Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Vékony Valéria

Az anyanyelvfejlesztés gyakorlata Németországban – Az „Antolin” interaktív olvasásfejlesztő program


Tíz év PISA – A szövegértő olvasás alakulása

A nemzetközi PISA-felmérés célja annak megállapítása, hogy a tagországokban végzett oktatómunka milyen mértékben készíti fel a tanulókat a jövőre. Nem tekinti feladatának a tantárgyi ismeretek lekérdezését, ezért elsősorban azokra az alapvető kompetenciákra koncentrál, amelyek megléte az egyén életében a gazdasági, a politikai és a társadalmi élet színterein való boldogulás elengedhetetlen feltételei. Az első nemzetközi vizsgálatot 2000-ben végezték, majd azt három további követte 2003-ban, 2006-ban és 2009-ben. A PISA-felmérések három műveltségi terület – a szövegértés, a matematika és a természettudomány – mérését célzó feladatokat tartalmaznak. Minden évben más és más szakterület kap nagyobb hangsúlyt, így 2000-ben a szövegértési, 2003-ban a matematikai, 2006-ban a természettudományi, majd 2009-ben újra a szövegértési kompetencia szintjének a felmérése állt a középpontban. A szakértők kérdőívek segítségével próbáltak rávilágítani egyéb, az ismeretszerzés körülményeit befolyásoló tényezőkre is, mint például a tanulók szociális háttere, az olvasási szokásaik vagy az iskolai körülmények.

Németország a kezdetektől aktívan él a PISA-felmérés adta lehetőségekkel és annak továbbfejlesztett változataival. A tanulók szintfelmérését a PISA-E tesztekkel végzik. A szakértők kifejlesztették a PISA-I-Plus tesztsorozatot is, amely a tanulók matematikai és természettudományi kompetenciájának a fejlődését hivatott mérni egy iskolai éven belül a 9. osztályban.

A 2000-es nemzetközi vizsgálat során Németországban 219 iskolából véletlenszerűen kiválasztott 5073 tanulót teszteltek. A tartományok kultuszminisztereinek rendeletére a szervezők kiterjesztették a felmérést 1466 iskolára, amelyből iskolánként további kilencedik osztályos, nem 15 éves, végzős diákokat jelöltek ki. Ezáltal országos szinten is értékelhető statisztikai adatok születtek tartományonkénti bontásban (Artelt et al. 2001).

A nemzetközi PISA-teszt módosítására azért volt szükség, mert Németországban az első PISA-felmérés időszakában a 15 éves tanulók öt évfolyamon (7–11. évfolyam) oszlottak meg. A legtöbb részt vevő országban jelentősen alacsonyabb volt a szórás: arra is volt példa, hogy a célcsoport tagjai csaknem egyazon évfolyamon tanultak, mint például Japánban és Izlandon, ahol a 15 éves fiatalok 100%-a a 10. évfolyamot látogatta (Gaeth 2005). A szokatlanul nagy eltérés egyrészt a beiskolázási eljárás sajátosságaival, másrészt az osztályismétlési szokásokkal magyarázható. A vizsgált korcsoport legalább 24%-a ismételt egyszer osztályt, és 12%-ot iskoláztak be később.

Németországban a nemzetközi PISA-teszt lebonyolításáért 2000-ben hét kutatóintézet együttműködésével a berlini Max-Planck-Institut für Bildungsforschung (MPIB), 2003-ban és 2006-ban a Kielben székelő Leibniz-Institut für die Pädagogik der Naturwissenschaften (IPN) és 2009-ben a frankfurti Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung (DIPF) volt a felelős.

A 2000-ben folytatott vizsgálat elsősorban a szövegértési készségek mérését célozta meg. Az OECD (Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet) nemcsak az iskolai tanulmányok során elérendő célként tekint a szövegértő olvasásra, hanem alapvető feltételnek tartja abban a folyamatban, amelyben az egyén a társadalom aktív, produktív tagjává válik. A felméréskor ezért nemcsak összefüggő szövegek interpretálását kérték számon a tanulóktól, hanem a hétköznapokban előforduló írásos anyagok, diagramok, térképek, grafikonok, táblázatok stb. értelmezését is.

