Naptár

Máté Réka

Nemzetközi konferencia a többközpontú nyelvek jegyében

2021. augusztus 26–27-én került sor a 9^th International Conference on Pluricentric Languages and their Non-Dominant Varieties 2021 (Több központú nyelvek és nem domináns változataik 9. nemzetközi konferenciája, 2021) rendezvényére, amelynek fókuszában ebben az évben az amerikai több központú nyelvek álltak, és fő témáját a globális média lokalizációja jelentette a pluricentrikus nyelvi médiában. A tanácskozást időről időre a Working Group on Non-Dominant Varieties of Pluricentric Languages (WGNDV) munkacsoport szervezi meg, amelynek társszervezője ezúttal a grazi központú Austrian German Association (Ausztriai Német Szövetség) volt. A konferencia a pandémia miatti korlátozások következtében, sok más, az elmúlt két évben tartott eseményhez hasonlóan, online formában valósult meg, és Grazból koordinálták a szervezők.

Amint a konferencia honlapján (1) is látható, az esemény ötletgazdái a kutatási terület úttörői, vagyis olyan méltán világhírű nyelvészek előtt kívántak tisztelegni, mint Michael Clyne, Susan M. Ervin-Tripp, Charles A. Ferguson, Joshua A. Fishman, Einar Haugen, William Labov, Heinz Kloss, Elise Riesel vagy Uriel Weinreich. Ez az esemény az előző nyolc (Graz, 2011; Salamanca, 2012; Guilford, 2014; Graz, 2015; Mainz, 2017; Nyitra, 2018; Graz és Stockholm, 2019) konferencia és workshop eredményeire épült. Ahogyan a nyolc eddig megjelent kötetből is kitűnik, az eseménysorozat és a hozzá kapcsolódó publikációk legfőbb érdeme az, hogy fokozatosan feltárják a kutatási terület kiaknázatlan lehetőségeit, meghatározzák a pluricentricitás leírásához kapcsolódó tudományos terminológiát, négy kontinensen használatos nyelveken ismertetik a nem domináns sztenderdek jelenlegi helyzetét, valamint tárgyalják a szociológiai, a nyelvi szabványrendszerek kezelésének oktatási és kulturális vonatkozásait.

A Több központú nyelvek és nem domináns változataik 9. nemzetközi konferenciájának alapvető célja az volt, hogy a világ minden tájáról érkező tudósok, nyelvészek részvételével további ismeretekkel szolgáljon a több központú nyelvekről, és betekintést nyújtson minél több pluricentrikus nyelv és nyelvváltozat  helyzetébe és sajátosságaiba. A konferencián három szekciót szerveztek: 1) Az amerikai kontinens több központú nyelvei; 2) A globális audiovizuális és nyomtatott média lokalizációja több központú nyelvterületeken, valamint egy 3) Általános szekció, ahová más területekről is érkeztek előadások, amelyek közös pontját természetesen a pluricentrikus nyelvek tematikája jelentette. A konferencia munkanyelvei az angol, a portugál és a spanyol voltak.

A mozgalmas két napon 31 előadás hangzott el, a tematika pedig igencsak széles spektrumon mozgott. Minden plenáris előadás érintette az egyes szekciókban megjelölt témafelvetéseket. Az előadók között a szakma olyan elismert képviselői sorakoztak fel, mint Augusto Soares da Silva, Cilene Rodrigues, Liliana Sánchez, Sebastian Greußlich, Reglindis de Ridder és Rudolf Muhr. A további előadásokat hallgatva a résztvevők már-már egyfajta Föld körüli úton érezhették magukat, hiszen a témák az idei évben különösen szerteágazónak bizonyultak, kontinenseket átívelően számos nyelvet és nyelvváltozatot foglaltak magukba. Jelen volt például az angol, a spanyol, a portugál, az orosz, a moldáv, az albán és a francia nyelv, illetve változataik. A konferencia programjában helyet kaptak továbbá az amerikai kontinensen beszélt őshonos nyelvek és nyelvcsaládok is: a számos nyelvjárással rendelkező kecsua nyelv vagy a főként latin-amerikai indiánok által beszélt guarani. A nyelvek többközpontúságának a bemutatása mellett hangsúlyt kapott még a pluricentricitás megjelenése a médiában, a különböző tartalommegosztó felületeken, illetve a gyermekműsorokban. Az előadások feltárták, hogyan tehetők lokális szinten is elérhetővé, megfoghatóvá az olyan globális szinten is elterjedt tartalmak, mint a Netflix filmjei, műsorai, helyi nyelvjárásokat megjelenítő feliratokkal, illetve szinkronfordításokkal. Ezen szó esett a többközpontúság elméleti dimenzióiról is: a nyelvi diverzitás és központosítás vagy éppen a domináns és nem domináns változatok szembenállásának a tendenciáival, mindezt számos különböző nyelv és nyelvjárás példáján keresztül szemléltetve. A szekciókat rövid vita követte, ahol az elhangzott kérdések mellett szakmai tapasztalatcserére is sor kerülhetett.

