Naptár

Lőrincz Julianna

Nyelvészeti kutatások a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén

2004-ben alakult meg Szlovákiában a Selye János Egyetem, amelynek feladata magyar pedagógusok (óvópedagógusok, tanítók, általános és középiskolai tanárok), hittanárok, valamint gazdasági és informatikai szakemberek képzése. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán kiemelten fontos szerepe van a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéknek. A tanszék tanárainak oktató-, valamint kutatómunkája szorosan kapcsolódik a 2009-ben akkreditált Magyar nyelv és irodalom PhD-program munkájához, amelyben szintén fontos oktatási, témavezetői feladatokat látnak el.

A tanszék nyelvész munkatársai kutatómunkájuk összehangolására, valamint aktuális és jövőbeni közös feladatok elvégzésére 2010. április 23-án megalakították a Variológiai kutatócsoportot. A csoport tagjainak tudományos munkáját nemcsak a Selye János Egyetemen, hanem más intézményekben is ismerik.

A Variológiai kutatócsoport hat taggal jött létre, közöttük két külső munkatárssal:

Dr. habil. Lőrincz Julianna a kutatócsoport vezetője, egyetemi docens, SJE TKK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Komárom – Eszterházy Károly Főiskola BTFK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Eger

Dr. Misad Katalin egyetemi docens, PhD – Comenius Egyetem BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Pozsony

Dr. Simon Szabolcs egyetemi adjunktus, PhD – SJE TKK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Komárom

Dr. Tóth Etelka egyetemi docens, PhD – ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest

Dr. Török Tamás egyetemi adjunktus – SJE TKK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Komárom

Dr. Vörös Ottó, nyugalmazott egyetemi docens, CsC – SJE TKK – Komárom és Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely

A kutatócsoport tagjai a Nyelvi variabilitás/variativitás című szekcióban tartottak előadásokat a 2010. szeptember 6–7-én, a Selye János Egyetemen második alkalommal megrendezett Társadalmi jelenségek és változások témájú nemzetközi tudományos konferencián. A nyelvi variabilitás kérdéseivel foglalkozó szekció munkájának célja a témakör elméleti megközelítése, elsősorban nyelvközi, kétnyelvűségi vonatkozásban, a nyelvi rendszer különféle szintjein, illetve a nyelvhasználat különféle színterein, például az anyanyelvoktatásban. Az előadásokról röviden elhangzásuk sorrendjében szólok.

Lőrincz Julianna A nyelvi variativitás terminológiai kérdései. Alakváltozatok, paronimák, szinonimák című előadásában a nyelvi variativitás legfontosabb elméleti kérdéseit vázolta fel. Ezt követően a lexikológiai jelentésviszonyok közül azokról szólt, amelyek a nyelvi variánsokkal hasonlóságaik vagy különbségeik alapján kapcsolatba hozhatók. A szóalakvariánsok mellett a szinonimitás és a paronímia azok a legfontosabb aszimmetrikus nyelvi jelenségek, amelyekre a pedagógusnak a nyelvhasználatban, így az anyanyelv- és az idegennyelv-oktatásban is fel kell hívnia a tanulók figyelmét, hiszen ezeket a nyelvi jelenségeket a nyelvhasználók gyakran összekeverik egymással.

Török Tamás Településnevek az Alsó-Ipoly mentén című előadásában 13 Alsó-Ipoly menti település nevének a vizsgálatával foglalkozott. A településnevek lexikális-morfológiai elemzésekor egy- és kételemű helységneveket vizsgálva mutatta be a variáns elemek előfordulását, funkcióját a tulajdonnevekben. Kutatómunkájának eredményeit gazdag példaanyagából vett adatokkal illusztrálta.

Misad Katalin Terminusváltozatok a szlovákiai magyar tannyelvű oktatási intézményekben használt kétnyelvű (szlovák–magyar) tansegédletekben című előadásában azokat a problémákat vázolta fel, amelyek a határon túli magyar szaktankönyvek terminológiájában megjelennek. Az előadás aktualitását az is mutatja, hogy a szlovákiai magyar tannyelvű oktatási intézmények tanulóit – saját maguk és pedagógusaik állítása szerint – a magyarországi tanulmányi versenyeken, illetve magyarországi továbbtanulásuk során gyakran éri az a vád, hogy nem ismerik a magyar szaknyelvi regisztereket. Ez az oka annak is, hogy sokszor nem értik meg a versenyfeladatok instrukcióit, ezért gyakran hátrányba kerülnek a magyarországi versenyzőkkel szemben.

Tóth Etelka Ingadozások a birtokos paradigmában című előadásának középpontjában az egyes szám 3. személyű -a, -e birtokos személyjelek mint invariánsok mellett meglévő -ja, -je variánsokat tartalmazó paradigmatikus alakoknak a Helyesírási szótárban elfoglalt helyéről, valamint az ezekkel a morfémákkal ellátott szóalakok funkciójáról szólt. Az előadás témaválasztása különösen aktuális, hiszen jelenleg is folynak a munkálatok a Magyar helyesírás szabályainak módosítására, a 12. kiadás előkészítésére, amelyben Tóth Etelka is tevékenyen részt vesz.

Simon Szabolcs Az akció lexéma jelentésszerkezete az írott sajtóban című előadásában az akció főnév, illetőleg ragos és jeles alakjainak előfordulásait vizsgálta az írott sajtóban. Az előadó azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy milyen komponensekből áll a lexéma jelentésszerkezete, valamint hogy tapasztalható-e eltérés a szlovákiai magyar és a magyarországi sajtótermékek szövegeiben előforduló lexéma szó kontextuális jelentéseiben, illetve jelentésszerkezetében.

