Naptár

2024. április 15–19..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. – május 3..

A magyar nyelv hete

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2019.4.11

Hajba Renáta

Nyelvi sokszínűség és sokszínű nyelv az óvodai és az iskolai nevelésben. Beszámoló a VI. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciáról

 

2019. november 30-án rendezte meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata és az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja a VI. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciát. A rendezvénynek most először adott helyet Szombathely, ahol idén ünnepelték a tanító- és tanárképzés elindulásának 60. évfordulóját. A további szakmai közreműködő az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete volt. A hazai és külhoni pedagógusokat, a pedagógusjelölt hallgatókat, az oktatókat megszólító szakmai összejövetel dátuma azért is különleges, mert 255 évvel ezelőtt pontosan ezen a napon született Vályi András. A konferencia névadója a pesti egyetem első magyar nyelv és irodalom tanáraként az első magyar nyelvű szakmódszertani munka szerzője. Mind az Anyanyelv-pedagógia folyóirat munkatársai és szerzői, mind a szakmai konferencia szervezői és előadói igyekeznek Vályi András szellemi örökségét méltó módon megőrizni és továbbvinni. A 2009 óta megrendezett anyanyelv-pedagógiai konferencia a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport által szervezett őszi szakmai napok nemes hagyományainak a folytatója.

Az egynapos szakmai összejövetelen Németh István koordinációs rektorhelyettes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjának az igazgatója köszöntötte a vendégeket. A rendezvényt Antalné Szabó Ágnes a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának elnöke, az ELTE Tanárképző Központjának a főigazgatója, az Anyanyelv-pedagógia folyóirat főszerkesztője nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitón Johann Sebastian Bach G-dúr csellószvit menüettjeinek kürtre készített átiratait Hercz Balázs harmadéves magyar–ének-zene szakos hallgató előadásában, Esterházy Péter A szavak csodálatos életéből című írását pedig Kővári Dorottya másodéves magyar–angol szakos hallgató tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség.

 

 

1. kép

A konferencia megnyitója

(Fotó: Kleinhappel Miklós)

 

A délelőtti programban négy plenáris előadás hangzott el. A felkért előadók a kommunikáció egy-egy hangsúlyos vetületét érintve az anyanyelv-pedagógia időszerű kérdéseiről osztották meg értékes gondolataikat. Délután pedig szekció-előadások kínáltak lehetőséget arra, hogy a gyakorló magyartanárok új módszereket sajátítsanak el, mások tapasztalatait megismerjék, szakmai párbeszédet folytassanak egymással.

Az első plenáris előadást Antalné Szabó Ágnes tartotta Az osztálytermi kommunikáció mintázatai címmel. Az előadó a tanulók és a tanár kommunikációját meghatározó fontosabb tényezőket foglalta össze. Foglalkozott a pedagógus kommunikációs kompetenciájának főbb elemeivel, a hatékony tanári kommunikációval. Példákkal szemléltette a tanári beszédfordulók funkcióbeli és szerkezeti változatosságát, a különféle megnyilatkozástípusok komplex hálózatából szőtt mintázatait. Részleteket mutatott korábbi osztálytermi kommunikációs kutatások eredményeiből. Az empirikus vizsgálatok rávilágítottak a tanári és a tanulói beszéd arányára, egyes tanári megnyilatkozástípusok előfordulásának a gyakoriságára. Az előadás konkrét példákkal illusztrálta a pedagógiai kommunikáció megfigyelésének és elemzésének a lehetőségeit és eszközeit, amelyek segítségül szolgálhatnak a kezdő és a gyakorló pedagógusoknak a saját kommunikációjuk tudatosabb megfigyelésében és fejlesztésében.

