Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Heltainé Nagy Erzsébet

A nyelvi tanácsadás területei és újabb eszközei az MTA Nyelvtudományi Intézetében

 

 

Előzmények, hagyományok

A Nyelvtudományi Intézetben több mint fél évszázada, lényegében az intézet megalakulása óta működik olyan szolgálat, amelyhez közvetlenül fordulhatnak aktuális kérdéseikkel, nyelvi problémáikkal a nyelvhasználók. A főbb területek, amelyekre a kérdések irányulnak: a nyelvhasználatban bekövetkező változások megítélése, a megjelenő új formák ejtésével, írásával kapcsolatos problémák; kiemelten is a helyes írásmód, például a különírás, az egybeírás vagy a tulajdonnevek, a díjnevek, a nevezetes napok, események írásmódja.

A nyelvi közönségszolgálat a nyelvművelő osztály – mai magyar nyelvi, normatív nyelvi osztály – tevékenységéhez kapcsolódott. A XX. század hetvenes, nyolcvanas éveiben Grétsy László vezetésével napi 8 órás telefonszolgálatot és folyamatos levelezést, személyes megkereséseket jelentett. A Nyelvművelő levelek, az Édes Anyanyelvünk című kötetek, Magyar Nyelvőr levelezési rovata vagy a máig folyamatos „adattár”, az Édes Anyanyelvünk című folyóirat őrzi ezt a gazdag nyelvi, kulturális, sőt ma már művelődéstörténeti anyagot.

 

A nyelvi tanácsadás – alkalmazott nyelvészet

A nyelvi változások, az új szavak helyes, a szabályoknak megfelelő írásmódja, a stílus, a nyelvhelyesség kérdései, a sztenderd normának való megfelelés az egyéni és a nyilvános színtereken – ezekben a tárgyi címszavakban foglalhatók össze a nyelvhasználókat leginkább foglalkoztató kérdések. Az elmúlt évtizedekben természetesen a formák, az eszközök, az elnevezések változtak, de a tartalom egyik fő összetevője, a kérdezők motivációja, a nyelvi kérdések iránti érdeklődés folyamatos, mondhatni töretlen ma is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az intézményesült akadémiai nyelvi tanácsadás továbbra is olyan alkalmazott nyelvészeti tevékenység, amely a tudatos nyelvhasználók igényéből adódóan folyamatosan működik napjainkban. Azoknak az igényéből adódóan, akiknek a munkájuk során van szükségük nyelvi megerősítésre, tanácsra, útmutatásra. És azokéból, akik a kifejezőkészséget, a nyelvtanilag helyes és választékos beszédkészséget, a helyesírási készséget és tudást fontosnak tartják az egyéni és a társadalmi érvényesülésben. Kutatások igazolják, hogy a magyar beszélőközösség jelentős részéről van szó – tanárokról, diákokról, a sajtó munkatársairól, szerkesztőkről vagy a „csak éppen” érdeklődőkről, szülőkről, nagyszülőkről, a nyelv kérdéseiről beszélgető, vitázó partnerekről, egyénekről.

A nyelvi tanácsadás célja és feladata összetett: a nyelvhasználókban megfogalmazódó kérdések szakszerű megválaszolása; a kérdezők véleményalkotásának a segítése egy-egy új nyelvi jelenség megítélésében; nyelvi produktumok, szövegek készítésének a támogatása; a nyilvánosság elé kerülő szövegek véleményezése; különféle szövegértelmezések, szakvélemények készítése. Valamint bizonyos törvényi kötelezettségekből adódó speciális feladatkörök ellátása, ilyen például a magyar utónevek, személynevek nyelvi szempontú szakvéleményezése, gondozása.

A nyelvhasználókban megfogalmazódó nyelvi kérdések szakszerű megválaszolása sokféleképpen történhet. Alapvetően tanácsadással, a lehetőségek, a változatok, a nyelvi változók, a nyelvi variabilitás bemutatásával, a normatív nyelvhasználatra érvényes következtetések feltárásával, javaslatokkal, ajánlással. A nyelvi tanácsadás jellegét illetően tehát olyan alkalmazott nyelvészeti tevékenység, amely a nyelvtudomány számos területére közvetlenül épít, további területeire pedig közvetve támaszkodik: a nyelvművelés, a nyelvleírás, a lexikográfia, a stilisztika, a retorika, a névtan, a nyelvtörténet, a dialektológia, a szociolingvisztika, a korpusznyelvészet eredményeire – elméleti ismeretek, szótárak, nyelvi korpuszok, adatbázisok, szövegtárak alkalmazásával.

