Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2016.1.6

H. Tóth István

Szóra késztető. Háttérismeretek, fejlesztési lehetőségek óvodáskorúak beszéd- és kiejtésgondozásához (Ábrahámné Tallér Erzsébet)

 

FLACCUS KIADÓ. BUDAPEST. 2015. 160 OLDAL

Beszéd- és kiejtésgondozás játékra építve

 

„A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.” (Lénárd Sándor)

H. Tóth István, alkalmazott nyelvész elsősorban óvodapedagógusoknak, tanítóknak szánja könyvét, friss szemléletű, a maga nemében újszerű szemelvénygyűjteményét. Sokféle segédanyag áll az igényes, kutakodni vágyó pedagógusok rendelkezésére, a kiadványok minősége azonban nem mindig megfelelő. Ez a kézikönyv egy olyan nyelvész, az óvó- és tanítóképzésben elismert főiskolai, egyetemi docens munkája, aki az olvasáspedagógia kutatója, maga is ízig-vérig pedagógus. Már jelen könyvének borítója is sejteti az író igényességét, játékosságát, a feladatok gyermekközpontúságát.

A könyvben az óvodapedagógus és a tanító az elméleti ismeretek felelevenítése után a színek, rajzok szegélyezte gyakorlatias, játékban gazdag részhez jut el. A gyakorlatok közötti eligazodást segíti az, hogy a fejlécek színekkel fejezik ki a különböző tevékenységcsoportokat. A szürke szín, talán semlegességével, de semmiképpen sem hétköznapiságával az elméleti pillérét adja a könyvnek, ez a felelevenítéssel vagy az ismeretek elmélyítésével segíti a pedagógust az anyanyelvi kalandtúrán. Szóról szóra, mondatról mondatra haladó – szóra késztető – ez a kisgyermekek beszédnevelését, kiejtésgondozását segítő könyv. Az óvodapedagógusok és az alsóbb évfolyamokon dolgozó tanítók számára a következő nyolc témakörben foglalja össze a szerző – gyakorlatias céllal – a beszéd- és kiejtésgondozáshoz nélkülözhetetlen háttérismereteket:

–  légzéstechnika,

–  artikuláció,

–  beszédritmus,

–  időtartam,

–  hangsúly,

–  hanglejtés,

–  beszédfolyamat-váltás,

–  beszédszünet.

A fenti témakörök kibontásakor az egyes fejezetekben következetesen ugyanazt a szempontrendszert találja meg az olvasó, így biztonságosabban tud tájékozódni a kötetben. Szemléltetésül a légzéstechnikával foglalkozó fejezet szerkezete:

–  Ismeretek – háttér-információk a légzéstechnikáról;

–  Követelmények – normaalkalmazás a légzéstechnikával kapcsolatban;

–  Módszerek – javaslatok a légzéstechnikával kapcsolatban;

–  Bővíthető, formálható példatár a légzéstechnikával kapcsolatban.

A következő fejezetekben az artikulációval, a beszédritmussal, az időtartammal, a hangsúllyal, a hanglejtéssel, a beszédfolyamat-váltással, végül a beszédszünettel kapcsolatos bővíthető, formálható példatár segíti az óvodapedagógusokat és tanítókat. Minden témakörhöz számos feladatot, gyakorlatot kínál a kötet: ezzel kívánja ösztönözni beszéd- és kiejtésgondozás tervezését, ennek körültekintő, játékkal körülvett tevékenykedtetésben történő megvalósítását.

Nem feledkezett el a szerző az óvodai nevelésben-gondozásban részt vevő gyermekek kiejtési típushibáiról, valamint ezek korrekciójáról sem, önálló fejezetben mutat rá a kiejtési hibákra, továbbá a beszédhibákra, majd támpontokat ad ezek javítására is. Az ebben a fejezetben olvasható információk a tanítók munkájában is hasznosíthatók. A gyakorló pedagógusok számára értékes útmutatásul szolgálnak a beszédhibás gyermekekkel való bánásmódról rögzített megállapítások, javaslatok, problémakezelési útmutatók. Itt is érzékelhető, hogy a szerző jól ismeri mind az óvodás-, mind a kisiskoláskorú gyermekek beszéd- és kiejtésminőségét.

