Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2017.2.11

Bozsik Gabriella

Jubileumi visszatekintés a Nagy J. Béla helyesírási verseny történetére

 

Az anyanyelvi műveltség fontos eleme volt és lesz a tanulók helyesírástudása, amely egyebek mellett eszközként szolgál mindenféle ismeret megszerzéséhez, a gondolkodásfejlesztésben pedig nélkülözhetetlen terület. Az egri főiskola magyar nyelvészeti tanszéke mindezeket a megállapításokat szem előtt tartotta a magyartanárképzésben, ezért az 1960-as évektől kezdődően rendszeresen megszervezte az intézményi szintű helyesírási versenyt nem csak magyar szakosoknak, hiszen a helyesírással való törődés össz-nevelőtestületi feladat. Mivel népszerű és hasznos volt a háziverseny, felmerült az igény a résztvevők körének a kibővítésére. 1987-ben hívta meg első ízben az akkori nevén Ho Si Minh Tanárképző Főiskola a pedagógusjelölteket, azaz a tanárképzéssel foglalkozó tudományegyetemek, a tanító- és a tanárképző főiskolák legjobb helyesíróit egy országos megmérettetésre. Ettől kezdve minden évben 22–25 intézmény egy hallgatóval, a háziverseny győztesével kapcsolódott be az egynapos országos döntőbe.

Az 1993-as év több szempontból is nevezetes. Ekkor javasolta Fábián Pál, a rendezvény lelkes szakmai támogatója, hogy a versenynek adjunk nevet. A névadó kapcsán így emlékezett: „Kedves Barátaim és Kollégáim! Kivételes alkalom a mai: az egri főiskola érdeméből immár hagyományossá lett helyesírási versenyünk felveszi Nagy J. Bélának, századunk kiváló magyar nyelvészének nevét, emléket állítva ily módon az ő minden tiszteletet megérdemlő személyének.

Nagy József Béla 1884. március 16-án született a Heves megyei Gyöngyöshalászon a község tanítójának fiaként. Miután a budapesti egyetemen elvégezte a magyar–francia szakot, előbb Körmöcbányán, majd Székesfehérváron tanított a reáliskolában. Ez idő tájt még elsősorban a pedagógia vonzotta: számos didaktikai és neveléstörténeti tanulmányt írt. 1919-ben átvette és 1939-ig szerkesztette a Magyar Paedagogia című folyóiratot. Néhány év múlva viszont már magyar szakos tanárjelölteknek tartott emlékezetes stílusgyakorlatot és módszertani előadásokat. Ekkor már igényes, világos nyelvezetű, kitűnő tankönyvei is megjelentek. 1932-től az akadémiai nyelvművelő folyóirat, a Magyarosan társszerkesztője lett, majd 1945 és 1949 között az ő közreműködésével készültek a lap utolsó évfolyamai. 1936-ban az Akadémia levelező taggá választotta, majd a háború utáni átszervezéskor – sok más kiváló tudóssal együtt – törölték a tagok névsorából. Munkásságából az tűnik ki, hogy a kezdeti módszertani-neveléstörténeti irányultságot egy idő után felváltotta a nyelvművelésben és a helyesírásban történő elmélyülés. Az akadémiai Nyelvtudományi Bizottság egyik háromtagú albizottságának tagjaként aktívan részt vett az 1954-es helyesírási szabályzat előkészítésében. Észrevételeit, kritikáját, hasznos szakmai javaslatait mindig figyelembe vették tudóstársai. Amikor az Akadémia eldöntötte, hogy szükség lenne egy «Tüzetes magyar helyesírási szótár» kiadására, a szerkesztéssel Nagy J. Bélát bízta meg. A szótár elkészült, de 1944 telén a város ostromakor a budapesti Franklin Nyomdában szinte minden elpusztult. Az egyetlen csonkán megmaradt korrektúralevonat, amelyet még meg tudtak menteni, nagy segítséget jelentett a bizottságnak a szabályzat 10. kiadásának összeállításakor. Ezt követően már szinte csak a helyesírást mint tudományterületet választotta, amellyel behatóan foglalkozott (Fábián 1995: 9–13).

