Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Bóna Judit

II. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencia

 

„Bánnom a szóval: odaadás és felelősség” – Nagy László e gondolatának jegyében rendezték meg 2011. december 3-án a II. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Már két évvel ezelőtt is nagy volt az érdeklődés a rendezvény iránt, 2011-ben is közel 150 pedagógus és számos érdeklődő egyetemi hallgató vett részt a rendezvényen. A konferencia főszervezője a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata és a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport; a további szakmai közreműködők az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, valamint a Szakmódszertani Központ.

Brenner Koloman dékánhelyettes nyitotta meg a konferenciát az ELTE Bölcsészettudományi Kara nevében. Majd Juhász Dezső intézetigazgató (ELTE Bölcsészettudományi Kar) köszöntötte a résztvevőket. A megnyitón megemlékeztek a konferencia névadójáról, Vályi Andrásról is, aki 210 évvel azelőtt, 1801. december 2-án hunyt el Pesten. Vályi Andrást 220 évvel korábban, 1791-ben Kazinczy Ferenc ajánlására nevezték ki a pesti egyetem első magyartanárának. 1793-ban jelent meg az a munkája, amely a legelső magyar nyelven írott módszertani tankönyv a magyar nyelv tanításáról.

 

1. fotó

A konferencia megnyitója

 

A konferencia megnyitója után a plenáris előadásokra került sor. Elsőként Vass Vilmos egyetemi docens (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar) tartott előadást A kreatív iskola címmel. Elmondta, hogy mit jelent maga a kreativitás, mi jellemzi a kreatív gyermeket, illetve hogyan lehetne minden gyermekben fellelni ezt a képességet. Az előadó saját egyetemi tapasztalatait is beleszőtte humorral fűszerezett előadásába. A második előadást Gósy Mária tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE Bölcsészettudományi Kar) tartotta Anyanyelv-elsajátítás és tanulási folyamatok címmel. Az előadás felhívta a figyelmet a rejtetten működő beszédpercepciós folyamatokra, amelyek ha zavartak vagy elmaradást mutatnak, tanulási nehézségekhez, tanulási zavarhoz vezethetnek. Mivel a percepciós elmaradások a beszédprodukcióban nem mutatkoznak meg, illetőleg a gyermekek képesek egy ideig kompenzálni őket, fontos lenne a minél korábbi tesztelésük, felismerésük, illetőleg a percepciós folyamatok fejlesztése. Harmadikként Kiss Jenő akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke tartott előadást Anyanyelvi oktatás – és nevelés? címmel. Az előadó arról beszélt, hogy a címben szereplő két fogalom miként van jelen egyszerre az iskolai munkában, mennyire elválaszthatatlanok egymástól.

 

2. fotó

Gósy Mária az anyanyelv-elsajátításról tartott plenáris előadást

 

A plenáris előadások utáni szünetben a résztvevők egyrészt a büfében frissülhettek fel, másrészt a tankönyvvásáron ismerkedhettek meg a legújabb anyanyelv-pedagógiai kiadványokkal, továbbá interaktív táblás bemutatókat tekinthettek meg.

 

A délután folyamán az érdeklődők három szekció párhuzamos előadásai közül választhattak, egy-egy szekcióban hat előadást hallgathattak meg. A három szekció a következő volt:

– tanítói szekció,

– általános iskolai magyartanári szekció,

– középiskolai magyartanári szekció.

 

Azok, akik a tanítói szekciót választották, számos gyakorlati tanácsot kaphattak a kisiskolások nyelvhasználatának, olvasási képességének és beszédfeldolgozásának a fejlesztéséhez. Az olvasás fejlesztéséhez adott ötleteket Tóth Beatrix (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar) Olvasásgyakorlás játékosan, játékokkal, illetve Tóthné Szűcs Éva (Nyíregyházi Főiskola) A kérdezés helye és szerepe a szövegértő olvasás fejlesztésében című előadása. Gondolatébresztő, interaktív előadást tartott Csákberényi Klára (Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola) Érvelés és vita a szövegfeldolgozó órákon címmel. Nemesné Kis Szilviától (Kaposvári Egyetem) Leíró nyelvtan tanítása helyett a kreatív nyelvhasználat fejlesztése címmel a funkcionális nyelvtan tanításának lehetőségeiből kaphattunk ízelítőt a mindennapi munkához jól használható feladatok segítségével. Sokszínű ötleteket hallhattunk Koósné Sinkó Judittól is (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar) az anyanyelvi órákon felhasználható nyelvi játékokról. Bóna Judit (ELTE Bölcsészettudományi Kar) pedig a beszédpercepció fejlesztéséhez használható feladatokat mutatott be az érdeklődőknek.

