Naptár
2024. április 15–19..
2024. április 20..
Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny
2024. április 24. – május 3..
Tovább...
Antalné Szabó Ágnes
Elmélet és gyakorlat az Anyanyelv-pedagógiában
Bevezetés
Tíz esztendővel ezelőtt, 2008-ban indult el az Anyanyelv-pedagógia folyóirat a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának a gondozásában. A tudományos szakfolyóirat alapítását a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport kezdeményezte és támogatta (1. ábra). Tagjai közül többen részt vettek a 2008-ban induló folyóirat szerkesztőbizottságában, és közülük többen még tagjai napjainkban is (Antalné Szabó 2008). Szakmai védnöke továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2008-ban megalakult Szakmódszertani Központ. Az évi négy szám kizárólag online formában jelenik meg (1), így minden írás, a teljes tartalom regisztráció nélkül, térítésmentesen jut el az olvasókhoz. A folyóiratot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja, de más szakmai támogatók is hozzájárulnak a folyóirat megjelenéséhez (2). A folyóirat több szakmai honlappal és szakfolyóirattal alakított ki szakmai kapcsolatot (3).
1. ábra
A Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport találkozója 2008-ban
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat meghatározó tudományos és kulturális értéket képvisel azáltal, hogy jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan lektorált szakterületi folyóirat, amely kiemelten az anyanyelv-pedagógiai kutatásokat és a magyar nyelv mint anyanyelv fejlesztését szolgálja. A folyóirat nagy számban olyan elméleti és gyakorlati írásokat kínál, amelyek egyrészt a külhoni és a hazai magyar mint anyanyelvi nevelést, másrészt bármely műveltségi területen a magyar mint anyanyelven folyó kommunikációs nevelést, valamint a családok anyanyelvi fejlesztését támogatják. Az angol nyelvű összefoglalók, címek és kulcsszók a folyóirat írásainak a nemzetközi megismerését segítik. A folyóirat fontos küldetést tölt be a kisebbségben és a szórványban élő magyarok kulturális-szakmai ismeretterjesztésének a támogatásában.
Az Anyanyelv-pedagógia az alapítók által megfogalmazott célok szerint a magyar nyelven tanító és nevelő pedagógusok, családok munkáját kívánja támogatni az egyes rovatokban megjelenő elméleti és gyakorlati munkákkal. Küldetése szerint segíti az anyanyelvi nevelési gyakorlat megújulását az óvodától a felsőoktatásig a korszerű módszertani megoldások és ezek hazai, valamint nemzetközi elméleti hátterének a bemutatásával (Antalné Szabó 2013). A folyóirat folyamatosan nemcsak a hazai kutatási eredmények bemutatásának ad teret, hanem rendszeresen beszámol a világ más országainak az eredményeiről is.
A folyóirat szakmai arculata
A szakmai arculatot az anyanyelv-pedagógia mint elméleti diszciplína határozza meg. Az anyanyelv-pedagógia helyét nehéz kijelölni a tudományágak között, hiszen hagyományosan igen sokrétű a kutatási területe a legmagasabb oktatáspolitikai szinttől a mindennapi nevelési gyakorlatig. Nagyszámú határ-, valamint társtudomány eredményeire építve, ezekkel szoros kölcsönhatásban folynak az anyanyelv-pedagógiai kutatások mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A főbb kutatási területek a következők (2. ábra): az anyanyelv-elsajátítás, az anyanyelvhasználat, az anyanyelvi fejlesztés és az anyanyelvi nevelés különféle humán, dologi és eszmei tényezőinek, folyamatának a megismerése, vizsgálata és elemzése, valamint a kutatási eredményekre építve fejlesztési stratégiák kidolgozása.