A verseny történetében 1993-hoz köthető továbbá az a változás is, hogy a kezdetben egynaposnak induló országos döntő – a kívánságoknak eleget téve – kibővült egy olyan szakmai programmal, ahol számos kitűnő előadás, bemutatás, szemléltetés foglalkozott helyesírás-elméleti, helyesírás-történeti kérdésekkel. A tematikai gazdagságot a versenyhez kapcsolódó eddig megjelent 9 tanulmánygyűjtemény (kettő megjelenés alatt) ékesen bizonyítja. Mindenképpen említésre méltó, hogy több kolléga a témaválasztásakor nagyon fontosnak tartotta a helyesírás tanításának módszertani problémakörét határainkon innen és túl a magyar anyanyelvűek körében. Amikor egy-egy rendkívül fontos helyesírási kiadvány napvilágot látott, az természetesen a szakmai program középpontjába került. Ilyen volt Fábián Pál, Földi Ervin és Hőnyi Ede munkája, A földrajzi nevek helyesírása 1998-ban, majd a Magyar helyesírási szótár 1999-ben. 2015 őszén, a 25. jubileumi versenyen és konferencián pedig a szakmai program témája természetesen az új, a 12. kiadású akadémiai helyesírási szabályzat volt. Több olyan neves szakember tartott előadást, aki hosszú évekig tevékenyen részt vett a 300 szabálypont és a szótári rész kidolgozásában, összeállításában.

Az előadásokat követő ankéton lehetőséget teremtettek a szervezők arra, hogy főként az elhangzottakhoz kapcsolódóan kérdéseket tegyenek fel a versenyzők, a felkészítő tanáraik, és válaszolhassanak a bírálóbizottság tagjai, a meghívott előadók és más jelen lévő szakemberek. A kérdések tartalma markánsan jelezte, hogy 1987-től 2015-ig az egyes időszakokban mi jelentett nehézséget a diákoknak, tanároknak, mit tartottak például következetlenségnek, nehezen taníthatónak vagy kevésbé észszerűnek, mi hiányzott a szabályzatból, mi újat adott a 12. kiadású szabálygyűjtemény stb. Ezek a jó hangulatban eltöltött órák, kötetlen szakmai beszélgetések rendkívül hasznosnak bizonyultak valamennyi résztvevő számára.

 

 

1. kép

Zimányi Árpád, a feladatsorok egyik szerkesztője tart szakmai előadást

 

Még mindig az 1993-as évnél maradva meg kell említeni azt is, hogy az az évi szakmai programnak és a versenynek az anyagát – tanszéki elhatározásnak köszönhetően – első alkalommal kötetbe rendeztük. A szerkesztők célja ezzel nemcsak az volt, hogy dokumentálják az egyes versenyeken elhangzott előadások anyagát, közzétegyék a győztesek nevét, hanem az előző évek tollbamondásszövegeit és feladatlapjait is bemutassák, megkönnyítve ezzel a hallgatók felkészülését, felkészítését. Kedves szokás lett az is, hogy valamennyi versenyen ajándékként minden részt vevő tanár és hallgató kapott egy kötetet, amely a korábbi évek előadásain kívül közöl tollbamondásokat, feladatlapokat, változatos gyakorlatsorokat, teszteket, gyakorlásra szánt mondatgyűjteményeket, különféle felmérések eredményeinek a szakmai értékelését, megemlékezéseket és jól használható helyesírási bibliográfiát.

Ezekhez a kötetekhez könyvesbolti forgalomban nem lehet hozzájutni, de főiskolai, egyetemi könyvtárakban fellelhetők. Két kötet jelenleg megjelenés alatt áll. A pedagógusjelöltek Nagy J. Béla országos helyesírási versenyéhez kapcsolódó megjelent kötetek:

Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa (szerk.) 1996. Helyesírásunk elvi és gyakorlati kérdéseiből. Tanulmányok, cikkek, feladatok. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. Eger.

O. Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa – Zimányi Árpád (szerk.) 1996. Helyesírási kultúránk fejlesztéséért. Tízéves a pedagógusjelöltek Nagy J. Béla országos helyesírási versenye. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. Eger.

O. Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa – Zimányi Árpád (szerk.) 1998. Helyesírásunkról, helyesírásunkért. A Nagy J. Béla országos helyesírási versenyek előadásai, egyéb tanulmányok, feladatsorok. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. Eger.

Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa (szerk.) 2000. Helyesírás és tanárképzés. A Nagy J. Béla országos helyesírási versenyek előadásai, egyéb tanulmányok, feladatsorok. Eszterházy Károly Főiskola. Eger.

Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa (szerk.) 2001–2002. Helyesírásunk időszerű kérdései a 21. század kezdetén. Eszterházy Károly Főiskola. Eger.

Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa (szerk.) 2003–2004. Korjelző változások, megoldandó írásmódok. A Nagy J. Béla országos helyesírási verseny előadásai és egyéb tanulmányok. Eszterházy Károly Főiskola. Eger.

Bozsik Gabriella – Eőry Vilma – V. Raisz Rózsa (szerk.) 2007. Hagyomány és újítás a helyesírásban. Válogatás a Nagy J. Béla országos helyesírási verseny köteteinek anyagaiból. Líceum Kiadó. Eger.

Bozsik Gabriella (szerk.) 2008. Két évtized a helyesírásért. 2005–2007. A Nagy J. Béla országos helyesírási versenyek előadásai, feladatai, egyéb tanulmányok. Líceum Kiadó. Eger.

Bozsik Gabriella (szerk.) 2013. Helyesírás-tanításunk helyzete határon innen és túl.A Nagy J. Béla országos helyesírási verseny előadásai, feladatai és egyéb tanulmányok. Eszterházy Károly Főiskola. Eger.

2002-ben ismét gazdagodott a szakmai rendezvény, amely a tapasztalatok szerint nemcsak ismert, hanem elismert fórumává vált a magyar helyesírásnak. A bírálóbizottság jó része az akkori MTA Magyar Nyelvi Bizottság (ma: MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság) tagjai közül került és kerül ki, az elnöki tisztet pedig általában e testület vezetője töltötte be. Időrendi sorrendben elnökölt Bencédy József, Fábián Pál, Pásztor Emil, Keszler Borbála, Balázs Géza és Prószéky Gábor.

A befektetett munka, az elért eredmények arra késztették a rendezőket, hogy gondoskodjanak azok méltó elismeréséről, akik sokat tettek a helyesírás oktatásáért és magáért a versenyért szervezőként, eredményes felkészítő tanárként, előadóként, zsűritagként. Így született meg a Nagy J. Béla-emlékplakett gondolata, amelynek megtervezésével és elkészítésével Király Róbert egri szobrászművészt bízta meg a főiskola. A díj odaítéléséről a volt és a jelenlegi tanszékvezetőkből álló kuratórium (V. Raisz Rózsa, Fekete Péter, Zimányi Árpád) döntött és dönt ezután is írásban rögzített elvek alapján. Az eddigi kitüntetettek:

Fábián Pál professor emeritus, 2002

Pásztor Emil főiskolai tanár, 2002

T. Urbán Ilona tudományos munkatárs, 2002

Bozsik Gabriella főiskolai tanár, 2003

Hangay Zoltán főiskolai tanár, 2005

Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens, 2006

Fercsik Erzsébet főiskolai tanár, 2007

Laczkó Krisztina egyetemi docens, 2008

Keszler Borbála egyetemi tanár, 2010

A verseny népszerűségét többek között az is bizonyítja, hogy a 2000-es évek derekától kezdve egyre több határon túli, pedagógusképzéssel foglalkozó intézmény fogadja el az egriek meghívását, és küldi el legjobb versenyzőjét az immár kibővült Kárpát-medencei rendezvényre. A felkészítő tanárok többször előadást is vállalnak, sőt tanulmányokkal szerepelnek a konferenciakötetekben. Képviselteti magát a pozsonyi, a komáromi, a prágai, a kolozsvári, a nyitrai, az újvidéki, a kézdivásárhelyi és a beregszászi oktatási intézmény is. Ezért hoztunk létre egy olyan díjat, amelyet a legjobb eredményt elérő határon túli hallgatónak ítélünk oda.