Az első PISA-teszt után 2001-ben publikált eredmények nagy visszhangra találtak a médiában. Az elvárásokkal ellentétben a szövegértő olvasás mérésére irányuló tesztben Németország az OECD-tagországok közül a 21. helyen végzett. A német nyelvű tagországok közül még Liechtenstein és Luxemburg teljesített az OECD-átlag alatt. Az élmezőnyt Finnország, Kanada és Új-Zéland alkotta. Az eredmények nyilvánosságra hozatala után nagyszámú elemző munka született (Terhart 2002; Fahrholz–Gabriel–Müller 2002; Stanat et al. 2002), amelyek kisebb-nagyobb sikerrel vagy magyarázni, vagy megfejteni próbálták az elvárásokkal ellentétben rossz eredménnyel zárult szereplés okait.

A 2000-es PISA-teszt olyan tényezőkre világított rá, amelyek addig nem kerültek felszínre, ám kétségkívül mind a mai napig nagy hatással vannak az eredményekre. A teszt adatokat szolgáltatott a tanulók szociális háttere és az iskolai előmenetele közötti összefüggésről, valamint a nemspecifikus különbségek megoszlásáról és a migrációs háttérrel rendelkező 15 évesek szerepléséről is. A szakértők a tesztek kiértékelésekor nyert eredmények segítségével próbálták felkutatni a képzési hiányosságokat és kidolgozni a hiány pótlására irányuló megfelelő stratégiákat. A tanulók szociális háttere és iskolai előmenetele között egy országban sem volt 2000-ben olyan szoros kapcsolat, mint Németországban. Addig, amíg a felsőbb szociális rétegek családjaiból származó diákoknak mindössze 10%-a rendelkezett csak a minimális szövegértési készségekkel, a szociálisan hátrányos réteghez – betanított munkások – tartozó családok gyermekei esetében ez az arány 40% volt (Stanat et al. 2002). A heterogén etnikumú 15 éves tanulók kisebb mértékben teljesítettek rosszabbul a német diákoknál, mint azok, akiknek mindkét szülője bevándorló. Az utóbbi csoportnak közel 50%-a nem rendelkezett a szövegértéshez szükséges elementáris készségekkel sem. A rossz eredmény okaként az elemzők a nyelvi deficitet jelölték meg, és külön felhívták a figyelmet arra, hogy a hiányosság áttételesen mind a matematikai, mind a természettudományi kompetencia mérésére hatással van. A nemek viszonylatában – csakúgy, mint a részt vevő országok többségében – Németországban is jobban teljesítettek a lányok a fiúknál.

A 2009-es PISA-felmérés középpontjában ismét a szövegértési készségek vizsgálata állt, így lehetőség nyílt a közel tíz év alatt történt változások következtében megjelenő különbségek feltárására. Németország – Magyarország, Portugália, Lengyelország, Korea és Chile mellett – azon országok közé tartozik, amelyek 2000 óta javítottak az eredményeiken. A 2009-es szövegértési kompetencia mérése 13 pontos pozitív irányú változást mutatott: 484-ről 497-re emelkedett a PISA-pontok száma (1. ábra), így Németország ezúttal a középmezőnyben végzett.

 



1. ábra

Az olvasási kompetencia mérési eredményeinek alakulása 2009-ben

 

Pozitívumként könyvelhető el, hogy a 2000–2009-es időszakban csökkentek a szövegértő olvasási készség területén mért teljesítménybeli különbségek a gyengén és a jól teljesítő tanulók között, megerősödött a középmezőny (Klieme et al. 2010). A gyengén szereplők aránya 22,6%-ról 18,5%-ra csökkent, a jól szereplők viszont nem teljesítettek jelentősen jobban. Habár kisebb mértékben, mint 2000-ben, de 2009-ben is negatív húzóerőnek találták az elemzők a migrációs háttérrel és a gyengébb szocioökonómiai háttérrel rendelkező családok gyermekeinek a teljesítményét. Azokban a családokban, ahol mindkét szülő külföldi származású, a 15 évesek 2000-ben 84, 2009-ben 56 PISA-ponttal teljesítettek rosszabbul a német családok gyermekeinél. A 15 éves fiatalok olvasáshoz való hozzáállása pozitív irányba mozdult el, ennek ellenére a lány és a fiú tanulók olvasási készsége közötti különbség továbbra is magas, 40 PISA-pont, ez megfelel az OECD-átlagnak. Az osztályismétlések átlagosan 24%-ról 21%-ra csökkentek (Klieme et al. 2010).

