Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2022.2.10

Gonda Zsuzsa

20 éves a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport. Beszámoló a jubileumi rendezvénysorozatról

Bevezetés

2022-ben ünnepli a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport fennállásának 20. évfordulóját. A kutatócsoport 2002-ben alakult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a  Magyar Nyelvtudományi Társaság keretében. A kutatócsoport tagjai a tanító- és tanárképző intézmények és a gyakorlóiskolák pedagógusképzéssel foglalkozó szakemberei, valamint meghívott kutatók, oktatók és pedagógusok (1). A kutatócsoport elméleti kutatásaival és gyakorlati munkáival az anyanyelvi nevelés fejlesztését kívánja szolgálni (Antalné 2008).

A kutatócsoport vállalt feladata: a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának szakmai védnöksége. Tagjai rendszeresen közreműködnek az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban szerzőként és szerkesztőként egyaránt, 2009 óta kétévente a Vályi  András anyanyelv-pedagógiai konferencia szakmai programjának megszervezésében. Korábban a kutatócsoport részt vett a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata által meghirdetett őszi szakmai napok és a pedagógusoknak meghirdetett ötletpályázatok szakmai gondozásában, az országos anyanyelvtanítási versenyek lebonyolításában. Továbbá a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport tagjai közül többen vállaltak és vállalnak szerepet a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny anyagának összeállításában, lektorálásában és javításában, a verseny megszervezésében, valamint az Eötvös József országos középiskolai szónokverseny zsűrijében. A kutatócsoport számos kutatási projektet is megvalósított az elmúlt években. Főbb kutatási projektek voltak a következők: 2005. évi OKTK kutatási pályázat: Az anyanyelv-pedagógia jövője; 2007. évi tkOKA II. KUTATÁSI pályázat: A tanári szövegértés-fejlesztő és IKT-kompetencia vizsgálata (Antalné 2008).

A kutatócsoport megalakulása óta az anyanyelvi nevelés különféle területeivel foglalkozott: az anyanyelvi nevelés módszereivel és munkaformáival, a szövegértés fejlesztésének elméletével és gyakorlatával, a funkcionális szemléletű grammatikatanítás és a fogalmazástanítás kérdéseivel, digitális magyar nyelvi tananyagok kidolgozásával (Antalné 2008). A kutatócsoport az elmúlt 20 év anyanyelv-pedagógiával kapcsolatos hazai és határon túli szakmai eredményeit, az anyanyelvi nevelés aktuális kérdéseit és jövőbeli kutatási irányait egy jubileumi rendezvénysorozat keretében foglalta össze. A rendezvénysorozat két online szakmai fórumot és egy online workshopot tartalmazott, amelyek célja a kutatócsoport elméleti kutatásaival és gyakorlati munkáival az anyanyelvi nevelés fejlesztésének ösztönzése volt. A szakmai fórumok és a workshop nemcsak a tanárképzésben részt vevő oktatók, hanem az oktatáskutatók, az általános és középiskolai tanárok, valamint az anyanyelvi nevelés iránt érdeklődők számára is igényes, közérthető szakmai programokat kínált.

Kárpát-medencei anyanyelv-pedagógiai szakmai fórum

2022. március 30-án vette kezdetét a jubileumi rendezvénysorozat egy Kárpát-medencei online szakmai fórummal (2). A szakmai fórum két részből állt: az első részben a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport tagjai tartottak előadásokat, a második részben egy kerekasztal-beszélgetésre hívtuk az anyanyelvi nevelés határon túli és hazai szakembereit. A szakmai fórum egyik célja a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport által az elmúlt 20 évben végzett anyanyelv-pedagógiai kutatások eredményeinek összefoglalása és újragondolása volt. A szakmai fórum további céljaként azt fogalmazta meg, hogy bemutassa a határon túli anyanyelvi nevelés elmúlt 20 évét jellemző sikereket és kihívásokat, párbeszéd alakuljon ki a különböző határon túli területek anyanyelvi neveléssel foglalkozó szakemberei között, valamint feltérképezze a határon túli és a hazai anyanyelvi fejlesztés közös pontjait.

A jubileumi rendezvénysorozatot Juhász Dezső, a Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára nyitotta meg, aki már a kutatócsoport megalakulása óta figyelemmel kísérte a szakmai munkát. Az első részben három előadást hallgathattak meg a jelenlévők, amelyek jól tükrözték a kutatócsoport szakmai profilját. Bartha Blanka (ELTE) és Gonda Zsuzsa (ELTE) egy három állomásból álló kutatást mutatott be, amely a magyartanárok grammatikatanításról alkotott képét és grammatikatanításhoz fűződő viszonyát vizsgálta. Az első állomás 2006-os, a második 2016-os, a harmadik pedig 2021-es adatokat tartalmazott. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a gyakorló pedagógusok többsége kedveli a klasszikus leíró nyelvtant, és módszertanilag is sokat új elemet beemeltek a tanulási-tanítási folyamatba, a magyar szakos tanárjelöltek még mindig bizonytalanok a grammatikatanítás elméletével és gyakorlatával kapcsolatban, amely kihat az osztálytermi tanulási-tanítási folyamat sikerességére. N. Császi Ildikó (KRE) az elmúlt 20 évben zajlott szövegértéssel kapcsolatos kutatási eredményeit foglalta össze a tanulói teljesítményre koncentrálva. Részletesen beszámolt a PISA és az Országos kompetenciamérés szövegértéssel kapcsolatos mutatóiról és az eredmények összefüggéseiről. Fő következtetésként azt fogalmazta meg, hogy továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértés fejlesztésére, hiszen évről évre nagyobb a leszakadók aránya, valamint a leszakadók és a kimagaslóan teljesítők közötti teljesítménykülönbség. Antalné Szabó Ágnes (ELTE) a tanórakutatás és az osztálytermi diskurzus elemzésével kapcsolatos vizsgálatokat foglalta össze az elmúlt 20 évre visszatekintve. Kiemelte, hogy a kutatócsoport egy több mint 400 órából álló óramegfigyelési jegyzőkönyveket tartalmazó adatbázissal rendelkezik, amelyeket a 2008-as év során rögzítettek. Az óramegfigyelési jegyzőkönyvek elsősorban didaktikai és módszertani szempontú információt tartalmaznak az anyanyelvi órákról, amelyek ezekből a szempontokból valószínűleg sokat változtak az elmúlt időszakban, ezért érdemes lenne a kutatást megismételni. Továbbá megjegyezte, hogy az óramegfigyelési jegyzőkönyvek jól kiegészítik a videós óraelemzések eredményeit.