2. ábra
Az anyanyelv-pedagógia fő kutatási területei
Az anyanyelv-pedagógia mint tudományág sokszínűsége megjelenik az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban is. A különböző tematikájú és műfajú írások különféle rovatokba rendeződnek, a főbb rovatok negyedévente, minden új számban frissülnek. 2008 és 2017 között összesen 565 új írást közölt a folyóirat a Tanulmányok, a Műhely, a Szemle, a Kitekintő, a Mozaik és a Postaláda rovatban. Több mint 400 szakmai eseményt ajánlott a Naptár rovat, valamint 89 kiadványt 2012-től a Könyvajánló (1. táblázat).
1. táblázat
A rovatokban megjelenő cikkek száma 2008 és 2017 között
| Rovatok | Az írások száma (db) |
Tanulmányok | 106 |
Műhely | 92 |
Szemle | 93 |
Kitekintő | 93 |
Mozaik | 94 |
Postaláda | 87 |
Összesen: | 565 |
A Tanulmányok című rovat elsősorban alkalmazott nyelvészeti és anyanyelv-pedagógiai, kisebb részben pedagógiai, pszichológiai és egyéb társ-, illetve határtudományokat képviselő tanulmányokat kínál. A rovatban megjelent tanulmányok egyrészt kutatási eredményekről számolnak be, másrészt elméleti áttekintést adnak egy-egy kutatási területről. A kb. 50%-os arányt képviselő nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti témájú írások az anyanyelv-elsajátítással és az anyanyelvi fejlődéssel, neveléssel foglalkoznak többek között alkalmazott nyelvészeti, diskurzuselemzési, pragmatikai, fonetikai, pszicholingvisztikai, kommunikációelméleti, retorikai, szövegtani, stilisztikai, szociolingvisztikai, nyelvtörténeti, jelnyelvtudományi stb. nézőpontból és tudományos elméleti keretben. A kb. 40%-os arányban megjelent anyanyelv-pedagógiai tanulmányok olyan kutatásokról számolnak be, amelyek a kisgyermekkortól a felnőttkorig foglalkoznak az anyanyelvi fejlesztés területeivel, főbb témáik a következők: beszédfejlesztés, beszédértés, olvasás, szövegértés, szövegalkotás, szótárhasználat, helyesírás, digitális kommunikáció, tanulási zavarok, kisebbségi oktatás stb. Kisebb arányban olyan interdiszciplináris témájú tanulmányok is megjelennek a rovatban, amelyek például az általános pedagógiai, az irodalompedagógiai, az orvostudományi, a médiatudományi vagy a matematikatudományi és az anyanyelv-pedagógiai kutatások szoros kapcsolatát bizonyítják.
A Műhely című rovatban a gyakorlati intézményi és a családi anyanyelvi nevelést szolgáló, valamint ennek kutatását bemutató esettanulmányok, cikkek olvashatók. A Műhely rovatban megjelent 92 írás nagyobb arányban az anyanyelvi fejlesztés gyakorlati kérdéseit taglalja, például a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás, a helyesírás, a szövegalkotás fejlesztésének, a grammatika, a hangtan, a jelentéstan, a finnugrisztika, a stilisztika, a szociolingvisztika, a pragmatika és a szövegtan tanításának a kérdéseivel foglalkozik. Évről évre növekszik azon Műhely-tanulmányoknak a száma, amelyek témája a modern információs-kommunikációs technológiák szerepének a vizsgálata. Több olyan cikk is megjelent a rovatban, amely a drámapedagógiai módszerek alkalmazásának a lehetőségeit kutatja. A Műhely rovat tematikájából következően számos cikkhez kapcsolódnak letölthető mellékletek: IKT-feladatok, feladatlapok, gyakorlatsorok és óratervek.
