Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2016.4.10

Laczkó Mária

A nyelv szerepe az oktatásban


A Gdański Egyetem 2016. június 9. és 10. között első alkalommal szervezett olyan didaktikai témájú nemzetközi konferenciát, amely egyrészt pedagógiai, oktatási, másrészt nyelvészeti aspektusból tárgyalta a nyelv szerepét. Az Educational role of language – learn to speak, speak to learn (A nyelv szerepe az oktatásban – Tanuljunk, hogy beszélni tudjunk, beszéljünk, hogy tanulni tudjunk!) című tanácskozás helyszíne a Gdański Egyetem Szociális Tanulmányok Kara volt (1. kép).

 

 

1. kép

A konferencia helyszíne – a Gdański Egyetem

 

A rendezvény aktualitását a nyelv, a pedagógia és az oktatás összefüggésének a relevanciája adta. Napjainkban ugyanis a nyelv, annak kommunikatív funkciója különösen hangsúlyos, hiszen felnövőben van egy új nemzedék, amely már a digitális technológián szocializálódik, és ez az oktatás számára is kihívást jelent. A kutatók ezt felismerve szervezték meg a konferenciát nyelvészek, beszéddel foglalkozó kutatók, nyelvtanárok, anyanyelvet oktatók számára. A cél az volt, hogy a szakemberek közösen gondolkodjanak arról, hogy a beszéd produkciója és a percepciója miként alakul a digitális technika teremtette világban, melyek azok a kutatási eredmények, amelyek az oktatás számára is hasznosíthatók, melyek azok a nyelvi és nyelvhasználati kérdések, amelyek a nyelvészet és a pedagógia közös érintkezési területei, és megoldásra várnak. A konferencia négy fő kérdést vitatott meg: 1) Milyen egymásrautaltság figyelhető meg a nyelv és a megismerés folyamata között, és ez milyen mértékben érzékelhető az iskolában? 2) Hogyan jelenik meg a nyelv oktatása a gyermekkori iskolai tanulás, tanítás folyamatában? 3) Mi jellemző a mai fiatalok nyelvére? 4) Hogyan fejleszthető a kommunikáció manapság az iskolában; van-e jó módszer, és melyik lehet a legeredményesebb a digitális nemzedék kommunikációjának a fejlesztésében?

A szűk kétnapos tanácskozáson 60 előadás hangzott el, részben lengyel, részben angol nyelven. A résztvevők többsége a hazai egyetemekről érkezett, de képviseltette magát Európa országai közül Anglia, Izland, Spanyolország, Portugália, Dánia, Törökország, Norvégia, Németország, Ausztria, Szerbia, Szlovákia, Litvánia, Csehország, Magyarország, és volt résztvevő Európán kívülről, így a Dél-afrikai Köztársaságból is (2. kép).

 

 

2. kép

A résztvevők egy csoportja

 

Az első nap délelőttje a plenáris előadások jegyében zajlott. A konferencia résztvevői és az érdeklődők hét plenáris előadást hallhattak zömében a legkülönbözőbb lengyel egyetemek képviselőitől, valamint két angol és egy román előadótól. A második napon öt plenáris előadás hangzott el lengyel kutatók, oktatók tolmácsolásában. A párhuzamos előadások (48 db) nyolc szekcióban zajlottak (3. kép).

 

 

3. kép

A plenáris előadások és a megnyitó színhelye

 

Az első napon a szervezők ismertették azokat a projekteket, amelyeket a tanácskozás ihletett, és amelyek a kutatók, oktatók, nyelvtanárok együttműködésére alapozva nemzetközi jelleget öltenek. Közülük az egyik (Potential of language for general education) az első és a második nyelvnek az oktatásban betöltött szerepét vizsgálja. A megválaszolandó kérdések között szerepel például az, hogy milyen mentális erőfeszítéseket követel a nyelvelsajátítás, illetve milyen bizonyítékok támasztják alá az oktatásban a nyelvtanítás szükségességét. A gyermekek nyelvi tevékenységével kapcsolatos projekt (Language activity of children) elsősorban arra keres választ, hogy milyen feltételek biztosítják a gyermek nyelvi kompetenciájának a fejlődését az iskolában. A kutatók vizsgálják az iskolai kommunikáció lehetőségeit, azt, hogy milyen mértékben jár együtt vagy tér el a gyermek nyelvi aktivitása, fejlődése a kognitív, a szociális és az érzelmi fejlődésétől. A harmadik projekt, ahogy a címe – Personal experiencing of language – is mutatja, főképpen személyes példák alapján foglalkozik a nyelvtanulással, illetve az idegen nyelv elsajátításának a kérdéseivel. Ebben választ keresnek arra, hogy a különféle nemzetekhez tartozóknak milyen tapasztalatuk van az idegen nyelv elsajátításában, milyen mértékben képesek beszélni az elsajátított idegen nyelvet, és ebben a képesség vagy a technika játszott-e inkább szerepet. A negyedik projekt (Linguistic matrixes of reality interpretation) az iskolai nyelvtanítás jövőjét célozza meg. Megválaszolandó kérdései között szerepel például az, hogy a kora gyermekkorban elkezdett nyelvtanításnak milyen perspektívái vannak, hogyan tükrözi a gyermek nyelvhasználata a körülötte levő szociális és kulturális közegben történteket, milyen kapcsolat van a nyelv, a valóság és az oktatásban interpretált tárgy által közvetítettek között.