A következőkben Raátz Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense világított rá a vizualizáció szerepére a szövegértés és -alkotás folyamatában. Bemutatta azokat a vizuális összetevőket, amelyek kiegészíthetik, helyettesíthetik vagy éppen megerősíthetik a szövegbefogadást és -alkotást az iskolai oktatásban. Számba vette azokat az írott szöveget kísérő vizuális elemeket, amelyek segíthetik vagy gátolhatják a különböző típusú szövegek megértését; a szövegfeldolgozást segítő vizuális szervezőket, illetve azokat a vizuális lehetőségeket, amelyek az írott szöveg helyett állhatnak, annak funkcióit tölthetik be. A vizuális elemek mellett kitért a vizuális írási és olvasási képesség fogalmára, összetevőire, tudatos fejlesztésének a fontosságára.

 

 

2. kép

Raátz Judit Vizualitás – szövegértés és -alkotás címmel tartott előadást

(Fotó: Kleinhappel Miklós)

 

Ezt követően Otthoni beszédmódok és nyelvek az óvodai nevelésben – transzlingválás Tiszavasváriban címmel hallgathattak érdekes beszámolót a résztvevők. Heltai János Imre egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem) és Kulcsár Sándorné a Magiszter Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti Iskola óvodapedagógusa bemutatták az alföldi kisváros kétnyelvűnek tartott roma közösségének otthoni beszédmódjait, illetve részletezték a közösséghez tartozó gyermekek óvodai nyelvi nevelésének a kérdéseit. Az itt felnövő gyermekek elsődleges nyelvi szocializációja döntően romani erőforrásokra támaszkodik. Az ebből fakadó kihívásokra államnyelvi oktatási rendszerünk keretei között a helyi szakemberek csak nehezen tudnak reflektálni. Az óvoda munkatársai 2010 óta saját kidolgozású fejlesztő programot alkalmaztak. A romani sztenderdizált változatára (azaz a lovarira) építő kétnyelvűségi program számos eredménnyel járt, de a lovarira alapozott szöveggyűjtemények, szószedetek mégsem váltották be teljes mértékben a hozzájuk fűzött reményeket. A gyermekek valós nyelvi erőforrásai ugyanis sok tekintetben eltérnek a sztenderdizált lovari nyelvi formáktól. Az óvodával közös fenntartásban lévő iskolában a 2016-os tanévben kezdődött meg a transzlingváló pedagógiai orientáció alkalmazása. A módszer lényege, hogy a pedagógusok egy, a gyerekek számára nem hozzáférhető sztenderdizált romani (lovari) változat helyett a valós otthoni beszédmódjaikat támogatják, és teszik a mindennapi tanulásban a jelentésalkotási folyamatok részévé. Az előadás kitért arra is, milyen előnyökkel kecsegtet, illetve milyen kihívásokkal és következményekkel jár a transzlingváló pedagógiai orientáció óvodai bevezetése.

 

 

3. kép

Heltai János Imre és Kulcsár Sándorné a transzlingválásról beszéltek

(Fotó: Kleinhappel Miklós)

 

Végül Vörös Ferenc tanszékvezető főiskolai tanár (ELTE BDPK Magyar Nyelvtudományi Tanszék) Kompetenciafejlesztő problémamegoldó helyesírás-tanítás című előadása hangzott el, amely foglalkozott a kompetencia és a problémamegoldás fogalmával, valamint rámutatott ezek helyesírás-tanítási kapcsolódási pontjaira. Sorra vette a nyelvhasználó felől azokat a tényezőket, amelyekkel feltétlenül számolnunk kell a helyesírási kompetencia fejlesztése során (helyesírási tudás; helyesírási készségek, jártasságok; személyiségvonások; motivációk; helyesírási önértékelés). Majd négy példa(csoport) segítségével mutatott rá arra, hogy mit takar a saját felsőoktatási gyakorlatában a helyesírási kompetenciafejlesztés és problémamegoldás.