A Szemle rovat az anyanyelvi neveléshez is kapcsolódó legújabb hazai könyveket, folyóiratokat és szakmai honlapokat ismerteti. A rovat 2017-ig 60 hazai megjelenésű könyvet, 21 folyóiratot és 12 szakmai honlapot mutatott be. Az ismertetett könyvek többsége az anyanyelv-pedagógia, az alkalmazott nyelvészet, a pedagógia és a médiatudomány időszerű kérdéseivel foglalkozik. A rovatban a következő folyóiratokról jelentek meg ismertetők: Alkalmazott Nyelvtudomány, Beszédkutatás, Csodaceruza, Fejlesztő Pedagógia, Filológia.hu, Iskolakultúra, Könyv és Nevelés, Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Magyar Pedagógia, Magyartanítás, Mentor Magazin, Modern Iskola, Módszertani Közlemények, Neveléstudomány, Névtani Értesítő, Pedagógusképzés, Taní-ta-ni, Új Köznevelés, Új Pedagógiai Szemle. A szakmai honlapok tematikája is változatos: szakmódszertani, drámapedagógiai, helyesírási, nyelvtörténeti, tehetséggondozási és IKT-használati területekhez kapcsolódnak.
A Kitekintő című rovat a külhoni anyanyelv-pedagógiai kiadványokról, határon túli szakmai eseményekről, kutatási eredményekről, más országoknak az anyanyelv-pedagógiai kutatásairól, az anyanyelvi neveléssel kapcsolatos oktatáspolitikájáról, az ott folyó intézményi és családi anyanyelvi nevelésről tartalmaz beszámolókat, ismertetőket és tanulmányokat. A Kitekintő rovatban megjelent 93 cikkből nagyszámú írás témája volt a határon túli magyarlakta területek és a szórványokban élő magyarok nyelvhasználata, anyanyelvi nevelése, valamint szakmai rendezvényeik bemutatása. Számos európai és tengerentúli országba kalauzolják el az olvasókat a rovatban megjelent írások, 2008 és 2017 között a következő 26 országba: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Japán, Kanada, Kína, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. Kedvelt témája a Kitekintő rovatnak az európai és a tengerentúli magyar iskolák bemutatása, így a következő intézmények hagyományait és tevékenységét ismerhettük meg a képes beszámolókból: Bécsi Magyar Iskolaegyesület, Bostoni Magyar Iskola és Óvoda, Magyar Tanoda és Játszóház Guildfordban, New York-i Arany János Magyar Iskola és Óvoda, Prágai magyar iskola, Zsigmond Király Magyar Kulturális Klub és Iskola Manchesterben. Különböző műfajú írások jelennek meg a Kitekintő rovatban: kutatási eredményeket elemző tanulmányok, külhoni és külföldi anyanyelv-pedagógiai kiadványokról szóló ismertetők, valamint beszámolók és tudósítások különféle szakmai rendezvényekről, konferenciákról, tanulmányi versenyekről.
A Mozaik című rovat hazai anyanyelv-pedagógiai szakmai programokról, konferenciákról, tanulmányi versenyekről, kutatócsoportokról és szakmai szervezetek tevékenységéről kínál összefoglalókat. A rovatban megjelent 94 cikkből 47 írás hazai anyanyelv-pedagógiai, neveléstudományi, alkalmazott nyelvészeti, oktatásinformatikai, bölcsész tanári, beszédkutatási, országos tudományos diákköri szakmai konferenciáról számol be. A 10 egyéb témájú írásban országos szakmai programokról olvashatunk összefoglalókat, közöttük például A magyar nyelv éve rendezvényeiről, A Magyar Nyelv Múzeuma kiállításairól és a Jeles napról. A Mozaik rovat cikkeinek népszerű témái a különböző anyanyelvi tanulmányi versenyek. A rovat lehetőséget ad az anyanyelv-pedagógiai kutatásokat is végző vagy az anyanyelvi fejlesztéshez részben kapcsolódó kutatócsoportok bemutatkozására is. Cikkek jelentek meg a rovatban a következő kutatócsoportok munkájáról: DiAGram funkcionális nyelvészeti műhely, ELTE TÓK Kisgyermeknevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium, Geolingvisztikai Kutatócsoport, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, MTA Nyelvtudományi Intézet Beszédadatbázis kutatócsoportja, MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvi tanácsadó csoport, Stíluskutató csoport, Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport, Szemmozgásvizsgáló Oktatásmódszertani Kutatóműhely és Labor.