A nyitó nap plenáris előadásai között említést érdemel Judy Clegg prezentációja, amelyben a rossz szociális háttérnek a gyermek kora nyelvi fejlődésére gyakorolt negatív hatása, majd az ennek következtében az iskolaérettségi vizsgálatban mutatott elmaradása közti összefüggéseket hangsúlyozta. Az előadó abból indult ki, hogy kapcsolat van a szociális hátrány és a nyelvi fejlődés között. A gyermek beszélt nyelvi készsége kritikus tényezője a gyermek iskolaérettségének, és meghatározó faktora lesz a tanulmányi előmenetelének is, noha nem teljesen tisztázott az a mechanizmus, amely ezt a kapcsolatot biztosítja. A Sheffieldi Egyetem kutatói – Judy Clegg, Sue Roulstone, James Law, Robert Rush, Tim J. Peters – az empirikus vizsgálati anyagot az Avon Longitudinal Study of Parents and Children (ALSPAC) korpuszból vették, és regresszióanalízissel elemezték a kétéves gyermekek nyelvi fejlődése és szociális háttere közti kapcsolatot. Az eredmények azt mutatták, hogy a nyelvi fejlődés kétéves korban meglehetősen jól előre jelzi az iskolaérettségi eredményességet vagy eredménytelenséget az iskolába lépés időpontjában. A szociális hátrányon belül a gyermek kommunikációs környezete az, amely a nyelvi képesség alakulását megszabja ebben az életkorban. Ezért a szülőket és a gondozókat arra kell ösztönözni, hogy a gyermek kora nyelvi fejlődését maximálisan támogassák minél több kommunikációs szituációt teremtve a kezdeti időszakban.

A korai nyelvi fejlesztés témakörben hangzott el a nyitó napon Otilia Sousa, a lisszaboni egyetem professzorának az előadása is. Az előadó meglátása szerint a nyelvvel kapcsolatos kutatások az oktatás egyik fő témáját képezik, hiszen jól ismert, hogy a nyelv a gondolkodási folyamatnak és a világról alkotott véleményformálásnak a fokmérője. Ezért a gyermekkel folytatott kommunikáció mennyisége és minősége egyaránt lényeges a kezdetektől fogva az oktatásban is. Az előadás középpontjában egy kutatás állt, amelyben három- és ötéves gyermekekkel a játéktevékenység alatt folytatott szülő-gyermek, illetve nevelő-gyermek közti kommunikációt elemezték. Az eredmények szignifikáns eltérést mutattak az interakciók és a kommunikáció stílusát tekintve is a kétféle helyzetben. Az eredmények alapján Otilia Sousa azt hangsúlyozta, hogy a nyelvfejlesztés, a kommunikáció fejlesztése már az intézményes oktatás legalsó szintjén is meghatározó jelentőségű.

A záró nap plenáris előadásai között említést érdemel Monika Kusiak-Pisowacka – a konferencia mottójára épülő, szójátékot tartalmazó Learning to read, reading to learn című – prezentációja. Az előadó az olvasás tanulását egyfelől olyan fejlődő készségnek tekinti, amely az idegennyelv-elsajátítási kompetencia egyik összetevője. Másfelől gyakorlati aspektusból szemlélve az olvasást, az ismeret elsajátításának eszközeként kezeli. Bármelyik megközelítéséből indulunk is ki, az olvasás elsajátítása végső soron tanulási célokat szolgál, a szövegek használatának az eszköze, akár a tanár, akár a diák szerepében vagyunk.

A kétnapos rendezvény szekció-előadásai között változatos témák szerepeltek. Sok prezentáció hangzott el az idegen nyelv tanulása és tanítása témakörében. Az előadók rámutattak arra, hogy a korán kezdett nyelvtanulás a magánhangzók pontosabb megkülönböztetési képességét eredményezi, és ez a jobb idegennyelv-elsajátítási készséget is segíti. Egy további előadás azt emelte ki, hogy az idegen nyelvet tanulók gyakori problémája a megszólalás nehézsége, és ennek gyakori oka a grammatikától való félelem. Az angol nyelvet tanuló lengyel diákoknál megfigyelt jelenség kezelésére egy 4 komponensből álló gyakorlatsort mutattak be, amelynek eredményei szerint legyőzhető a diákok efféle problémája. Hallhattunk előadást a diszlexiás tanulók idegennyelv-tanulásának a nehézségeiről is, valamint arról, hogy egyes digitális eszközök miképpen alkalmazhatók az angol nyelv (idegen nyelv) oktatásában. A konferencia szekció-előadásainak témái között szerepelt a szövegértés, a szövegértési nehézségek leküzdése és a szövegértés fejlesztése, a szövegértés és a szókincs összefüggései, a spontán beszédalkotási folyamat fejlődése, a szókincs alakulása, a szóelőhívás nehézségei a különböző életszakaszokban, valamint a pedagógusok osztálytermi kommunikációjának a jelentősége a különböző osztályfokokban.

A konferencia rendkívül jól szervezett volt, a résztvevők a szervezők maximális segítőkészségét tapasztalhatták minden tekintetben. A zsúfolt program ellenére a vendéglátók arra is gondoltak, hogy a konferencia előadói és hallgatósága a tudományos előadások mellett kulturális élményekben is részesüljön. A második napon a záró plenáris előadásokat megelőzően a résztvevőket egy gyermekcsoport zenére készült szalaggyakorlatos bemutatójával örvendeztették meg (4. kép). A fogadást az első napon Gdańsk előkelő részében, a Villa Paladiumban rendezték meg.

 

 

4. kép

A gyermekek szalaggyakorlata

 

A tanácskozás résztvevői gazdag tapasztalatokkal, mind a kutatás, mind az oktatás, valamint a pedagógia számára egyaránt jól hasznosítható ismeretekkel térhettek haza. Természetesen arra is volt és van lehetőség, hogy az érdeklődők bekapcsolódjanak a bemutatott projektekbe.

Laczkó, Mária: The role of language in education

 

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

   

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2016. évi 4. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–