A versenyzőknek a második napon, a versenyen két feladattal kell megbirkózniuk. Elsőként egy tollbamondást kell lejegyezniük, amely sokféle helyesírási nehézséget tartogat. Ezt követi az A és a B feladatlap megoldása, ahol a legkülönfélébb típusú gyakorlatokban kell dönteni például a magán- és a mássalhangzók időtartamáról, az igealakok írásáról, az összetételek, a különböző tulajdonnévfajták vagy a számok helyes jelöléséről, a sokféle írásjel alkalmazásáról stb. A versenydolgozatok jeligések, csak a bírálóbizottság eredményhirdetésekor válik ismertté a díjazottak neve. A feladatsor eddigi szerkesztői voltak: Szemere Gyula, T. Urbán Ilona, Kardos Tamás és Zimányi Árpád.

 

 

2. kép

A zsűrinek minden évben nehéz dolga van

 

A verseny szabályzata előírja, hogy a bírálóbizottságban tagként jelen legyen a tudományegyetemeknek, a tanítóképző és a tanárképző főiskoláknak, valamint a határon túli intézményeknek egy-egy képviselője, akik részt vesznek a dolgozatok elbírálásában. A versenyfeladatokat a Magyartanítás című szakfolyóirat eddig rendre közölte, de magáról a rendezvényről, a díjazottakról az Édes Anyanyelvünk is beszámolt.

Végezetül egy táblázat bemutatja, hogy 1987-től kezdve a 25 versenyen kik azok a hallgatók, akik dicséretesen szerepeltek (1. táblázat). Az (m) jellel jelölt, illetve többszörös sorszámú hallgatók megosztva kapták a díjat.

 

1. táblázat

A Nagy J. Béla országos helyesírási verseny díjazottjai


Év

Helyezés

Név

Az oktatási intézmény neve és helye

1987

I.

Sarlós Valéria

Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger

1987

II.

Ságiné Nagy Éva

ELTE Tanárképző Kar, Budapest

1987

III.

Csetkovits Csilla

JATE BTK, Szeged

1988

I.

Czuczor Erzsébet

Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger

1988

II.

Vecsernyés Ildikó

JATE BTK, Szeged

1988

III.

Nagy Judit

ELTE BTK, Budapest

1989

I.

Márton Ágnes

Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger

1989

II.

Nagy Szabolcs

Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak

1989

III.

Antal Erzsébet

Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék

1990

I.

Denke Virág

KLTE BTK, Debrecen

1990

II.

Papp Erika

Békéscsabai Tanítóképző Főiskola, Békéscsaba

1990

III.

Molnár Barbara

JATE BTK, Szeged

1991

I.

Ocskay Gyula

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

1991

II.

Dobsonyi Sándor

Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest

1991

III.

Rozmán Krisztina

Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék

1992

I.

Szabó Zita

Békéscsabai Tanítóképző Főiskola, Békéscsaba

1992

II.

Kollárik Péter

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

1992

III.

Némethné Új Éva

Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék

1993

I.

Kissimon Brigitta

ELTE BTK, Budapest

1993

II.

Tóth Ildikó

Kőrösi Csoma Sándor Főiskola, Debrecen

1993

III.

Boncsér Bernadett

KLTE BTK, Debrecen

1994

I.

Őszi Gitta

JATE BTK, Szeged

1994

II.

Szijártó Tímea

Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom

1994

III.

Pethő Zsuzsa

Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest

1995

I.

Dudás Györgyi

KLTE BTK, Debrecen

1995

II.

Barabás Edit

Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest

1995

III.

Szijártó Tímea

Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom

1996

I.

Beregszászi Magdolna

ELTE BTK, Budapest

1996

II.

Minier Márta

KLTE BTK, Debrecen

1996

III.

Tarnai Beáta

ELTE Tanárképző Kar, Budapest

1997

I. (m)

Mártonfi Attila

ELTE BTK, Budapest

1997

I. (m) 

Szabó Zsuzsanna

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged

1997

II.