Különösen értékes a kézikönyv szemelvény- és ötlettára, ugyanis Benedek Elek mellett Radnóti Miklós különös hangulatú verseit ajánlja a szerző a mindennapi beszéd- és kiejtésgondozó munka erősítéséül. Itt többről van szó, mint néhány vers összegyűjtéséről: gondosan megválogatott versfüzérek találhatók ebben a záró fejezetben. Ezek az alkotások hozzájárulhatnak a növendékek szókincsének a fejlesztéséhez, az emlékezőtehetségük kondicionálásához, a versvilágokban való jártasságuk erősítéséhez a beszéd- és kiejtésgondozás mellett. Legvégül bőséges – 71 tételből álló – felhasznált és ajánlott szakirodalom-jegyzéket tartalmaz a könyv a háttérismeretek mélyítéséhez.

A kötet felépítésében a piros az élet, ebben az esetben a légzéstechnikai fejezet színe. Kiejtéskultúránk alapja a helyes légzés. Ennek az elsajátítását játékosan, sok népi mondókával és szépirodalmi művek ajánlásával segíti a szerző. A fejezetben megtalálható minden óvodás életkori sajátosságához, ismeretéhez mért gyakorló feladat. Egy rövid részlet ebből a fejezetből:

 

A légzőgyakorlatok kezdetén végeztessünk lazító gyakorlatokat! Ezek lehetnek:

a) a váll leengedése, felhúzása;

b) a mellkas előretolása, hátrahúzása;

c) fejkörzés;

d) törzsdöntés előre, hátra, jobbra, balra, valamint törzskörzés;

e) különösen a nyakizmokat lazítsuk!

 

A beszéd és a kiejtés gondozása főleg utánmondatással, emlékezetből mondatással, szövegalkotással történik.

Az artikuláció tevékenységcsoportjának színe a sötétkék. A végtelenség színe a végtelen sok ötletet, nyelvi leleményt jeleníti meg, a különböző motiváló, szókincsbővítő játékok nagy számát mutatja. Az olvasó válogathat a változatos, tanácsokkal segítő játékok halmazából. A gyakorlatias feladatok közül álljon itt egy példaként:

 

Dőljünk hátra kényelmesen a székünkön! Mondjuk erőteljes ajakmozgással a következő szócsoportokat!

a) út, ütő, vár, ajtó, vív, kapu, tű, varr, ujj, fűtő, kávé, asztal;

b) ad, áll, lát, apó, autó, majom, állat, teknős, csimpánz, vidám;

c) no, cipó, tér, ott, műtő, teknős, orr, zebra, óra, feltűnő.

 

A kézikönyv a beszéd- és kiejtésgondozást – ahogy ezt az előző feladat is igazolja – mindig összekapcsolja a szókincsfejlesztéssel, az iskolások vonatkozásában a helyesírási készségek gondozásával is.

A beszédritmus fejezetének a színe a zöld. A megújulás, az élet színe ebben az esetben jelentheti a nyelvünk megújulását, fényét a helyes beszédritmus nyomán. Ezt hivatott segíteni a sokféle ritmikus mondóka; ezek az óvodáskorú gyermekekhez életkori sajátosságaik miatt nagyon közel állnak, jól gyakorolhatók, akár az időkitöltés, akár a személyiség jobb megismerésére irányuló tevékenységek során. Példagyakorlatok a kötetből a beszédritmus fejlesztésére:

 

Tapsoljuk ki ezeket a neveket!

ti–tá      I-rén, Re-zső, Ta-más;

ti–tá–ti  I-rén-ke, La-jos-ka, Re-ná-ta;

tá–tá     Lász-ló, Ger-gő, Ár-pád.