A PISA-felmérés következtében kezdeményezett változások

A legutóbbi felmérés (Klieme et al. 2010) adatai alapján Németország az oktatás keretfeltételeinek tekintetében az OECD-átlagban van. Nemzetközi összehasonlításban a tantestületek létszáma és a tananyag közvetítését elősegítő szemléltetőeszközök jelenléte kielégítő. A minőség biztosítását szolgáló standardizált tesztelő eljárások alkalmazása gyakoribbá vált a PISA-tesztek bevezetése óta, de még mindig az OECD-átlag alatt van. Az oktatásügy reakciójaként a migrációs háttérrel rendelkező tanulók nyelvi hiányosságainak javítására az iskolák beiktatták az órarendbe a DaZ (Deutsch als Zweitsprache) vagy DaF (Deutsch als Fremdsprache) elnevezésű tanórákat, valamint speciális nyelvórákat (Vorlaufkurs) kínálnak az óvodai iskolaelőkészítőt látogató gyermekek számára. Miközben a tanulók 2000-ben heti 3,70 németórán vettek részt, 2009-ben 3,90 órára emelkedett az érték. Ez azt jelenti, hogy az anyenyelvi oktatásra szánt idő a 15 évesek körében átlagosan heti 1 órával bővült. A pedagógusok több időt fordítanak a szövegekkel való munkára, például a fogalmazásra, a szövegértésre és a hasonló feladatokra (Klieme et al. 2010). Az iskolarendszer is látványos strukturális változásokon esett át. A tanulók jelenleg kilenc helyett nyolc évig látogatják a gimnáziumot, és egyre több általános iskola gondoskodik a diákok egész napos foglalkoztatottságáról. Ez utóbbi intézkedés megfelel a magyarországi napközi intézményének.

Az elmúlt közel tíz évben bevezetett stratégiailag meghatározó változások javítottak a képzés minőségén, ezáltal a tanulók teljesítménye is pozitívan változott. A diákok szövegértési teljesítményének folyamatos erősödése egyrészt az oktatásügy reakciójának köszönhető, másrészt annak a ténynek, hogy az iskolák felismerték: a motiváltság fenntartása érdekében szem előtt kell tartaniuk a diákság igényeit, érdeklődési körét is, hiszen a felmérések egyértelműen kimutatták, hogy minél motiváltabb egy tanuló és minél jobban bízik abban, hogy sikerül megfelelnie az elvárásoknak, annál jobb eredményt ér el. A szövegértő olvasási készség fejlesztése érdekében ezért több iskola kiegészítette a pedagógiai munkáját alternatív eszközökkel és módszerekkel, például a számítógéppel és az internettel. Ma már számos, a szövegértési készség fejlesztését elősegítő interaktív program (antolin.de; lepion.de; primolo.de/leselilli) áll a pedagógusok rendelkezésére. A továbbiakban az Antolin elnevezésű honlapot (1) mutatjuk be közelebbről a felhasználók szemszögéből.

Antolin – A szövegértési kompetencia online fejlesztése

Az Antolin az olvasási, szövegértési készségek fejlesztésére irányuló honlap, amelynek segítségével a fiatalok az iskola keretein kívül is továbbfejleszthetik az olvasási készségüket, illetve hasznosan tölthetik el a szabadidejüket. A programban a tanulóknak az Antolin adatbázisában fellelhető könyvekhez kapcsolódó kérdéssorokra kell válaszolniuk pontokkal jutalmazott feleletválasztós kvíz formájában. A kérdéseket egy nemzetközi szakértői csoport állította össze. Mivel az Antolin nem teszi lehetővé a könyvek letöltését, továbbra sem áll fenn annak a veszélye, hogy a diákok nem vesznek a kezükbe igazi könyveket. Az iskolai könyvtárak együttműködésével tovább fokozható a program hatékonysága.

