Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2017.2.6

Aczél Petra

Neked van igazad? Érvelés és meggyőzés a gyakorlatban (Pelle Veronika)

 

Tinta Könyvkiadó. Budapest. 2017. 183 oldal 

Az érvelés lehetősége - a találkozás ajándéka

 

„Találkozni valakivel felelősség és remény. Bizalom és kíváncsiság. Pillanat, amelyben a valódi és a lehetséges összekapcsolódik” - Aczél Petra nyelvész, kommunikációkutató üdvözlősorai ezek, amelyekkel a honlapjára látogatót köszönti (1). A találkozásról szólnak, az azt megörökítő pillanat és a kimondott szó hatásának a felelősségéről és a fontosságáról. De vajon gondolnánk-e arra, hogy az érvelés maga is lehet egy találkozás? És hogy amikor találkozunk valakivel, amikor kommunikálunk vele, ezzel egyben ajándékot is adunk neki?

A Budapesti Corvinus Egyetem intézetvezető professzorának legújabb kötete, a Neked van igazad? Érvelés és meggyőzés a gyakorlatban című könyv tulajdonképpen ezekről a találkozásokról szól, és maga is egy ilyen „találkozás-ajándék”. Elsősorban az olvasó találkozása a retorika egy új szemléletével, amelyben az érvelés nem a meggyőzés eszköze, nemcsak a közéleti szereplők és a jó szónokok által birtokolt specifikus hozzáértés, hanem az általános műveltség eleme, társas intelligencia, érzékenység és magatartás. A jó beszéd pedig nemcsak meggyőző, hatásos és élvezetes szövegtermék, hanem erkölcsös, felelős és hiteles találkozás is egyben.

Ennek megértéséhez pedig a szerző olyasvalamit tesz, amit itthon retorikai szakkönyv vagy kézikönyv ez idáig nem igazán tett még. Hátralép egyet, és azt mondja: az érvelés nem a szóval, hanem ezt jóval megelőzve, már a gondolattal, a kritikus gondolkodással kezdődik. Egy olyan előkészítő folyamattal, amelyben bizony felmerülnek és mérlegelendők morális, akár sajtó- vagy médiaetikai kérdések, amelyben nem automatikusan értendő a forrás hitelessége, és amely az érvelés sikerességének alapfeltételeként tekint a kérdező magatartásra, a kérdés kultúrájára. Mielőtt megszólalsz, mindig azzal kezdd, hogy elgondolkozol! - tanácsolja a szerző, és ezzel a kötet nemcsak tárgyában, de megközelítésében és szemléletmódjában is gondolkodásra, érvelésre, vitázásra hívja az olvasót, már a beszéd előkészítésének a folyamatában.

A fentiek pedig - a már az ókori bölcs hellének által is ismert mesterhármasba ágyazva - egyben előre is vetítik a kötet hármas egységbe tagolódó struktúráját. Gondolkozz! - bátorít a szerző az első nagy fejezet címében, amely az érveléssel kapcsolatos kritikai gondolkodás kialakítását, a gondolatok rendszerezését, az érvelés megalapozását és a meggyőző megszólalásra való felkészülést szolgálja. A fejezet elején a szerző számos témafelvetést hoz példaként, amelyeket darabjaira szedve, majd újra összerakva mutatja meg, melyek is a jó (érvelésre alkalmas) és a rossz (érvelésre alkalmatlan) téma ismérvei. Megmutatja azt is, hogy miként érdemes hozzákezdeni, álláspontunkat megfogalmazni egy olyan felvetésre, amely nem semleges tényekből indul ki, hanem - már előzetesen állást foglalva - javaslatot fogalmaz meg. Majd miután ízekre szedtük a témát, feltettük a megfelelő feltáró kérdéseket, körvonalazódott saját álláspontunk (és a miénkkel ellenkező is), illetve megszülettek megszólalásunk fogalmi-logikai alapjai, kritikai útmutatást nyújt arra nézve, hogy honnan és hogyan érdemes összegyűjteni a mondanivalónkat megerősítő bizonyítékokat, amelyekből majd felépül a beszédünk. És ha mindez elkészült, akkor érkeztünk csak el magához a megszólaláshoz.

A kötet második, Beszélj! című fejezete rámutat arra, mitől meggyőző egy beszéd; milyen fajtái léteznek a meggyőző beszédnek (azaz mi az a tény-, tett- és értékbeszéd); mitől válik egy ötlet, egy maggondolat „ragadóssá”; és arra is, hogy egy ifjú szónoknak mivel kell kezdenie a tanulást, hogy jó szónok válhasson belőle. Megismerhető a meggyőző beszéd három legfontosabb adottsága (az éthosz, a pátosz és a logosz); megtudható, hogyan kell jó és rossz beszédet mondani; hogyan ismerhetők fel mások érvelési hibái; mi módon válhat egy önéletrajz meggyőző „beszéddé”, és az is, hogy mivel ajánlatos kezdeni egy beszéd bevezetőjét, és miért nem szerencsés a prezentációnkat Köszönöm a figyelmet! diával zárni.