 

Lépkedjetek a következő nevekre!

a) 3 kicsi lépéssel: Pe-ti-ke, Ma-ri-ka, Ro-bi-ka;

b) 1 rövid + 1 hosszú lépéssel: Mi-hály, Te-réz, Jo-có;

c) 1 hosszú + 2 rövid lépéssel: Kar-csi-ka, Pan-ni-ka, Á-go-ta;

d) 1 hosszú + 1 rövid lépéssel: Mar-ci, And-ris, Nó-ra;

e) 2 hosszú lépéssel: Ger-gő, Fer-kó, Mar-gó.

 

Hogyan lépkedjünk ezekre a nevekre?

Levente, Emőke, Tamás, Ibolya, István, Mária, Kata, Zsóka

 

A barna, a föld színe jelöli az időtartam-gyakorlatok tevékenységeit. Fontos, hogy a gyermekek érzékeljék a hasonló szavak, kifejezések jelentése különböző. Ezt a feladatot segíti a fejezetben összegyűjtött számtalan szópár, közmondás, nyelvi furfangra épülő találós kérdés. Pósa Lajosnak az itt olvasható versei igényességükkel nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek ízlését is formálják. A munkáltató feladatokból következzen mintául néhány:

 

Ejtsük pontosan a rövid és a hosszú hangokat!

kar – kár      tol – toll       emberel – emberrel

öt – őt          hal – hall      fejel – fejjel

kar – kór      ver – vér      döcögős – döccenős

fiuk – fiúk     tör – tőr        totyogók – tottyanók

Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!

Jobbik eszed vedd elő,

Csal a gyertyaszentelő!

Vigyázz, az ég, ha ragyog,

Mert jönnek még nagy fagyok!

 

A vidámság ciklámen színével jelöli a szerző a hangsúllyal foglalkozó gyakorlatokat. Hangsúlyozza a fejezet, hogy a pedagógus helyes, normakövető, mintaadó beszéde elengedhetetlen. A tudatos és példamutató beszéd- és kiejtésgondozás támogatására ez a fejezet Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós rímekbe szedett gondolatait idézi és ajánlja gyakorlásra. A következő példa azt is szemléltetni, hogy az úgynevezett szöveges beszéd- és kiejtésgondozó gyakorlatokhoz mindig többféle munkáltatás kapcsolódik, így segítve a megoldás által is a folyamatos gyakorlást:

 

Verseljünk!

a) Mondjuk helyes fő- és mellékhangsúlyokkal ezeket a verseket!

b) Hol vegyünk alap- és pótlevegőt?

c) Verseljünk halkan, puha szájmozgással!

 

József Attila: Tavasz van! Gyönyörű! (részlet)

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,

A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,

Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik

Mezei szagokkal a tavaszi szél. (…)

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!

Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!

Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel –

A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

 

A világoskék, a nyári ég színét választotta a kiadó a hanglejtéssel foglalkozó fejezet jelölésére. Kiválóa fejezetet indító táblázat, amely szemléletesen feleleveníti és összefoglalja a pedagógus ismereteit a magyar hanglejtés alapformáiról. Rendkívül hasznos a példatár is, amely az óvónő, a tanító kérdéskultúrájának fejlesztését támogatja. Ez a rész a kreatív szókincsfejlesztést, mondatalkotást és mondatfűzést, a szövegszerkesztést, az ujjgyakorlatokra épülő szövegépítést segíti. Ezek a feladatok túllépnek az egyszerű beszéd- és kiejtésgondozáson,  több rétegből álló,  a képzelőerőt is megmozgató teendőket kínálnak a tanulók számára.

 

Játsszunk a hangfekvésünkkel! Fejezzünk ki

a) érzelmet, indulatot, lelkesedést;

b) köznapi, érzelemmentes híreket;

c) bánatot, szomorúságot;

d) határozatlanságot!

 

Milyen hangfekvés szükséges? A témától függően: magas, közép, mély vagy változó. Dramatizáljunk szövegeket! Válasszuk meg

– a jellemekhez,

– a körülményekhez,

– a szándékhoz leginkább illő hangfekvést!