Az alkalmazás elindítója, Albert Hoffmann egy amerikai tanulmányúton lett figyelmes az ötletre – pontgyűjtésen alapuló feleletválasztós kvíz az olvasási kompetencia fejlesztésére –, amelyet azután a kollégái, a tanulók és szülők segítségével sikeresen adaptált 2001-ben először a saját osztályában, majd 2003-ban a Schroedel Kiadó közreműködésével egész Németországban. Később ausztriai és svájci iskolák is csatlakoztak a programhoz. A német mellett angol, lengyel, francia, spanyol és török nyelvű olvasmányok is megtalálhatók a folyamatosan bővülő adatbázisban, így az Antolin az anyanyelvi fejlesztés mellett felhasználható az idegen nyelvek tanulásához is. A honlap eredetileg az általános iskolai (Németországban az 1–4. osztály) tanulóknak készült, de időközben több ezer ifjúsági és a tananyaghoz kapcsolódó könyvet tartalmaz az 5–10. osztályos középiskolai diákok számára is.

A szakértők által gondosan kiválasztott könyvekhez összeállított kérdések mellett egyéb, az olvasás motiválására irányuló funkciót is beépítettek a honlap alkotói. Az elsősorban első és második osztályos tanulók részt vehetnek a Lese-Fleiß elnevezésű projektben. A kisdiákok feladata, hogy mindennap olvassanak legalább tíz percet, és ezt a szüleik az aláírásukkal igazolják a tanárok számára. Miután a tanárok regisztrálták a programban a feladat elvégzését, a gyerekek Lese-Fleiß oldalán fokozatosan, hétről hétre kirajzolódik egy kiválasztott kép. A Leseliste és a Kreativ-Box funkciók minden korosztály számára megfelelőek. A nagy népszerűségnek örvendő Leseliste a pedagógusok által összeállított, egy bizonyos időtartamon belül elolvasandó olvasmányok listáját tartalmazza. A tanulók úgy tudják bizonyítani, hogy tényleg feldolgozták az olvasmányokat, hogy válaszolnak az olvasmány tartalmával kapcsolatos kérdésekre. A Kreativ-Box segítségével a tanulók saját fogalmazásaikat, verseiket, illetve az iskolai projektek keretében készült saját könyveiket és a hozzájuk tartozó kérdéssorokat mutathatják be.

A honlap kínálta lehetőségeket csak akkor tudjuk teljes körűen kiaknázni, ha regisztrálunk, de ez csak a kizárólag iskoláknak, pedagógiai intézményeknek, könyvtáraknak szóló licenc megvételével válik lehetővé. Magánszemélyek nem igényelhetnek hozzáférést. Az osztályfőnökök vagy az anyanyelvet oktató pedagógusok feladata a tanulók regisztrációja és a belépéshez szükséges felhasználói név és jelszó kiosztása. Ugyan korlátozottan, de a licenc megvásárlása nélkül is kipróbálhatjuk a program néhány hasznos funkcióját. A 2. ábrán látható, hogy a böngészőben az internetes cím beírása után megjelenik a honlap jól áttekinthető és könnyen kezelhető felhasználói felülete.

 



2. ábra

Az Antolin kezdőlapja

 

A kezdőlapon színekkel is jól elkülönítve található a regisztrált felhasználók számára a belépéshez szükséges adminisztrációs felület és a keresőmező (Suche), ahol a tanuló a könyv szerzőjének a nevével, a könyv címével, illetve címszavakkal kereshet. Ha nem járt sikerrel, a menüsorban található Erweiterte Suche opcióra kattintva pontosíthatók a keresés paraméterei. Az ugyancsak a kezdőlapon található Neue Bücher menüpont az adatbázisba felvett új könyvek listáját tartalmazza, amelyből a megfelelő gombra kattintva megjeleníthető ízelítőként néhány 1–4. és 5–10. osztályos olvasmány. Az Antolin-Spezial menüpont alatt több mint 50 érdekes témakörből – háború, család, krimik, zene, karácsony, húsvét stb. – és 15 híres személyiséghez – Astrid Lindgren, Johann Wolfgang von Goethe, Martin Luther stb. – kapcsolódó könyvből válogathatnak kedvükre az érdeklődők. Ugyanitt hasznos információk találhatók a különböző könyvvásárokról, kiállításokról és kulturális programokról. A Top 100 rubrika a regisztrált tagok által legtöbbször olvasott könyvek statisztikáját tartalmazza, amely lehívható egy hétre visszamenőleg vagy akár egészen 2003-tól. A keresőmezőben bejelölheti a tanuló, hogy az összes könyv vagy csak az 1–4. osztályra, illetve csak az 5–10. osztályra vonatkozó olvasmányok rangsorolására kíváncsi.

