartalmaz először olyan igazi mesekönyvet, amelyet az olvasni tanuló gyerekek az olvasókönyvük mellett már a betűtanulás közben önállóan is használhatnak. A kis mesekönyv négy találós kérdést és hét mesét tartalmaz. A találós kérdések népköltészeti alkotások. Az első mesét Micó sétál címmel Hargitai Katalin írta. A további hat mesét ugyancsak a szerző dolgozta át. A mesék szereplői állatok (fókák, nyuszi, sün, kenguru, vakond, rák, nádiveréb, gólya, béka, pók, halacska, majmocska). Ez megfelel az elsősök érdeklődési körének. A leghosszabb mese, A vakond nadrágja láncmese. A taneszközben kezdetben az összes szó, később a hosszabb szavak szótagolva jelennek meg, ez az eljárás megfelel az olvasni tanuló gyerekek olvasási technikájának. A szerző minden mesét követően jelzi, hogy az Ábécéskönyv hányadik oldala után tudják elolvasni a gyerekek a történeteket. Ez a mesekönyv kitűnő eszköze lehet a differenciálásnak is. Felhasználható tehetséggondozáshoz, egyéni fejlesztéshez is. A borítófedél és a mesés rajzok Korda Ágnes munkái.

 

10. ábra

A SZÍNES Mesék egyik oldalpárja

 

A SZÍNES Tanítói kézikönyv

Ez a kézikönyv nagy segítség lehet a tanítóknak az órai felkészülésben. A kézikönyv elején az első osztályos tankönyvcsalád köteteinek képes felsorolását találjuk. A szerző ismerteti az olvasástanítási módszerét és a fejlesztő feladatokat. Felsorolja az általa javasolt meseköteteket, módszertani tanácsokat ad az olvasástanításhoz, külön fejezetben az írástanításhoz és a felmérések elvégzéséhez. A II. melléklet tartalmazza a betű által jelölt hang kiejtéséhez szükséges beszédmozgás egyszerű leírását a betűtanítás sorrendjében. Közli az Ábécéskönyvben és a Feladatokban képtörténetként szereplő mesék rövid tartalmát. Bemutat egy-egy páros játékot is. Ezen felül a kézikönyv részletes óravázlatot közöl a tanév minden órájához, azaz 294 tanítási órához, 178 oldal terjedelemben. A vázlatokban az órai feladatok mellett megtaláljuk a feladatok képét is. A tanítóknak a differenciált fejlesztést kell megtervezni, illetve az órába beépíteni. A kötet fedelét Pásztohy Panka tervei alapján Korda Ágnes állította össze.

 

 

11. ábra

A SZÍNES Tanítói kézikönyv egyik hasábja

 

A SZÍNES Ábécéskönyv I., a SZÍNES Feladatok I. és a SZÍNES Írásgyakorló I. kötetek a SZÉP MAGYAR KÖNYV 2007 versenyen a főzsűritől és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületétől a tankönyvek kategóriájában oklevelet nyert. A kötet a HUNDIDAC 2009. IX. Taneszközminősítő Díjversenyen Aranydíj elismerésben részesült.

A tankönyvcsaládhoz tartozik a hívóképek demonstrációs készlete is. Kapható még 12-féle olvasókártya: lottó-, memória-, dominó-, kártyajáték és szólánc. Ezek az 1–4. évfolyamon az egyéni és a kiscsoportos fejlesztésben eredményesen használhatók.

 

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2009. 4. szám tartalomjegyzékéhez

 

 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–