 

Az egyensúly, az értelem színét, a lilát kapta a beszédfolyamat-váltással kapcsolatos fejezet. Öröm volt gyakorló óvónőként látnom, hogy sok, már eddig is használt nyelvi játék új értelmet nyer, így frissítve a pedagógus módszertani tárházát (például a hét napjai gyorsabban, lassabb tempóban, találós kérdések mélyebben, lassabban, halkan). A kötet kiemeli, hogy a beszéd- és kiejtésgondozás a helyes anyanyelvhasználatra nevelő munka már az óvodai mindennapokban is. Az 1–4. évfolyamokon pedig különösen az, ugyanis ezekben a korosztályokban kell megalapozni az ember tudatos kapcsolatát az anyanyelvével. Ehhez járulnak hozzá az alábbi feladatok:

 

Mondjuk a szavakat váltakozó hangerővel és hangmagasságon, valamint más-más tempóban! Alkalmazzuk a fokozatosan növekvő, majd fokozatosan csökkenő hangerőt, hangmagasságot és tempót!

a) áll, háló, lyukas, rossz, Anna;

b) tej, hull, Attila, ibolya, mókus;

c) tűz, ír, nagymama, cipő, íróasztal;

d) új, jár, őz, dinnye, jelzőlámpa;

e) jött, dió, víz, vár, írok;

f) főz, ott, vív, zaj, kedd.

 

Az utolsó fejezet a szeretet, a boldogság színét, a narancsot kapta. Ez a rész a beszédszünet fontosságáról, a játékos gyakorlás lehetőségeiről tájékoztatja az olvasót. Leleményes az a mód, ahogyan a szerző mozgásos játékok beemelésével is példát mutat a pedagógusoknak arra, hogy bátran gondoljon az anyanyelv és a mozgás összekapcsolására, hiszen ezzel hozható még közelebb a beszédművelés, a kiejtésgondozás óvodásokhoz és a kisiskolásokhoz is. Segítségül hívhatóak ehhez a szerző alább idézett munkáltató feladatai:

 

Gondoljuk végig, hogy hol és miért tartunk szünetet a következő szövegek bemutatásakor! Figyeljünk a levegővételre!

a) Sárgarigó, köménymag,

Jaj, de kevély legény vagy!

b) Vékony cérna, kendermag,

Jaj, de kevély leány vagy!

c) Gyere velem a vásárba,

Fussunk oda hamarjába!

Vehetsz ott mindent szépet,

Ha nincs pénzed, csak nézed.

d) Bújj, bújj, medve,

Gyere ki a gyöpre!

Ha kijöttél, légy csendesen,

Hogy a vadász meg ne lessen.

 

Meséljünk!

Alkalmazzuk a tempó-, hangerő- és hangmagasságváltást mesemondásunkban!

Ügyeljünk a megfelelő hangsúlyokra és hanglejtésre!

Érzékeltessük szünettartásokkal, hogy értjük azt, amit mesélünk!

 

Fáy András: A méhek és a medve

Egy görbe fa odvában méhek laktak. A medve nem tudott hozzájuk férni. Kíváncsian nézte alulról a szorgalmasan méheket.

– Együgyűek! – így szólt az irigység belőle. – Nem unjátok apró cseppekben gyűjtögetni a mézeteket? Nekem ugyan nem volna türelmem hozzá!

– Míg éhen nyalogatod télen a talpadat, addig mi gond nélkül élünk a nyári keresetünkből. Aki nem dolgozik, ne is egyék!

 

H. Tóth Istvánnak esztétikus megjelenésű könyvét gyermekrajzokkal, csomádi, jászszentlászlói és kecskeméti óvodások lelkes munkáival gyönyörűen illusztrálták. A gyakorlatban hatékonyan használható, világosan tagolt kézikönyv, segítségével tudatosabbá válik a pedagógusok értékteremtő tevékenysége. A gyermekek pedig önfeledten, örömmel vesznek részt abban a szemlélődéssel, elmélkedéssel teli tapasztalatgyűjtésben, amelynek a neve: játék. Elismerés illeti Szabó László arculattervezőt és Csutor Béla kiadóigazgatót is a Szóra késztető című kézikönyv megjelentetéséért.

Ábrahámné Tallér, ErzsébetSpeech and pronunciation development with games

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással.

   

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2016. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–