A Postaláda rovatban megjelent 87 olvasói levél tematikája a legszínesebb. Az írások a legkülönfélébb korosztályok, a kisgyermekek, az óvodások, az iskolások és a felnőttek anyanyelvi nevelésének az aktuális kérdéseivel, problémáival foglalkoznak. A teljesség igénye nélkül a levelek néhány témája: kisebbségi oktatás, érettségi, tanári szerepek, iskolai gyakorlatok, média, drámapedagógia, kommunikációs nevelés, projektmunka, zenei nevelés, múzeumpedagógia, tanulmányi versenyek, módszertani ötletek, szakmai rendezvények. A folyóirat elektronikus jellegének is megfelelően minden rovatban számos színes fotó, ábra és letölthető háttéranyagok egészítik ki a cikkeket.
Folyamatosan frissül a folyóiratnak a Naptár (4) és a Könyvajánló rovata (5). A Naptár a jövőbeli nyelvészeti és anyanyelv-pedagógiai eseményekről, rendezvényekről ad előzetesen hírt, beharangozót. A Könyvajánló rovatban a szerkesztőség olyan nyelvészeti, anyanyelv-pedagógiai, általános pedagógiai és pszichológiai témájú, valamint az IKT-alkalmazásokról szóló könyveket ajánl, amelyek a közelmúltban jelentek meg.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban 2008 és 2017 között megjelent 565 írásnak több mint 400 különböző szerzője volt, és ezeknek 13%-a, 51 fő külhoni magyarlakta területen vagy a szórványokban él. A szerzők 55%-a 33 különböző felsőoktatási intézmény oktatója, kutatója vagy hallgatója, az egyetemek és a főiskolák közül 19 hazai, 14 pedig külhoni, illetve külföldi felsőoktatási intézmény. Kb. 28%-os arányban a szerzők gyakorló pedagógusok különféle hazai és külföldi köznevelési intézményekben. A szerzőknek kb. 17%-a valamilyen hazai vagy külföldi kutatóintézetnek, szakmai szervezetnek, egyéb intézménynek a munkatársa. A folyóiratban megjelenő írások szerzőinek a listáját a Magunkról rovat tartalmazza összegyűjtve (6). A szerzőkről a cikkek végén pdf-ben lehet olvasni információkat.
A folyóirat szerkesztősége és a szerkesztés menete
A folyóirat megjelenését egy 19 fős szerkesztőbizottság készíti elő (2. táblázat): főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, rovatvezetők, szerkesztők, elektronikus szerkesztők, korrektor, fordító, nyelvi lektor, valamint további szerkesztőbizottsági tagok. A szerkesztőség munkáját egy 7 fős nemzetközi tanácsadó testület is támogatja (7).
2. táblázat
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szerkesztőbizottsága
| A szerkesztőség tagjai 2008 és 2017 között | |
Főszerkesztő: | Antalné Szabó Ágnes |
Főszerkesztő-helyettes: | Csákberényiné Tóth Klára 2008–2009; Bóna Judit 2009– |
Szerkesztők: | Fercsik Erzsébet 2008–2011; Laczkó Krisztina 2008–; |
A Tanulmányok rovat vezetője: | Raátz Judit 2008–2011; Balogh Judit 2011– |
A Műhely rovat vezetője: | Tóth Beatrix 2008–2009; Boronkai Dóra 2009– |
A Szemle rovat vezetője: | Bozsik Gabriella 2008– |
A Kitekintő rovat vezetője: | Imre Angéla 2008–2011; Tóth Etelka 2011– |
A Mozaik rovat vezetője: | Gonda Zsuzsa 2008– |
A Postaláda rovat vezetője: | Bóna Judit 2008–2009; Tóth Etelka 2009–2011; |
A Naptár rovat vezetője: | Parapatics Andrea 2008–2014; Petró Tímea 2015– |
A Könyvajánló rovat vezetője: | Sváb Ágnes 2012–2015; Makóné Dobos Ida 2015–2016; |