Miután megtanultuk gondolatainkat érvelő, meggyőző beszéddé formálni, a kötet harmadik, Vitázz! című fejezete taglalja „a szellem bajnokainak eszközét”, a vita fogásait és a vitaversenyek gyakorlatát. Világossá válik az is, hogy - a veszekedéssel szemben - miért értékes és jövedelmező eleme a vita minden kapcsolatnak és személyközi kommunikációnak, és hogy miként kell eljutni a veszekedések gyújtópontjául szolgáló kritikától a konstruktív vitát eredményező javaslatig. Ha mindezt elsajátította az olvasó, a retorikára már nem a született szónokok specifikus jártasságaként vagy a mesterséges versengés kifinomult és manipulatív eszközeként tekint majd, hanem megérti a kötet szerzőjének szemléletmódját, miszerint a retorika a hétköznapi gondolkodás és a másokkal való kapcsolatunk alapvető eleme, társas érzékenység, intelligencia és magatartás.

Az ezen újszerű retorikai szemlélettel való találkozáson túl azonban a kötet a szerző és az olvasó találkozása is egyben, amelynek során éppen olyan hitelességgel mutatkozik meg az író, a kutató, mint a tudományt, a kutatói létét hivatásától elválasztani nem tudó, ízig-vérig tanár. Talán éppen e tudományos-empirikus és pedagógiai vénáknak a kötet hátterében meghúzódó kettőssége eredményezi a tartalom azon hatásos szintézisét, amellyel az érdeklődő a kötetben találkozik. Tudományosan megalapozott, széles körű műveltségi keretbe ágyazott alapozó ismeretek és friss kutatási eredmények szimbiózisa, teória és empíria szervessé ágyazott egésze ez a kis könyv, amelyet személyre szabott feladatokat tartalmazó, könnyen tanítható és elsajátítható megközelítésmódja és friss, aktuális, gazdag példatára tesz olvasmányossá, könnyeddé, a nagyközönség számára is élvezetessé. A cicerói szónoklattan alapvetéseitől a mai divatos pitchek műfajáig; a nagy, globális vitatémáktól a fiatalokat foglalkoztató óraközi szünetben elhangzott felvetésekig; Babitstól Steve Jobson és Emma Watsonon át Ferenc pápáig; Václav Havel rendszerváltozás utáni első beszédétől Szirmai Gergely vlogger vizsgaidőszakra szánt lelkesítő YouTube-beszédéig - elmélet és gyakorlat, ókori erejű igazság és Z generációs témák e kötetben szerves és hiteles egészet alkotnak. Egy 2500 éves tudományt éltető kötetet tart a kezében az olvasó, amely jó érzékkel megválasztott példáinak és fiatalos nyelvezetének köszönhetően olyan meggyőző erővel szól hozzánk - mai olvasókhoz - az ismerős hang, az őszinte érzelem és a tiszta logika hangján, hogy a kötet olvasása közben azt érezzük: másnap már nem ugyanúgy tekintünk a másik megszólalására, másnap már nem ugyanúgy szólalunk meg.

Harmadsorban éppen e fenti találkozást, felismerést rejti magában ez a kötet: az olvasó találkozásának lehetőségét önmagával. Azét a találkozásét, amelyben, ha jól figyel, megbizonyosodik a Palo Altó-i gondolat érvényességéről, miszerint: „Nem lehet nem kommunikálni”, mert - ahogyan a kötet szerzője írja - aki hallgat, az is „beszél”: gondolkodik, mérlegel, dönt, véleménye alakul ki. Amelyben a szerző nyomán ráeszmélhet, hogy a világ valóban csupa érvelés, és hogy bizony ő is érvel, akkor is, ha nem tud, vagy ha nem tud róla. Amelyben, ha mindezt belátja, és elindul a fejlődés, az önfejlesztés útján, megértette, hogy a kulcsok a kötet borítóján: mi magunk vagyunk.

Hiszem, hogy ha nekünk, a retorikát laikusként művelő olvasóknak sikerül a kötetben olyan tiszta logikával és világos érveléssel ismertetett, ámde egyáltalán nem könnyű utat végigjárni; ha sikerül a találkozásainkat, a vitázás, az érvelés, az eszmecsere lehetőségét a pillanat ajándékaként, fejlődési lehetőségként, a másikra hatás felelősségeként megélnünk, akkor e találkozások végére talán egyáltalán nem is az lesz a fontos, hogy neked vagy nekem, azaz, hogy kinek is van igaza.

 

Irodalom

 

(1) Aczél Petra honlapja. http://www.aczelpetra.hu/ (2017. június 10.)

Pelle, Veronika: The possibility of argumentation – the gift of ′meeting′ 

 

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

   

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2017. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–