A csoport munkatársai telefonon, levélben, faxon, e-mailben fogadják a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseket, és folyamatosan válaszolnak is rájuk. A nyelvi tanácsadás egyik kedvelt formája az azonnali válaszadásra lehetőséget adó telefonos közönségszolgálat, a másik pedig az elektronikus levelezés, amely egyes kérdések megválaszolására és nyelvi produktumok véleményezésére egyaránt alkalmas. A nyelvi tanácsadó szolgálat elérhető a 06-1-322-8038-as telefonszámon, de csak korlátozott időben, kedden és csütörtökön 10 és 14 óra között, írásban pedig folyamatosan a tanacs@nytud.mta.hu címen, valamint a Nyelvtudományi Intézet levelezési címén (1).

A tanácsadás további fontos funkciója a nyelvi, nyelvtudományi ismeretterjesztés, a nyelvtudomány újabb eredményeinek, adatbázisainak minél szélesebb körű megismertetése. Már csak azért is, mert a nyelvről szerzett ismeretek nagymértékben hozzájárulnak a nyelvi attitűdjelenségek, a nyelvi vélekedések, a pozitív és negatív megkülönböztetések kialakulásához, esetleges differenciálódásukhoz, változásukhoz – akár a nyelv és az identitás szoros kapcsolatára, akár a nyelvi norma kérdésköreire, akár az egyes nyelvváltozatok viszonyára gondolunk. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében működő nyelvi tanácsadás jelentős szerepet tölt be a tudomány és a nyelvközösség, a tudomány és a társadalom kapcsolatának a fenntartásában is. Egyfelől továbbviszi azt a szakmai hagyományt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiával intézményesült nyelvművelés, tudatos nyelvgondozás az elmúlt évszázadokban betöltött, másfelől pedig azt mutatja, hogy a mai társadalomban is kitüntetett szerepű „az Akadémia” szakmai véleménye: Önöknél illetékesebb helyre nem fordulhatok; Ezt Önök tudhatják a legjobban; Megtisztelő volna számomra az Akadémia álláspontja – fogalmazzák meg ma is a hozzánk fordulók.

 

Új helyesírási webfelület

Különösen igaz ez az elvárás és visszacsatolás iránti igény a helyesírás területén. Joggal, mert az Akadémia megalakulása óta fontos küldetésének tartotta az írásgyakorlat gondozását. Ahhoz ugyanis, hogy a tudományokat magyar nyelven lehessen művelni, hozzátartozott a helyesírás egységének a megteremtése is, az, hogy a nyelvközösségnek, a nemzetnek legyen szilárd alapokon nyugvó íráshagyománya. A Magyar Tudós Társaság már 1832-ben közzétette A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályait, és a helyesírás, a helyesírási szabályzatok gondozása ettől kezdve akadémiai hagyománnyá vált. Csak emlékeztetőül: mai szabályzatunk őse 1922-ből való, ennek a 10. kiadása volt az 1954-es, majd 1984-től a ma használatos 11. kiadás, és folyamatban van a következő, a 12. kiadás előkészítése. Joggal beszélünk hát akadémiai helyesírásról ma is, gyakorlati és szimbolikus értelemben egyaránt.

A nyelvi tanácsadásban a kérdések legnagyobbrészt az utóbbi időben is a szóalakok, a különféle nyelvi formák, az új átvételek írásmódjával, kodifikálásával, vagyis a szabályok szerinti normatív írásmóddal kapcsolatosak. A növekvő elektronikus levelezést, a telefonszolgálatot, valamint az egyéb teendőket a tanácsadó szolgálat az utóbbi időben csökkenő kapacitással tudta ellátni, ezért a tanácsadás jelene és jövője szempontjából is szerencsés volt, hogy 2010-ben az intézeti szerkezeti változások következtében a nyelvi tanácsadás a nyelvtechnológiai osztály része lett, és feladatait jelenleg is a Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály egyik kutatócsoportjaként, megújult lehetőségekkel és korszerű nyelvtechnológiai háttérrel tudja végezni.

