Naptár

2024. április 15–19..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. – május 3..

A magyar nyelv hete

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Rajos Judit

A Lázár Ervin országos anyanyelvi verseny története (2009–2016)

 

Tisztelt Kollégák!

 

A Lázár Ervin anyanyelvi versenyt 2009-ben, a Magyar Nyelv Évében (Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából) indította útjára a Szekszárdi Garay János Gimnázium magyar munkaközössége azzal, hogy hagyományt teremtsen. A Balassi Intézet által kiírt pályázat elnyerése kiváló pénzügyi feltételeket teremtett ahhoz, hogy csatlakozzunk az emlékév országos rendezvényeihez. Ilyen körülmények között került sor az anyanyelvi verseny meghirdetésére az ország középiskoláiban. A pályázat nyújtotta kedvező lehetőségeket kihasználva a verseny döntőjének programját meghívott egyetemi nyelvész oktatók előadásaival is gazdagítottuk.

Anyanyelvi versenyünk neve kiválasztásának két oka volt: egyrészt a névadónk, Lázár Ervin gimnáziumunkban tanult, itt érettségizett 1954-ben. Másrészt írói tevékenységére jellemző, hogy műveinek – különösen a meséknek – a megírásakor nagy hangsúlyt helyezett az anyanyelvünkben rejlő játékosság és humor kihasználására. Munkaközösségünket pedig a verseny elindításával éppen az a cél vezérelte, hogy játékos, nyelvi kreativitást igénylő feladatokkal rádöbbentsük a diákokat anyanyelvünk szépségeire, a nyelvi humort is magában rejtő oldalára, és kialakítsuk bennük az igényes, színvonalas anyanyelvhasználat vágyát. Mindehhez Lázár Ervin művei kiváló forrásul szolgálnak.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy a diákok 3 fős csapatokban, együttgondolkodva töprengjenek a megoldásokon. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy az írásbeliség mellett lehetőséget biztosítunk a versenyzőknek a szóbeli megnyilatkozásra, sőt a feladatok megoldása során a döntőben előadói-színészi képességeiket is megmutathatják. További érdekesség, hogy az egyik feladat megoldásához a csapatoknak számítógépes ismereteikre és az internet használatára is szükségük van.

A verseny két fordulóból áll: az első forduló feladatait e-mailben küldjük el a középiskoláknak a versenykiírással együtt a tanév elején, szeptemberben. A jelentkező csapatoknak előre megadott határidőre kell visszaküldeniük a megoldásaikat. Az első fordulóban elért eredmények alapján a novemberi döntőbe a legjobb 10 (vagy a jelentkezők számától függően annál kevesebb) csapat jut tovább.

A fent leírtakból is kitűnhet, hogy munkaközösségünk egy olyan anyanyelvi verseny elindítására törekedett, amely több szempontból is újszerű volt az akkor, a 2009-ben létező anyanyelvi versenyek között – és éppen ezért tölthetett be fontos, hiánypótló szerepet. Akkor még nem gondoltuk, hogy versenyünk olyan népszerű lesz mind a középiskolás diákok, mind a felkészítő kollégák körében, hogy az első meghirdetés után hét évvel még mindig nagy érdeklődés övezi. Ennek köszönhetően a Lázár Ervin országos anyanyelvi versenyt 2016-ban is meghirdettük, és sikeresen meg is valósítottuk. Immár második éve dolgozunk együtt a Pécsi Tudományegyetem Pedagógusképző Karával. Úgy véljük, hogy az együttműködés sikeres: az egyetem három oktatója állítja össze a versenyfeladatokat, és a zsűrizést is ők végzik a döntőn. A verseny ötletgazdáinak és elindítóinak, a Szekszárdi Garay János Gimnázium magyar munkaközössége tanárainak pedig a verseny kiírása, meghirdetése a feladatuk, valamint a döntőnek is a gimnázium ad helyet.

A kezdetektől fontosnak tartjuk, hogy a döntőbe jutott csapatok mindegyikét és felkészítő tanáraikat is méltóképpen jutalmazzuk. Az 1–3. helyezett csapatok és felkészítőik könyvutalványokat, valamint kisebb ajándéktárgyakat kapnak, a többiek pedig könyvcsomaggal és kisebb ajándéktárgyakkal gazdagodhatnak. A jutalmazás és a verseny megszervezésének egyéb költségeit többször sikerült pályázati forrásokból előteremtenünk, de előfordult – például ebben a tanévben is –, hogy ennek híján szponzorokat kellett megnyernünk a verseny támogatására. Ez nem kis feladatot ró a versenyszervezőkre. Minden nehézség ellenére elmondhatjuk azonban, hogy munkaközösségünk továbbra is eltökélt abban, hogy a 2009-ben útjára indított anyanyelvi versenyt a jövőben is megrendezzük. Ezt a törekvésünket erősítik azok a pozitív visszajelzések, dicsérő szavak, amelyekkel a Lázár Ervin országos anyanyelvi versenyen részt vevő diákok és a felkészítő magyar szakos kollégák ismerik el a munkánkat, szakmai elkötelezettségünket. Többek között az e cikk megírására bátorító kolléganő is kiemelte, hogy versenyünknek egyik fő erénye az a kellemes, oldott hangulatú légkör, amelyet a szervezők a versenyzők és a kollégák számára biztosítottak – egyrészt a diákoknak tetsző, a korosztályuknak megfelelő, érdekes, játékos és gondolkodtató feladatok összeállításával, másrészt a verseny lebonyolításának a módjával.

Ebben a tanévben 2016. november 16-án rendeztük meg a Lázár Ervin országos anyanyelvi verseny döntőjét Szekszárdon, a Garay János Gimnázium dísztermében. Bízunk benne, hogy jövőre, 2017 őszén ismét találkozunk majd mindazokkal, akik szeretik az anyanyelvi erőpróbákat, a kreatív, gondolkodtató és ugyanakkor játékos nyelvi feladatokat.

 

Üdvözlettel:

 

Szekszárd, 2017. január 12.

 

                                                                                        Rajos Judit

                                                                 igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető

                                                                              Garay János Gimnázium

Rajos, JuditThe history of the Lázár Ervin National First Language Competition 

 

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

   

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2017. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–