 

 

4. kép

Vörös Ferenc a helyesírási kompetencia fejlesztéséről tartott előadást

(Fotó: Kleinhappel Miklós)

 

A konferencia programja az ebédszünet után szekció-előadásokkal folytatódott. Az érdeklődők három párhuzamos szekció 21 előadása közül választhattak. Az anyanyelvi nevelés sokszínűsége a középiskolában című szekcióban szövegalkotási feladatokat, a problémaközpontú anyanyelvi nevelésben alkalmazható gyakorlattípusokat, a vitakészség fejlesztésének tanórai és tanórán kívüli lehetőségeit mutatták be. Az előadók foglalkoztak a mozgásos gyakorlatok anyanyelvi órán való alkalmazásának a lehetőségeivel, a verbális tanári értékelő stratégiák elemzésével, valamint a hangfelismerés és -észlelés, a szófelismerés és megértés, illetve a szófelidézés pszicholingvisztikai, fonológiai vonatkozásaival is.

Az IKT-eszközök alkalmazása az anyanyelvi nevelésben című szekció előadásai sokféle példát, gyakorlatot, módszert ismertettek, amelyek digitális eszközökre épülnek, digitális szövegek feldolgozásához vagy alkotásához kötődnek, céljuk a tanulás támogatása és a tanulói kommunikáció fejlesztése. Magyartanári műhelytitkok címmel gyakorló magyartanárok mutatták be tapasztalataikat, praktikáikat, ötleteiket az érdeklődőknek. Az előadások témái között szerepelt az irodalom- és az anyanyelvi tanórák kapcsolódási pontjainak a bemutatása, valamint a mondattan tanítása.

 

 

5. kép

Hajas Zsuzsa a vitakészség fejlesztéséről tart előadást

 

Az anyanyelvi fejlesztés sokszínűsége a családban, az általános iskola alsó tagozatában, a középiskolában és a felsőoktatásban című szakaszban változatos tematikájú előadások érintették a szülői példaadás, a tudatos magatartás szerepét az anyanyelvi nevelésben, a neuropedagógiai szemléletű helyesírás-tanítás lehetőségeit, a kognitív anyanyelvi fejlesztés módjait. Továbbá tárgyalták a tevékenység-központú tanítási módszerek megismerésére irányuló konstruktív eljárások alkalmazását a tanítóképzésben.

 

 

6. kép

A konferencia hallgatósága

(Fotó: Kleinhappel Miklós)

 

Külön tematikus rész foglalkozott az anyanyelvi nevelés kérdéseivel az általános iskola felső tagozatát tekintve. A szakmai beszámolók különféle ötletes módszertani kísérleteket ismertettek az anyanyelvvel való játék eszközeinek a megjelenítésére a tanítási folyamatban. Szó esett arról, hogy a dramatizálás, a mozgásos feladatok hogyan segíthetik az archaizmusokra, tájnyelvi kifejezésekre épülő szókincsbővítést és a kreatív nyelvhasználatot, amely a klasszikus irodalmi művek értő olvasását támogatja. Betekintést nyerhettek a hallgatók abba, hogy a regionális kultúrát hogyan lehet beépíteni a magyartanításba. Különleges tevékenység-központú pedagógiai módszereket mutattak be az előadók a tanórai motiváció növelésének az érdekében.

A hallgatóság soraiban nagyrészt a környékbeli általános és középiskolai tanárok, felsőoktatási szakemberek és egyetemi hallgatók foglaltak helyet. A névtelenül kitöltött véleménykérő kérdőívek alapján a rendezvényt rendkívül hasznosnak tartották az inspiratív előadások, az aktuális kérdések tárgyalása, a gyakorlati tanácsok kiemelése, a konkrét, használható praktikák bemutatása miatt. A nyugat-dunántúli régió pedagógusai várják a folytatást, akár kétnapos konferenciát is üdvözölnének. Remélhetőleg a VII. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciának is az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja adhat otthont, és még többen vesznek részt az anyanyelvi nevelés fejlesztését szolgáló szakmai fórumon.

Hajba, Renáta: Linguistic diversity and colourful language in the education at the kindergarten and at school. Report on the 6th András Vályi Conference on First Language Education

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2019. évi 4. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–