Vörös Ottó Gyöngyösi István Palinódiájának „javított” kiadásáról című előadásában a Körmendi kódexben talált kéziratos Gyöngyösi-szöveget az általa elkészített betűhív átirat és a korábbi szövegváltozatok egybevetésével vizsgálta. Vörös Ottó az elmúlt 15 évben három alkalommal különböző szempontok szerint elemezte a Gyöngyösi-szövegváltozatokat. Mostani előadásában a szövegvariánsokban található néhány szó- és kifejezésváltozat esztétikai-stilisztikai szempontú vizsgálatát végezte el.

Kurtán Zsuzsanna, a Selye János Egyetem Modern Filológiai Tanszékének, valamint a Pannon Egyetem Angol Tanszékének docense A hozzáadó kétnyelvűség nyelvpedagógiai vonatkozásai című előadásával mint a kutatócsoport külső tagja vett részt a konferencián.

A szekció munkájának befejezése után tartott megbeszélésen a kutatócsoport tagjai megállapodtak abban, hogy konkrét kutatási irányt határoznak meg a nyelvi variativitás témakörén belül. Első kutatási feladatként tankönyvelemzéssel foglalkoznak. Erre a témára a következő megfontolások alapján esett a választásuk:

– Olyan terület kiválasztását tartották fontosnak, amelynek kutatása társadalmilag is hasznos, és közvetlen hatással van az oktatási gyakorlatra.

– Az új szlovák közoktatási törvénynek megfelelő tankönyvcserével kapcsolatban a szlovákiai magyar tankönyvírás színvonalának emelése elsőrendű érdek. Az új tankönyvek elkészítése elsősorban a szlovákiai magyar tankönyvírók feladata. A szlovákiai magyar pedagógustársadalomnak szóló szakmai anyagok elkészítése alapvető feltétele a tankönyvírás elméleti megalapozásának.

– A kutatócsoport tagjainak érdeklődési köre, tapasztalatai is meghatározóak a kutatási téma kiválasztásában. Tekintettel a kutatói állományra és a kutatócsoport lehetőségeire, a kutatás jelenlegi szakaszában a következő kutatási irányok körvonalazódtak:

Lőrincz Julianna: A szlovákiai magyar tankönyvek szakmaisága, nyelve, stílusa

Tóth Etelka: Szlovákiai magyar digitális tankönyvkorpusz

Simon Szabolcs és Török Tamás: A tankönyvek didaktikai vonatkozásai

Misad Katalin: Szakterminológia a szlovákiai magyar tankönyvekben

Vörös Ottó: A szlovákiai magyar tankönyvek nyelvtervezési/nyelvpolitikai vonatkozásai a tankönyvekben és az oktatási segédanyagokban

– A kutatócsoport magját képező kutatóknak a Selye János Egyetem Tanárképző Karán mint klasszikus tanárképző karon természetesen lehetőségük adódik arra, hogy a tehetséges tanár szakos hallgatókkal, valamint a doktori iskola hallgatóival együttműködjenek, bevonják őket a kutatómunkába.

– A közoktatásbeli tananyagtartalom digitalizációja várható. A kutatócsoport a kutatás céljára saját tankönyvi elektronikus korpuszt kíván létrehozni. A korpusz kialakítása kedvezően befolyásolhatná az elektronikus tananyagok létrehozásának a folyamatát.

A megkezdett munkáról, a további elképzelésekről, a munka folytatásának lehetőségeiről 2010. november 25-én a Selye János Egyetem Tanárképző Karának tanácstermében A tankönyvkutatás módszerei, feladatai címmel rendezett nemzetközi munkakonferencián hangzottak el előadások.

A konferencián a kutatócsoport tagjain kívül a Selye János Egyetem Modern Filológiai Tanszéke, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Nemzeti Tankönyvkiadó, valamint a szlovák Pedagógiai Intézet munkatársai vettek részt. Sorrendben a következő előadások hangzottak el:

– Eőry Vilma (Eszterházy Károly Főiskola): A tankönyvelemzés módszertani kérdései

– Lőrincz Julianna (Selye János Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola): Variológia és tankönyvkutatás

– Simon Szabolcs (Selye János Egyetem): A tankönyvek és egyéb iskolai dokumentumok elemzésével kapcsolatos szlovákiai magyar/szlovák szakirodalom

– Misad Katalin (Comenius Egyetem, Pozsony): Terminológiai problémák a szlovákiai magyar tankönyvekben és oktatási segédletekben

– Vörös Ottó (Nyugat-magyarországi Egyetem, Selye János Egyetem): A tankönyvek helynévhasználatának nyelvpolitikai vonatkozásai

– Kurtán Zsuzsanna (Selye János Egyetem, Pannon Egyetem): Angol nyelvű tankönyvek elemzésének tapasztalatai

– Ledneczky Gyöngyi (Pedagógiai Intézet, Pozsony): Olvasókönyvek összehasonlító elemzése az alapiskola alsó tagozatában

– Tóth Etelka (ELTE): Korpuszépítés tankönyvkutatási célokra. Pályázási lehetőségek

– Takács Edit (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest): A tankönyvkiadás helyzete Magyarországon

A konferenciát követő munkavacsorán szakmai vitára került sor. A kötetlen szakmai beszélgetés keretében kiváló alkalom kínálkozott a nemrég alakult komáromi és egri székhelyű tankönyvi kutatócsoportok, valamint a magyarországi és szlovákiai magyar kutatók közötti jövőbeni együttműködési lehetőség megteremtésére is.

Lőrincz, Julianna: Linguistic research at the Department of Hungarian Language and Linguistics, Faculty of Teacher Training, Selye János University, Komárom, Slovakia

Az írás szerzőjéről

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2010. 4. szám tartalomjegyzékéhez