Az Antolin szerkesztősége lehetőséget nyújt az érdeklődő pedagógusok és iskolák számára a program 14 napos tesztelésére. A részletes információ a Testzugang und Klassenlizenz für Lehrkräfte és a Testzugang und Schullizenz für Schulen menüpontok alatt található. Az ugyancsak ebben a menüoszlopban elhelyezett Antolin-Quiz zum Testen funkció (3. ábra) az oldal azonnali tesztelését teszi lehetővé azzal a céllal, hogy a felhasználó reális képet kapjon a program működéséről.

 



3. ábra

Tesztszituáció az Antolin programban

 

A licenccel rendelkező felhasználók számára természetesen kibővül a lehetőségek tárháza. A belépés után a Mein Antolin menüpont alatt a tanulók individuálisan változtathatják az oldal arculatát. A Postbox, amely 30 napig tárolja az üzeneteket, a személyes kapcsolattartást segíti elő. A Meine 10 Lieblingsbücher gombra kattintva a tanuló beállíthat egy oldalt, ahol bemutathatja a meghívott ismerősök számára az általa legérdekesebbnek tartott tíz könyvet.

 



4. ábra

Antolin – regisztrált felhasználó

 

Az Antolin működése

Miután a tanuló elolvasott egy könyvet, a tanév elején a pedagógus által kiosztott felhasználói név és jelszó segítségével beléphet a programba. A 4. ábrán láthatjuk, hogy a felhasználói felületen megjelenik az elért összpontszám éves, azaz tanév szerinti lebontásban. Az 5. ábra azt mutatja, hogy a tanuló egy egérkattintással kiválaszthatja, melyik iskolaév teljesítményét szeretné listázni.

 



5. ábra

Tanulói statisztika

 

A lista tartalmazza a kérdések megválaszolásának a dátumát, a könyv címét, a szerző nevét, azt, hogy melyik évfolyamnak javasolt, az elért pontszámot és a feladat nehézségi fokát jelölő bohócsapkát. A kék bohócsapka a könnyebb, a piros a nehezebb kérdéseket mutatja. Külön táblázatban találhatjuk az elolvasott könyvek nehézségi fokának jelölésével a teljesítések számát, valamint a ténylegesen elért és az elérhető maximális pontszámokat. A 6. ábra arra is felhívja a figyelmet, hogy a fentieken kívül lehetőség van az egy hónapban olvasott könyvek oszlopdiagramos megjelenítésére is.

 



6. ábra

Az olvasott könyvek száma havi bontásban

 

A könyv fedőlapja és rövid tartalmi összefoglalója azután jelenik meg, hogy a tanuló beírta a könyv címét a keresőmezőbe. Előfordul, hogy egyazon könyvhöz könnyebb és nehezebb kérdéseket is összeállítottak a szerkesztők. (A regisztrált tanárok is küldhetnek kérdéssorokat a szerkesztőségbe.) A továbbiakban a tanulók megválaszthatják, hogy melyik típusú kérdésekre szeretnének válaszolni, ez azonban nem befolyásolja az elérhető pontszámokat. A Quiz beginnen gombra kattintva megjelenik az első kérdés három válaszlehetőséggel. Az összes kérdés megválaszolására felhasználható idő 20 perc. Ha a tanuló kifut az időből, vagy valamilyen okból megszakítja a kvízt, az osztályfőnök újraindíthatja azt. Az első osztályosoknak szóló könyvek esetében 10, az idősebbek számára 15 kérdést tesznek fel a szerkesztők. A pontozás alakulását az 1. táblázat szemlélteti.

 

1. táblázat

Pontozás a kvízkérdésekben

 

A helytelenül megválaszolt kérdések esetében pontlevonás történik. Ennek a funkciónak a közbeiktatására azért van szükség, hogy a tanulók valóban elolvassák a könyveket, hiszen ellenkező esetben néhány véletlenszerű kattintással is megszerezhetik a pontok 33%-át. Ha a tanuló nem biztos a válaszban, az Überspringen gombra kattintva átugorhatja a kérdést. Ebben az esetben nem von le pontot a program. A 7. ábrán láthatjuk, hogy a kvíz megválaszolása után egy szemléletes kördiagram és számadatok adnak felvilágosítást az elért eredményről.