Az általános iskolai magyartanári szekcióban is sok színes előadáson vehettek részt a pedagógusok. A funkcionális kognitív nyelvelméleti keret partitúramodelljének tanórai alkalmazhatóságát mutatta be Szabó G. Ferenc (Nyíregyházi Főiskola) egy Radnóti-verset elemezve. Bácsi Jánosnak és Sejtes Györgyinek (Szegedi Tudományegyetem) az Ami az anyanyelvkönyvekből kimaradt című előadása a szövegszemléletű anyanyelvi nevelés lehetőségeivel foglalkozott. Antalné Szabó Ágnes (ELTE Bölcsészettudományi Kar) Tanulásmódszertan és anyanyelvi nevelés című előadásában a tanulásfejlesztés képességét mint az egyik fontos tanári kompetencia fogalmát értelmezte, majd a tanulásmódszertan helyét és szerepét taglalta az anyanyelvi órán. Az előadó számos konkrét gyakorlatot mutatott be a tanulási kontextusú fogalmazástanításra és a grafikai eszközökre épülő helyesírás-tanulásra. Gajdóné Gődény Andrea (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar) innovatív előadása is fontos témát érintett: hogyan lehet a kortárs irodalommal olvasóvá nevelni a kisiskolásokat? Az előadó, aki remekül ismeri a korosztályt és a kortárs gyermekolvasók igényeit, hasznos megoldásokkal és ajánlásokkal szolgált a magyartanárok számára. Végezetül a szekcióban két helyesírással kapcsolatos előadást hallgathattak meg az érdeklődők: Bozsik Gabriella (Eszterházy Károly Főiskola) a szóösszetételek helyesírásának tanításáról beszélt, Boda Annamária pedig arról, hogyan tanítható hatékonyan a helyesírás nyelvjárási környezetben. Ez utóbbi, gyakorlatközpontú előadás számos interaktív táblás feladattal szemléltette az elméleti téziseket.

 

3. fotó

Interaktív táblás előadás az általános iskolai szekcióban

 

A középiskolai magyartanári szekcióban is hangsúlyos téma volt az olvasás. Molnár Gábor Tamás (ELTE Bölcsészettudományi Kar) egy epigramma segítségével szemléltette a különböző olvasási folyamatokat, gyakorlati észrevételekkel egészítve ki példáit. Az előadó rámutatott a szövegek értelmezésének sokszínűségére és a diákoknak nehézséget okozó nyelvi elemekre is. Gonda Zsuzsa (ELTE Bölcsészettudományi Kar) Digitális szövegek olvasásának fejlesztése című előadásának az volt a célja, hogy bemutassa a digitális szövegek jellemzőit, kiemelve a digitális szövegek olvasását befolyásoló tényezőket. Az előadás gyakorlati példákkal szemléltette, hogyan jeleníthetők meg a digitális szövegek osztálytermi szinten, és milyen típusú szövegértési feladatokkal segíthetik a tanárok a diákok értelmező olvasását. A szekcióban N. Császi Ildikó (Károli Gáspár Református Egyetem) a diszlexia és az anyanyelvi nevelés összefüggéseiről beszélt. Kelemenné Széll Zsuzsanna (Galamb József Szakképző Iskola) Kooperatív tanulás és tantárgyi attitűdök című előadásában egy olyan empirikus kutatás eredményeit ismertette, amely meggyőzően bizonyítja, hogy a kooperatív tanulás nemcsak a tananyag elsajátításában segít, hanem fejleszti a diákok szociális kompetenciáját, önismeretét és motivációját is. Szilassy Eszter (Zsigmond Király Főiskola) Az írás stratégiái című előadásában a fogalmazástanítás hagyományos és korszerű szemléletét meghatározó írásmodellekkel és gyakorlattípusokkal foglalkozott. Sipos Mária és Várnai Zsuzsa (MTA Nyelvtudományi Intézet) előadása a nyelvrokonság tanításának elméleti és gyakorlati kérdéseit, lehetőségeit vizsgálta.

A rendkívül sokszínű és tartalmas konferenciáról a résztvevők – a névtelenül kitöltött véleménykérő kérdőívek adatai alapján – ötletekben gazdagon és elégedetten távoztak. Remélhetőleg két év múlva ismét hasonlóan nagy érdeklődéssel még többen vesznek részt az anyanyelvi nevelés fejlesztését szolgáló szakmai fórumon.

 

4. fotó

Az érdeklődő pedagógusok megtöltötték a kari tanácstermet

 

Bóna, Judit: 2. Vályi András conference on mother tongue pedagogy 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2012. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez  

 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–