Ennek a közös munkának a legfontosabb és leglátványosabb eredménye a helyesírás.mta.hu weboldal, amely megnevezésében is hordozza azt a szimbolikus funkciót, amelyet az akadémiai nyelvi tanácsadás ma is betölt (2). De a cím, a megnevezés konkrét gyakorlatot, új ismeretterjesztő eszközt is jelent. A Váradi Tamás osztályvezető irányításával létrehozott, 2013 tavaszán megnyílt honlap az interneten mindenki számára ingyenesen elérhető módon ad választ a helyesírási kérdésekre, a helyesírással kapcsolatos nyelvi problémákra. Interaktív keresési lehetőségeket jelent hét témakörben, hét eszköztípuson keresztül: külön- és egybeírás, helyesírás-ellenőrzés, tulajdonnevek, elválasztás, számok, dátumok, betűrendbe sorolás. Háttere magában foglalja a korábbi közönségszolgálati naplók anyagát, a nyelvi tanácsadásban felhalmozódott tudásanyagot, és a teljesen automatizált rendszer – szükség esetén – visszavezeti a kérdezőt az „emberhez”, a személyes nyelvi tanácsadáshoz.

A portálról az Anyanyelv-pedagógia olvasói Kovács Réka elemző és bemutató írásában már tájékozódhattak (Kovács 2013), ezért most csak néhány fontos mozzanatra, a nyelvi tanácsadási gyakorlat felől is jól látható összefüggésre hívom fel a figyelmet. Mindenekelőtt arra, hogy ez az új helyesírási portál, nyelvi tanácsadó eszköz már egyéves működése alatt is soha nem látott mértékben növelte meg a nyelvi tanácsadás és a nyelvi ismeretterjesztés hatékonyságát.

Mit is jelent a helyesiras.mta.hu? Először is egy teljesen automatizált, helyesírási tanácsadási felületet, korszerű ismeretterjesztést és interaktív tanulási lehetőséget a felhasználók számára. Mindezt hogyan? Tekintsünk bele felületesen az intelligens gép agyába: a leggyakrabban nehézséget okozó helyesírási területeken képes online, azonnali segítséget nyújtani. A program elemzi a keresett kifejezést, megállapítja az írásmód szempontjából releváns alaki jegyeket, megtalálja a kapcsolódó helyesírási szabályokat, végül megadja a kérdéses kifejezés írásmódját. Szöveges magyarázatokat is ad a felhasználónak, aki akár azonnal elolvashatja, megismerheti A magyar helyesírás szabályai megfelelő szabálypontjait, szabályzatrészeit (2009). Másodszor – a nyelvészekre nézve – az emberi erő hatékonyságának a megsokszorozását jelenti, a nyelvi tanácsadó munkájának a kiegészítését, megkönnyítését az informatika és a nyelvtechnológia lehetőségeinek a felhasználásával. Harmadszor pedig – továbbgondolva a tágabb léptékű gondolatmenetet is – azt a lehetőséget, készséget, eredményességet jelenti, amely a mai nyelvi korszerűségnek egyik fontos kritériuma: jelen lenni a magyar nyelv számára magyar nyelven a mai digitalizált környezetben. Hogy nyelvünk ne csupán a digitálisan élő nyelvek között legyen, hanem – maradva a metaforánál – a digitálisan viruló nyelvek csoportjába tartozhasson. Az akadémiai hagyomány és a felelősség erre is kötelez. A magyar nyelvnek ehhez megvan minden adottsága, a többi a kutatókon, a döntéshozókon, a felhasználókon múlik.

 

Utónévkereső

A nyelvtechnológiai és a nyelvművelő csoport legújabb közös fejlesztése, eredménye a 2013 őszén bemutatott utónévkereső portál, amely a Magyarországon anyakönyvezhető (folyamatosan bővülő) keresztnevek névanyagában jelent sokféle tájékozódási, keresési lehetőséget (3). A névanyag gondozása, nyelvi szempontú szakvéleményezése ugyancsak a csoport régóta meglévő feladatköre, amelynek ellátása ezzel az új eszközzel XXI. századi korszakába lépett. Az anyakönyvezhető férfi- és női nevek listáján túl a névtan történeti hagyománya mellett névválasztási szempontokkal és szokásokkal foglalkozik, valamint betekintést nyújt a mai névdivatba. A folyamatosan alakuló portálon figyelemmel kísérhetik a látogatók a nevek számát, a pontos névalakokat, a legfrissebb trendeket, névdivatokat; névválasztáshoz kaphatnak sok szempontú keresési és felhasználási lehetőséget. Ezen a területen is folyamatos a személyes érdeklődés lehetősége, a névügyekkel kapcsolatos tanácsadás a nevtanacs@nytud.mta.hu címen található.