Elektronikus szerkesztők: | Kenyó Ildikó 2008–2014; Marosi Szandra 2010–2011; |
Fordító: | Berzlánovich Ildikó 2008– |
Angol nyelvi lektor: | Major Éva 2008– |
A szerkesztőbizottság további tagjai: | Adamikné Jászó Anna 2008–; Juhász Dezső 2008–; |
A nemzetközi tanácsadó testület tagjai: | Ádám Zita 2008–2010; Pisnjak Maria 2008–; Pletl Rita |
Szerkesztőségi titkár: | Hajdú Anna 2008–2009; Boda Annamária 2009–2012; |
A folyóirat külső munkatársai: | Király Flóra 2013–; Kovács Vivien 2015–; Jakab Katalin 2015–; Turcsik Bíborka 2017– |
Az Anyanyelv-pedagógiában publikált írásokat minden esetben lektorálják, a Tanulmányok és a Műhely rovatokban megjelenő munkákat két-két szaklektor, a Szemle, a Kitekintő, valamint a Mozaik rovatban megjelenő munkákat egy-egy lektor bírálja. Csak első közlések és saját anyagok, a lektorok által támogatott vagy az útmutatásuk alapján átdolgozott írások jelenhetnek meg a folyóiratban. A folyóirat szakmai és technikai színvonalának a megőrzése érdekében többszörös szakmai szűrön mennek át a megjelenő írások.
A szerkesztés és a közlés menete a következő:
– A beérkezett cikkekről dönt a szerkesztőség, hogy beleillik-e az adott cikk a folyóirat szakmai profiljába, ha igen, kik lektorálják.
– Lektoráltatjuk a támogatott írásokat.
– A szerkesztőség a lektori vélemények alapján a cikkeket vagy elfogadja, vagy a szerzővel javíttatja, vagy elutasítja.
– A rovatvezető tartalmilag és formailag szerkeszti az elfogadott írásokat.
– A vezető szerkesztő, Laczkó Krisztina ellenőrzi, szerkeszti a rovatvezetők által szerkesztett munkákat.
– Petró Tímea szerkesztő ellenőrzi, korrektorként átolvassa, javítja a szerkesztett írásokat.
– A cikkeket és a cikkek megfelelő szakirodalmi tételeit nemzetközi DOI-azonosítóval látják el a szerkesztők.
– A fordító lefordítja a tanulmányok összefoglalóit és a cikkek címét, kulcsszavait angol nyelvre.
– A nyelvi lektor ellenőrzi, korrigálja a fordításokat.
– A szerkesztők elkészítik a publikálandó szerzői adatlapokat.
– A technikai szerkesztők megszerkesztik az ábrákat, a táblázatokat és a szövegeket HTML-ben, és feltöltik a kész írásokat az adminisztrációs felületre.
– A technikai szerkesztők kérik a szerzők jóváhagyását a javított, szerkesztett változatok megjelenéséhez.
– A szerkesztőség előkészíti a következő számot, erről témaajánló, beköszöntő készül.
– A főszerkesztő és a főszerkesztő-helyettes újraolvassa, ellenőrzi, ha szükséges, javítja a honlapra feltöltött anyagokat, majd jóváhagyja az új szám élesítését.
– A technikai szerkesztők elvégzik a főszerkesztő által kért korrekciókat, majd élesítik a számot.
– A technikai szerkesztők és a szerkesztők átszerkesztik a HTML-ben megjelenő írásokat folyamatos oldalszámozásos pdf-formátumba, ellátják őket nemzetközi DOI-azonosítóval, és feltöltik őket is a honlapra.
– A szerkesztők értesítik a szerzőket a megjelenésről.
– A megjelenő cikkek adatait egy szerkesztőségi munkatárs feltölti az MTMT adatbázisába.
– A technikai szerkesztők feldolgozzák a megjelenő cikkek adatait a MATARKA adatbázisa számára.
– A szerkesztőségi titkár feltölti a cikkeket pdf-formátumban nemzetközi DOI-azonosítóval az MTA Könyvtár repozitóriumába.