A kétnapos tanácskozás központi témája ugyan az amerikai több központú nyelvek köré épült, de számos európai nyelv, köztük a magyar is helyet kapott az izgalmas és változatos programban. Az 1990-es évek elején élénk vita alakult ki a magyar nyelvészetben, miután Lanstyák István (1995, 2008) felvetette, hogy a magyar pluricentrikus nyelv, amelyet Magyarország ural, és nem domináns központjai Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában vannak. A vita anyagát 1998-ban állították össze, egy közel 500 oldalas kötetben (Kontra–Saly 1998). A magyar nyelv többközpontúságáról 2020-ban átfogó kötet (Muhr et al. 2020) készült, amelynek alapját a 2018-ban a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen megrendezett konferencián elhangzott előadások képezték. A magyar mint több központú nyelv kérdése először ezen a WCPCL-konferencián (2) szerepelt külön szekcióként a tanácskozás programjában, és ez alkalommal is, immár tehát másodjára a pluricentrikus nyelvekkel foglalkozó konferencia történetében, egy külön, tematikus blokkot kapott (a spanyol és a portugál nyelvekhez hasonlóan).

A tematikus szekcióban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai tartottak előadásokat a magyar nyelvről. Csernicskó István, Márku Anita és Máté Réka The (online) dictionary of pluricentric Hungarian című előadásában a magyar nyelv többközpontúságát a Termini magyar–magyar szótárát bemutatva (3) ismertette meg a nagyközönséggel. Csernicskó István, Hires-László Kornélia és Tóth-Orosz Enikő The status of the secondary centers of the Hungarian language in the light of the European Charter for Regional or Minority Languages című előadásukban azt vizsgálták meg, hogy Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna milyen vállalásokat tett a Karta ratifikációja során a magyar nyelv használatát illetően az oktatásban, illetve a közigazgatósági hatóságok és közszolgálati szervek munkájában, valamint bemutatták ezeknek a vállalásoknak a gyakorlati megvalósulását. Huber Máté előadásának címe English and German as pluricentric languages in the Hungarian education system volt, amely a magyar és a német nyelv többközpontúságát vizsgálta a magyarországi oktatási rendszer kontextusában. Karmacsi Zoltán, Máté Réka, Kiss Krisztina és Sass Enikő The appearance of the mother tongue of the Hungarian minority in the linguistic landscape of Transcarpathian tourism című előadásában pedig a kárpátaljai turizmus nyelvi tájképre gyakorolt hatásáról beszélt.

Összességében elmondható, hogy sikeres és emlékezetes eseménynek voltak részesei a konferencia résztvevői. Bár a személyes találkozás az idei évben a járványhelyzet okozta korlátozások miatt elmaradt, az izgalmas és releváns témaválasztás, a színvonalas és aktuális előadások és az ezeket követő élénk szakmai diszkussziók minden kétséget kizáróan kárpótlásul szolgáltak úgy a résztvevőknek, mint a hallgatóságnak. Érdeklődéssel várjuk tehát a konferencia következő állomását.

Irodalom

Kontra Miklós – Saly Noémi (szerk.) 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Osiris Kiadó. Budapest.

Lanstyák István 1995. Többközpontú nyelv-e a magyar. Irodalmi Szemle 1: 72–84.

Lanstyák István 2008. A magyar szókészlet szétfejlődése 1918 után. In: Fedinec Csilla (szerk.) Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. Budapest. 118–135.

Muhr, Rudolf – Vančo, Ildikó – Kozmács, István – Huber, Máté (eds.) 2020. Hungarian as a Pluricentric Language in Language and Literature. Peter Lang. Bern. https://doi.org/10.3726/b16977

(1) http://www.pluricentriclanguages.org/ndvconf-online-2021/?id=1 (2022. január 30.)

(2) Többközpontú nyelvek és nem-domináns változataik világkonferenciája. Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács. http://szmat.sk/tobbkozpontu-nyelvek-es-nem-dominans-valtozataik-vilagkonferenciaja/ (2022. január 30.)

(3) Termini Kutatóhálózat. http://termini.nytud.hu/htonline//htlista.php?action=firstpage (2022. január 30.)