 

A helyes – nem helyes dichotómiája a kérdésekben

A tanácsadóhoz érkező kérdések jelentős csoportjában a kérdező a kodifikált írásmód mellett értékelést, minősítést is elvár a szakembertől, az adott nyelvi jelenség megítélésében is a segítségét kéri, mégpedig általában a helyes vagy nem helyes attitűd szempontjából. A kérdések szakszerű megválaszolása sokféleképpen történhet, alapvetően tanácsadással, a lehetőségek, a változatok, a nyelvi változók bemutatásával, a normatív nyelvhasználatra vonatkozó következtetések levonásával, kérdéstípustól függően más-más módon.

Lássunk erre néhány példát: „Szíveskedjenek állást foglalni az alábbi kérdésben: azokat a bolti dolgozóinkat, akik a munkába állást követően néhány hétig úgynevezett betanuláson vesznek részt, a német Einarbeiter szóból szó szerinti fordítással betanulónak nevezzük. Mit gondolnak, használatos a magyar nyelvben ez a szó?” – Igen, a betanuló, betanul, betanulás a Magyar értelmező kéziszótárban is benne van. Igaz, némiképp korábbi jelentésárnyalatban: betanulja, azaz megtanulja a verset, a szerepet. De az alapjelentés ugyanaz: ’gyakorlással megszerzi a készséget valamire’. A munkába meg beletanul, betanul. Aki ezt végzi, az a betanuló. Az Einarbeiter tükörfordítása szó szerint is ismert, ez a bedolgozó, aki ’valahova (otthonról) bedolgozik’ (Heltainé 2012: 15).

A kérdezők gyakran bizonytalan véleményükben kérnek megerősítést, útmutatást. A tanácsadás célja ilyenkor a kérdezők véleményalkotásának a segítése egy-egy új nyelvi jelenség megítélésében, mások nyelvi produktumainak az értékelésében: „A betámad, bevállal, besértődik, beájul kifejezések az élőbeszéd mellett a nyomtatott médiában is szinte normává váltak. Helyes ez? Elképzelhető, hogy a közeli jövőben ez az igekötős forma teljesen kiszorítja az igekötő nélküli vagy a más igekötős változatot? Lehetséges, hogy pl. támadni vagy megtámadni már nem is lehet a közeljövőben, csak betámadni? Mit tegyen az, aki ezen inkább megsértődik, mint besértődik?” Kétségtelen, a be igekötős neologizmusok bővítik az igekötő megszokott jelentéstartalmát. Az is igaz, hogy nem a presztízsváltozat, a sztenderd, hanem egyes csoportnormák körében használatosak, de a nyelvi alkotókedvet, a játékosságot, a tömörítési lehetőséget is mutatják. Hogy idővel a köznyelvi norma részévé válnak-e, vagy megmaradnak bizalmas stíluselemnek, azt egyelőre nem tudhatjuk, nem jósolhatjuk meg (Heltainé 2012: 15).

A nyelvi tanácsadás jellegéből adódóan olyan tevékenység, amelyben a nyelvhasználati jelenségek, a nyelvi produktumok változatainak bemutatása mellett szükség van az egyes elemek minősítésére, értékelésére is – az értékeléshez pedig megalapozott minősítési rendszer alkalmazására. A tanácsadót szótárak, grammatikák, nyelvművelő kézikönyvek segítik ebben. A lexikai és a stílusminősítésekre támaszkodó nyelvhasználati minősítési rendszerek legfőbb meghatározó szempontja a helyesség kritériuma. A helyesség a sztenderd nyelvváltozatnak való megfelelést jelent, a sztenderdhez mint legfőbb normához való viszonyítást, amely a társadalmi, kulturális érvényesülés szempontjából ma is alapvető. Ez a szemlélet történetileg a dichotómiában (jó-rossz, helyes-helytelen) és az egyértelmű kategóriákban gondolkodó racionalista filozófiára épül, és hagyományában még ma is akaratlanul támogatja a helyes-helytelen szembeállítást a nyelvről, a nyelvhasználatról való tudományos és mindennapi gondolkodásban. 