A folyóirat népszerűsége, szakmai tekintélye
A folyóiratot a Magyar Tudományos Művek Tára és a Magyar Tudományos Akadémia adatbázisa lektorált szakfolyóiratként tartja nyilván. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ támogatásával a 2016. 1. számtól a Tanulmányok, Műhely, Szemle, Kitekintő és Mozaik című rovatokban megjelenő cikkek nemzetközi DOI-azonosítót kapnak. A folyóiratnak a nemzetközi CrossRef rendszerben való megjelenésével 2016-ban további fejlesztés is történt, az egyes cikkek nem csupán a HTML-oldalon olvashatók, hanem a 2016. 1. számtól pdf-formátumban is letölthetők folyamatos oldalszámozással.
A folyóirat ismertségét a cikkek hivatkozásainak, a független idézőknek a száma is alátámasztja. Az adatok feldolgozása még folyamatban van, de már az eddigi számítások szerint is megállapítható az, hogy a Tanulmányok és a Műhely rovatban megjelenő tanulmányokra átlagosan cikkenként több mint 5 hivatkozás adatolható. Ez a szám a további feldolgozás eredményeképpen nőni fog. A folyóirat évről évre növekvő népszerűségét, ismertségét és elismertségét az olvasottsági adatok bizonyítják a legszemléletesebben (3. táblázat).
3. táblázat
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat olvasóinak a száma
| Év | Az egyedi látogatók száma |
2008 | 9 836 fő |
2009 | 42 140 fő |
2010 | 68 594 fő |
2011 | 74 003 fő |
2012 | 96 979 fő |
2013 | 114 489 fő |
2014 | 140 186 fő |
2015 | 161 742 fő |
2016 | 168 546 fő |
2017 | 173 352 fő |
Igen magas azon országoknak a száma, amelyekben olvassák a folyóiratot. A letöltött adatmennyiség alapján 2017-ben a több mint 100 országból sorrendben a következő 10 országban olvasták a legtöbben a folyóiratot: Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Németország, Egyesült Államok, Kanada, Ausztria, Nagy-Britannia.
A technikai fejlesztés keretében a folyóirat 2017 októberében új szerverre költözött, és egy újfajta, látogatottságot mérő eszközt állítottunk be. Megerősítettük a folyóirat biztonsági mutatóit is. Az Anyanyelv-pedagógia folyóiratnak saját Facebook-oldala van, ennek célja a folyóirat népszerűsítése, az olvasókkal való kapcsolattartás (8). A Facebook-oldalon folyamatosan közzéteszünk aktuális posztokat, cikkajánlókat és a Naptár rovathoz kapcsolódó programajánlókat, hetente átlagosan 2 poszt jelenik meg az oldalon.
A folyóirat szakmai népszerűsítése érdekében az elmúlt tíz esztendőben több alkalommal nyilvános kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk, a folyóiratról konferencia-előadásokat, társasági üléseken bemutatókat tartottunk.
3. ábra
Beszámoló a folyóiratról 2013-ban egy ELTE-konferencián
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata 2017. december 5-én az Anyanyelv-pedagógia folyóirat alapításának tízéves jubileuma alkalmából megrendezte az V. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciát a folyóirat szerzőinek a közreműködésével. Az összesen 27 előadáson és szakmai műhelyben közel 200 fő kutató, oktató, pedagógus és pedagógusjelölt hallgató vett részt.
4. ábra
Csernicskó István plenáris előadása a 2017. évi Vályi-konferencián
5. ábra
Pillanatkép a 2017. évi Vályi-konferencia középiskolai szekciójából
A konferencia programjaként a folyóirat szerkesztőségének a tagjai és szakmai támogatói egy nyilvános ünnepi szerkesztőségi ülésen beszélték meg az elmúlt 10 év tapasztalatait és a jövőbeli terveket.