 



7. ábra

A kvízben elért teljesítmény megjelenítése

 

A könnyebb átláthatóság érdekében minden tanév elején nulla ponttal kezdenek a diákok, viszont az adatbázisban továbbra is tárolódik az olvasott könyvek listája, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy ugyanazt a könyvet kétszer dolgozza fel valaki. A tanév végén minden tanuló kap egy oklevelet az elért összpontszám feltüntetésével. 1000 pont összegyűjtése után ajándékkönyvvel jutalmazzák a teljesítményt, ez motiválhatja a diákokat.

Az Antolin nem csak a tanulók számára érdekes. A pedagógusok figyelemmel kísérhetik diákjaik olvasási aktivitását, majd a teljesítmények értékelése után következtetéseket vonhatnak le, és újabb, a hiányosságok pótlására irányuló elemeket építhetnek be az órai munkába. A Mehr Informationen für Lehrkräfte rubrika alatt részletesen is tájékozódhatnak az Antolin adta lehetőségekről. Ezenkívül letölthető a használati utasítás, egy Antolin prospektus és az Antolin program bevezetéséhez kapcsolódó powerpoint bemutató is.

Az alábbiakban néhány vélemény az Antolin programról:

– „A lányomnak problémái voltak az olvasással a második osztályban. Egyszerűen nem volt kedve gyakorolni. 2008 áprilisában aztán regisztrált az osztálya az Antolinnál. Azóta van kedve olvasni. A pontgyűjtés nagyon érdekes…” (2)

– „Három hete dolgozom az osztályomban az Antolinnal, és el vagyok ragadtatva! A gyerekek többsége nagyon jónak találja a programot, és otthon is dolgozik vele. Természetesen nem mindenki, de legalább néhányan többet olvasnak, mint azelőtt…” (3)

„Körülbelül egy éve dolgozom az Antolinnal (az első osztály utolsó harmadában kezdtük el a munkát, most másodikosok a gyerekek). […] Van Antolin szakkör is, ahol azok a gyerekek, akiknek nincs otthon számítógépük, lehetőséget kapnak arra, hogy dolgozhassanak a programmal. […] A gyerekek többet olvasnak az Antolinnal, mint anélkül.” (4)

Az elmúlt tíz év tapasztalatai szerint a program minden vonatkozásban elérte azt a célt, hogy az iskolás generációnak a számítógépre és az internetre irányuló, kétségkívül nagy érdeklődését kihasználva buzdítsa, sőt rászoktassa a tanulókat az olvasásra. 

 

 

Irodalom

Artelt et al. 2001. Pisa 2000. Zusammenfassung zentraler Befunde. Max-Planck-Institut für Bildungsforschung. Berlin. http://www.mpib-berlin.mpg.de/Pisa/ergebnisse.pdf (2011. március 8.)

Fahrholz, Bernd – Gabriel, Sigmar – Müller, Peter 2002. Nach dem Pisa – Schock. Plädoyers für eine Bildungsreform. Hoffmann und Campe. Hamburg.

Gaeth, Frank 2005. PISA (Programme for International Student Assessment). Eine statistische – methodische Evaluation. Berlin.
http://www.pisa2000.de/pisa/download/studie.pdf (2011. március 7.)

Klieme et al. 2010. Pisa 2009: Bilanz nach einem Jahrzehnt. Waxmann. Münster, New York, München, Berlin.

Stanat et al. 2002. PISA 2000: Die Studie im Überblick. Grundlagen, Methoden und Ergebnisse. Max-Planck-Institut für Bildungsforschung. Berlin.

Terhart, Ewald 2002. Nach PISA. Bildungsqualität entwickeln. Europäische Verlagsanstalt. Berlin.

 

(1) Antolin interaktív olvasásfejlesztő program. http://www.antolin.de (2011. március 8.)

(2) Szülői vélemény. www.dooyoo.de/internet-seiten/antolin-de/#revs (2011. március 8.)

(3) Egy pedagógus véleménye. www.lehrerforen.de (2011. március 8.)

(4) Egy pedagógus véleménye. www.lehrerforen.de (2011. március 8.) 

 

Vékony, Valéria: The practice of first language development in Germany – The interactive reading development program: Antolin 

 

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2011. 1. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–