Mutatják ezt a hozzánk érkező kérdések is, például a regionális, nyelvjárási alakokkal kapcsolatban. A helyesség kritériuma a hétköznapi, tagolatlan (népi nyelvészeti) szemléletben a nyelv és a sztenderd azonosítását eredményezi. „Jók, helyesek” a normatív, a köznyelvi formák; „rosszak, zavarók” a szokatlan nyelvjárási, regionális változatok: „Egyre gyakrabban hallom az alábbi kifejezéseket: El kell menjek. Meg kell tegyem. Szerintem a helyes változat így lenne: El kell, hogy menjek vagy  el kell mennem. Meg kell tennem vagy meg kell, hogy tegyem. Szeretném megkérni Önöket, magyarázzák el, hogy nyelvtani szempontból melyik a helyes változat és miért.” Természetesen nyelvi és nyelvtani szempontból helyes mindegyik, használati szempontból van köztük eltérés: az egyik a köznyelvi, normatív, a másik a regionális változat. A változatok nyelvi szempontból azonos értékűek, különbség a használati körük, a nyelvi normákban betöltött helyük, szerepük szerint van köztük (Heltainé 2012: 15). Fontos szem előtt tartania a tanácsadónak azt is, hogy a helyes-helytelen, a jó-rossz szembenállásra egyszerűsített megközelítés a nem sztenderd változatok beszélői számára stigmatizációt, a nyelvi otthonosságérzet elveszítését jelentheti. „Szeretném segítségüket kérni. Keresem a pertyeget szó jelentését, mert én néha használom, de a környezetemben rajtam kívül senki sem ismeri ezt a szót, sőt ki is nevetnek.” A szót a kérdező a nagyanyjától ismeri, a pertyeget a ’sír, pityereg’ értelmű, a Dél-Dunántúlon (is) használatos pertyeg gyakorító képzős alakja (Heltainé 2012: 15).

 

A Nyelvtudományi Intézet adatbázisai a nyelvi tanácsadásban

A nyelvhelyesség eszménye tehát nem lehet azonos a sztenderd formák mindenkori elvárásával, hanem az adott közléshelyzetnek megfelelő, az adott közösségben elfogadott, az adott normában elvárt közlésformákhoz kapcsolható. A nyelvi helyesség így: helyénvalóság, illőség, adekvátság (megfelelőség), Lőrincze Lajos szavával: „helyzethez illő helyesség”. Ehhez azonban – a kérdések rámutatnak erre is – szükség van a nyelvi változatosság összetettebb megjelenítésére, például az adott jelenség előfordulási gyakorisága alapján: „Azt szeretném megkérdezni, hogy a melyiktek szó helyes-e, szabályosan használható-e manapság? Sok irodalmi műben megtalálható, és az internetes előfordulása is nagyon gyakori” (Heltainé 2012: 15). A tanácsadó ilyenkor – a kézikönyvek mellett – támaszkodhat az intézeti adatbázisokra, adatolhatja az előfordulásokat. A konkrét kérdésre válaszként például a Nagyszótár anyagában több szépirodalmi előfordulását is megtalálja a kérdéses melyiktek-nek, a Magyar nemzeti szövegtár keresőfelületéből pedig meg is erősítheti az előfordulásokat Tersánszky, Németh László, Nádas Péter szövegrészleteivel. Így adatokkal is alá tudja támasztani, hogy a melyik kérdő névmás melyik(e)tek változata is normatív, nemcsak a melyikőtök. Az adatbázisok hozzáférhetők a Nyelvtudományi Intézet honlapján (4).

 

Összegzés

A nyelvi tanácsadás egyik sikeres időszaka a bevezetőben említett két évtized volt. A másik, talán nem túlzás ezt állítani, most van, a XXI. század elején, amikor a nyelvről való tudásanyag és a korszerű nyelvtechnológia összekapcsolásával új eszközök születnek, amikor a helyesírási tanácsadó weblap minden internetes technikai eszközön, okostelefonon, tableten keresztül is használható. Amikor a letöltések száma milliókban, a látogatók száma százezrekben mérhető, és a látogatók jóval több mint fele többször is visszatér.

 

Irodalom

 

Heltainé Nagy Erzsébet 2012. Helyes és helytelen a nyelvi tanácsadásban. Édes Anyanyelvünk 1: 15.

A magyar helyesírás szabályai 2009. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Kovács Réka 2013. Helyesiras.mta.hu. Anyanyelv-pedagógia 3. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=474 (2014. február 1.)

 

(1) MTA Nyelvtudományi Intézet honlapja. http://www.nytud.hu/ (2014. február 1.)

(2) Helyesiras.mta.hu. Helyesírási tanácsadó portál. http://helyesiras.mta.hu/ (2014. február 1.)

(3) Utónévkereső. http://corpus.nytud.hu/utonevportal/ (2014. március 4.)

(4) A Nyelvtudományi Intézet adatbázisai. http://www.nytud.hu/adatb/index.html (2014február 1.) 

Heltainé Nagy, Erzsébet: The areas and latest devices of linguistic counselling at the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2014. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez     

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–