Fehér Brigitta

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

1997

III.

 

1998

I.

Dobány Margit

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen

1998

II.

Fábián György

Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza

1998

III.

Cserháti Andrea

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

1999

I.

Bárdos Eszter

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

1999

II.

Gyarmati Ágnes

ELTE BTK, Budapest

1999

III.

Deli Tünde

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen

2000

I–II.

Gáti Éva

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

2000

I–II.

Kocsis András

Debreceni Egyetem BTK, Debrecen

2000

III–IV.

Vaszkun Anita

Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza

2000

III–IV.

Fejes Edit

Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged 

2001

I.

Nagy Ilona

ELTE BTK, Budapest

2001

II.

Zombory Katalin

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

2001

III.

Szegedi Éva

Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged 

2002

I.

Horváth Bernadett

ELTE BTK, Budapest

2002

II.

Bírta Réka

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

2002

III.

Kékesi Csilla

Debreceni Egyetem BTK, Debrecen

2003

I.

Veszelszki Ágnes

ELTE BTK, Budapest

2003

II.

Selyem Zoltán

ELTE TTK, Budapest

2003

III.

Szakál Marianna

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola BTFK, Eger

2005

I.

Kozma Judit

ELTE BTK, Budapest

2005

II.

Biró János

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

2005

III.

Huszár Ágnes

Veszprémi Egyetem TK, Veszprém

2006

I.

Szegi Ádám

ELTE BTK, Budapest

2006

II.

Bitai Tamás

Szegedi Tudományegyetem TTK, Szeged

2006

III.

Jakus Ágnes

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

2007

I.

Ludányi Zsófia

ELTE BTK, Budapest

2007

II.

Juhász Péter

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola BTK, Eger

2007

III.

Hasap Klára

Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba

2008

I.

Sasvári Tünde Anita

ELTE BTK, Budapest

2008

II.

Kovács Nóra

Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged

2008

III.

Nagy Enikő

Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba

2009

I.

Furuglyás Dóra

ELTE BTK, Budapest

2009

II.

Dargai Bernadett

Eszterházy Károly Főiskola BTK, Eger

2009

III.

Dsupin Éva

Miskolci Egyetem BTK, Miskolc

2010

I.

Báthory Kinga

Eszterházy Károly Főiskola BTK, Eger

2010

II.

Köllő Zsófia

Babes–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

2010

III.

Kovács Györgyi

ELTE BTK, Budapest

2013

I. (m)

Kocsis Teréz

ELTE BTK, Budapest

2013

I. (m)

Tóth Edina Bettina

ELTE TÓK, Budapest

2013

II. (m)

Kalla Viktória

Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged

2013

II. (m)

Lévai Zsuzsanna

Eszterházy Károly Főiskola BTK, Eger

2013

III.

 

2015

I.

Szeverényi Melinda

Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged

2015

I.

Tuska Borbála

ELTE BTK, Budapest

2015

II.

Nagy Zsófia

Eszterházy Károly Főiskola BTK, Eger

2015

III.

Farkas Linda

a legjobb határon túli versenyző – Comenius Egyetem, Pozsony


 

3. kép

Pillanatkép a 2013-as díjátadásról

 

Az egri Líceumban harminc év alatt huszonöt verseny zajlott le eredményesen. Ez jogosítja fel a szervezőket, a helyesírást oktató kollégákat, a tudós szakembereket és nem utolsósorban a leendő versenyzőket a bizakodásra, miszerint a felgyorsult, modern technikai eszközökben bővelkedő világunkban is szüksége van mindannyiunknak az írásbeli igényességre és a kulturált helyesírásra.

 

Irodalom

 

Fábián Pál 1995. Nagy J. Béla (1884–1967) emlékének. In: Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa (szerk.) Helyesírásunk elvi és gyakorlati kérdéseiből. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. Eger. 9–13.

Bozsik, Gabriella: Commemorating the anniversary of the Nagy J. Béla Spelling Competition 

 

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

   

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2017. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–