6. ábra
Ünnepi szerkesztőségi ülés 2017. december 5-én
A folyóirat jövőbeli tervei
A hagyományőrzés és a megújulás harmóniájának a szellemében a szerkesztőség arra törekszik, hogy megtartsa, sőt tovább erősítse a folyóirat szakmai színvonalát, és további nemzetközi adatbázisokban regisztrálják a folyóiratot. Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat a magyar nyelven tanító pedagógusok és a magyar nyelven nevelő szülők munkáját továbbra is segíteni kívánja, az anyanyelv-pedagógiai kutatásokat a jövőben ösztönözni, valamint az elért eredményeket minél szélesebb körben népszerűsíteni szeretné. Küldetése szerint támogatja az intézményi és a családi nevelési gyakorlat megújítását azzal, hogy újabb és újabb módszertani megoldásokat, korszerű, gyermekközpontú fejlesztési eljárásokat ajánl. Ezeknek a hazai és a nemzetközi elméleti hátterét is bemutatja, valamint több rovatban konkrét gyakorlati példákat is kínál az anyanyelvi fejlesztésre. A szerkesztőség a jövőben is tovább szeretné bővíteni az olvasók körét, bár jelentős eredményt értünk el ezen a területen eddig is.
További technikai fejlesztések is lesznek a keresés megkönnyítésére, a tárhely bővítésére, a nagyobb számú digitális melléklet feltöltésének az érdekében. Igazodva a kor kihívásaihoz a szerkesztőség a Facebook-oldal tartalmi gazdagítását, az interaktivitás fokozását is tervezi a következő esztendőkben. Olyan bemutatkozó videók készítésére is benyújtott pályázatot, amelyek segítenek abban, hogy a magyar közösségek még nagyobb számban váljanak olvasókká és szerzőkké. Az elmúlt 10 évben publikáló magyar közösségekről születő videómontázsok által a határon túli magyar közösségek is hatékonyabban oszthatják meg saját anyanyelv-pedagógiai tapasztalataikat.
A tervek szerint egy olyan online tematikus katalógussal bővül a folyóirat, amelynek segítségével a témakörök, a célcsoportok és az anyanyelvi nevelési színterek alapján is lehet keresni a cikkek között. A 10 éves jubileumát ünneplő folyóiratot a szerkesztőség tagjai itthoni és külhoni szakmai műhelyek szervezésében olvasótalálkozókon igyekeznek közelebb vinni az olvasókhoz és a jövőbeli szerzőkhöz. A találkozóknak az is a céljuk, hogy a szerkesztőség jobban megismerje a magyar közösségek szakmai igényeit és javaslatait, és építhessen rájuk a jövőben is. A folyóiratban a fontosabb információkat 2018-tól angol nyelven is közzétesszük, hogy a magyar közösségek oktatási-nevelési programjai és eredményei a nemzetközi színtéren még nagyobb ismertséget kapjanak. A szerkesztőség mindent megtesz azért, hogy az Anyanyelv-pedagógia folyóirat a jövőben is az anyanyelvi nevelés fejlesztésének az ösztönzője, az anyanyelv-pedagógiai kutatásoknak a szakmai támogatója legyen itthon és a határainkon túl.
Irodalom
Antalné Szabó Ágnes 2008. A Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport hat éve a pedagógusképzés és az anyanyelvi nevelés szolgálatában. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=70 (2018. január 5.)
Antalné Szabó Ágnes 2013. Az anyanyelv-pedagógia szolgálatában. Anyanyelv-pedagógia 3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=475 (2018. január 5.)
(1) Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat online oldala. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/ (2018. január 5.)
(2) Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat támogatói. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/tamogatoink.php (2018. január 5.)
(3) Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szakmai partnerei. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/partnereink.php (2018. január 5.)
(4) Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat Naptár rovata. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/hirarchivum.php (2018. január 5.)
(5) Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat Könyvajánló rovata. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/ajanlo.php (2018. január 5.)
(6) Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat Magunkról menüpontja. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/magunkrol.php (2018. január 5.)
(7) Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szerkesztősége. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/szerkesztoseg.php (2018. január 5.)
(8) Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat Facebook-oldala. http://www.facebook.com/anyanyelvpedagogia (2018. január 5.)
Antalné Szabó, Ágnes: Theory and practice in the journal First Language Pedagogy
A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással.