Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Király Istvánné

Az óvodai anyanyelvi nevelés folyamata, út az írás-olvasásig

 

Kedves Olvasók, tisztelt Szerkesztőség!

 

A Nyíregyháza belvárosában három évtizede működő óvodánkban kezdettől fogva kiemelten foglalkozunk az anyanyelvi fejlesztéssel. E téren kialakult hagyományainkat követve vezettük be 1994-ben a Montessori-szellemű nevelési programot, majd 2007-ben a kompetenciaalapú programcsomagot. Levelemben azt szeretném bemutatni, milyen – tapasztalatra épülő – játékokkal és feladatokkal segítjük a gyermekeket az írás-olvasás kialakulásához szükséges képességeik fejlődésében.

A csoportomba 3–7 éves korú gyermekek járnak, akik az érzelmi biztonságot adó környezetben igen jól érzik magukat. Az anyanyelvi nevelést segítő, eredeti Montessori-eszközök mellett saját készítésű fejlesztőeszközeink is vannak, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelően és az egyéni érdeklődést felkeltve aktivitásra, gondolkodásra, önállóságra ösztönzik a gyermekeket. A polcokon mindig ugyanott elhelyezett eszközök a külső és a belső rend iránti igény kialakítását is támogatják. Egy-egy nyelvi feladat megoldására, gyakorlására többféle megközelítési módot és többféle eszközt biztosítunk, amelyek közül sok az önértékelés lehetőségét is tartalmazza.

A vegyes korcsoport azért nagy előny, mert a kicsik megfigyelhetik, hogy milyen játékokkal játszanak a nagyok, és hamar felébred bennük a kíváncsiság, hogy ők is kipróbálják ezeket. A továbbiakban a legkedveltebb, főként saját fejlesztésű játékainkból mutatok be néhányat. E játékok során természetesen nem írni és olvasni tanítjuk óvodásainkat, hanem az ehhez szükséges előkészítő munkát végezzük. Nemcsak az a fontos számunkra, hogy sikerélményhez juttassuk a gyermekeket, hanem az is, hogy megtanítsuk őket a kudarcok elviselésére.

A nagymozgások fejlesztésekor olyan játékot játszunk, amelyben a mozgásminták pontos követése a feladat. A parkettára közösen kiválasztott óriás betűket ragasztunk, amelyeket a gyermekek tyúklépésben, négykézláb vagy páros lábon szökdelve járnak végig. A betűket átsimíthatják a kezükkel, vagy karjukat vállból mozgatva lerajzolhatják őket a levegőben. A feladat végrehajtása nagy figyelmet kíván, mégis szeretik, és gyakran kezdeményezik ezt a játékot.

A beszédszervek fejlesztése, a levegővel való helyes gazdálkodás elsajátítása légző- és fújógyakorlatok közepette zajlik. Ügyelve a helyes testtartásra gyakran fújunk szívószállal pingponglabdát, vagy a levegőt fújva segítjük, hogy a madárkák a fészekbe, a méhecskék a kaptárba, a pillangók a virágra jussanak. Az ajakgyakorlatokkal az ajkak izmait erősítjük, miközben hatalmasakat nevetünk, mert folyton leesik az összetekert fonal, amelyet bajuszként próbálunk megfogni az orrunkkal vagy a szánkkal. A nyelvgyakorlatokkal a nyelv izmait tornáztatjuk, tudatosan meghatározott irányban mozgatva nyelvünket. Közkedvelt és ízes gyakorlat az is, amikor a nyelvünket a szájtéren kívül mozgatjuk (lekvárt vagy mézet nyalogatva a szánk széléről). A különböző hangok hangoztatása az auditív memória, a koncentrált figyelem fejlesztését segíti, de van ennek más pozitív hatása is, például érzelmi kötődés alakul ki a gyermekekben egyes betűk iránt (az a betű számunkra legelőször az anya és az apa szót jelenti).

A beszédhanghallás és a megfigyelőképesség fejlesztésére kiválóan alkalmas a magánhangzóval mondott szavak és mondatok kitalálása. Először csak a saját nevünket hangoztatjuk így, majd egyre bővül a „szókincsünk”. A szavakhoz megkeressük a megfelelő betűformákat is. Sokat segít ebben az érkezéstábla, amelyre reggelente az érkezési sorrendnek megfelelően kerülnek fel az óvodai jelekkel összekötött nevek. A zörejek és a hangok játékos – például csukott szemmel való – felismerésének szintén nagy szerepe van a beszédhanghallás előkészítésében.

A tapintás és az izommemória fejlesztésében sokat segít a dörzspapírból készített betűk ujjal történő körbesimítása. Az alak- és a formafelismerés gyakorlásához gyakran használjuk a házilag készített fóliaforma-sorozatot: ugyanazt a formát rakjuk ki kartonra ragasztott formával, átlátszó fólia közé ragasztva, illetve fóliában körvonallal rajzolva. Az ellenőrzés kis, fogóval ellátott, ráhelyezhető formával történik, amely a három íróujj használatát igényli. Az eredeti Montessori-eszköz, a rajzsablon körberajzolása is a formafelismerést, a ceruzatartás előkészítését és a biztos vonalvezetést támogatja. Mi ezt a hatást sokszorozzuk meg a hasonló célt szolgáló írásvezető fóliáinkkal. A különböző színű fóliákból kivágott, különböző méretű betűformákat remekül lehet körberajzolni, kiszínezni, sőt szavakat is ki lehet rakni belőlük. Emellett jól alkalmazhatók a méretek vizuális megkülönböztetésére, a szín szerinti rendezésre és a valamilyen szempont szerinti párosításra. Hasonlóan a különböző formák és méretek megkülönböztetését szolgálják a sztereognosztikus zsákokba rejtett betűformák, amelyeket tapintással választanak ki az óvodásaink, majd vizuálisan ellenőrzik a megoldásuk helyességét. A finommotorika fejlesztésére nagyszerű játék a kártyára rajzolt betűk vagy más formák tűvel való kilyukasztása. A tűvel történő rajzolás, a gyönggyel való formakirakás, a gyöngyfűzés a csukló erősítésére és mozgásának finomítására is jó gyakorlat.

Az íróujjak edzésére különböző jelenségeket – falevélhullást, hóesést, esőkopogást, zongorázást – figyelünk meg, és utánzunk a kezünkkel, az ujjainkkal. A finommotorika koordinációjának fejlesztése számos tevékenység közepette történik, ilyen például a labirintuskövetés ceruzával papíron vagy az udvaron rajzolópálcikával a homokban. Ezt szolgálja a pontok összekötéséből születő rajz, a hajtogatás, a vágás, a fűzés, a festés, a varrás, a gyöngyözés, a Montessori-kereteken való masni- és cipőkötés, a gombolás, a cipzárazás, a patentolás, a horgos kapcsozás. Ezek kitüntetett figyelmet érdemlő tevékenységek, mivel a vizsgálatok szerint az iskolát kezdő gyermeket sok kudarc éri az írástanulás során, és ennek igen gyakran a nem megfelelő írásmozgás-koordináció az oka.

A magyar nyelv szépségeinek megismerésében és a szókincs bővítésében sokat segítenek a párbeszédekkel tarkított, humorban gazdag magyar népmesék. A motiváltság és a beszédkedv felkeltésében jó úton haladunk, mert például alvás előtt szívesen mondanak mesét egymásnak a gyermekek. Ez lehet ismert vagy általuk kitalált mese vagy akár három megadott szó alapján szőtt történet. A kiscsoportosok közül is többen vállalkoznak mesemondásra, és a nagyobbak türelemmel hallgatják a pici, rövid meséket. Ez jó alkalom a beszédfegyelem fejlesztésére is.

Ezekkel a teljesség igénye nélkül felsorakoztatott játékokkal szerettem volna betekintést nyújtani óvodánk mindennapjaiba. Úgy vélem, és ezt igazolják a szülői és az iskolai visszajelzések is, hogy a tapasztalásra épülő Montessori-szellemű nevelés közvetve és közvetlenül egyaránt jó eredménnyel segíti az írás-olvasás előkészítését, a kisgyermekek problémamentes iskolakezdését.

 

                                                           Üdvözlettel:

 

Nyíregyháza, 2010. december 20.

 

                                                                                              Király Istvánné

                                                                                            óvodapedagógus

Király, Istvánné: The process of first-language education in kindergarten. The way to writing and reading 

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2010. 4. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–