A szakmai fórum kerekasztal-beszélgetésén a határon túli anyanyelvi nevelés szakemberei oszthatták meg tapasztalataikat a résztvevőkkel. A beszélgetés moderátorai Raátz Judit (ELTE) és Parapatics Andrea (PE) voltak, akik a határon túli anyanyelvi nevelés szemléletmódjáról, elméleti hátteréről; a tankönyvek helyzetéről, a járványhelyzet időszakának oktatási kihívásairól, valamint a magyartanárképzés állapotáról kérdezték a meghívott vendékeket. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fősikolát Beregszászi Anikó, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemet Vančo Ildikó, a pozsonyi Comenius Egyetemet Misad Katalin képviselte.

 

1. kép

Az online kerekasztal-beszélgetés résztvevői

 

20 aktuális téma az anyanyelv-pedagógiában

A jubileumi rendezvénysorozat második alkalmán egy szakmai műhelyfoglalkozáson vehettek részt az anyanyelv-pedagógia iránt érdeklődők (3). A workshop célja az anyanyelvi nevelés aktuális kérdéseinek a megvitatása, a legújabb kutatási eredmények népszerűsítése, a gyakorlati tapasztalatok megosztása volt. A workshopon az érdeklődők egy világkávéház keretei között oszthatták meg véleményüket és jó gyakorlataikat az anyanyelvi nevelésről. A világkávéházban négy párhuzamos online csatornán, négy nagyobb témakör mentén zajlottak a moderátorok által irányított beszélgetések, a résztvevők pedig forgószínpad-szerűen vándoroltak a moderátorok között.

A moderátorok öt főbb kérdés mentén beszélgettek a jelen levő egyetemi hallgatókkal, gyakorlótanárokkal, egyetemi oktatókkal:

–  Miért tartják fontosnak az adott területet a jelenlévők? Az adott fejlesztési területen belül milyen készségek, képességek fejlesztését helyezik a középpontba?

–  Milyen szemléletmóddal, milyen kutatási eredményekre alapozva közelítik meg a témát?

–  Milyen jó gyakorlatokat osztanak meg szívesen az adott témával kapcsolatban?

–  Milyen kihívásokkal szembesültek az iskolában az adott terület tanítása, fejlesztése kapcsán?

–  Milyen oktatási eszközökre, segédanyagokra lenne szükségük, hogy az adott területet még hatékonyabban tudják fejleszteni?

A beszélgetéseket a négy témának megfelelően négy moderátor vezette: a beszédfejlesztés lehetőségeiről Tomori Tímea (NYE), a tanulástámogató anyanyelvi nevelésről Takács Judit (EKKE), a digitális eszközök alkalmazásáról Zs. Sejtes Györgyi (SZTE), a tanári beszéd sajátosságairól pedig Vigassyné Asztalos Anikó (MCC) kérdezte a résztvevőket. A workshop zárásaként a moderátorok témánként 5, vagyis összesen 20 fontos gondolatban foglalták össze a workshop eredményeit. Minden moderátor kiemelte, hogy a jelenlévők rendszeresen tájékozódnak az anyanyelv-pedagógiai legfrissebb kutatási eredményeiről és innovatív gyakorlati megoldásokról az Anyanyelv-pedagógia folyóiratból, valamint hogy további, leginkább online elérhető segédanyagokra lenne szükségük minden kompetenciaterület fejlesztéséhez.

 

2. kép

A tanári beszéd sajátosságai csoport munkája

 

Anyanyelvi nevelés 20 év múlva

A rendezvénysorozatot egy jövőbe tekintő szakmai fórum zárta, amelynek célja a szakmai párbeszéd elősegítése Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport tagjai, az általános és a középiskolai tanárok, a tanárjelölt hallgatók és az anyanyelvi nevelés iránt érdeklődők között, továbbá az elmélet és a gyakorlat összehangolása, új kutatási irányok kijelölése volt. A szakmai fórumon a kutatócsoport tagjai mutatták be a lehetséges kutatási témákat, módszereket és eszközöket. A szakmai előadásokat egy megbeszélés követte, ahol a résztvevőknek is lehetőségük volt kérdések és hozzászólások megfogalmazására.

A szakmai fórum első előadója, Beregszászi Anikó (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) a kárpátaljai anyanyelvi nevelés jelenlegi és jövőbeni kutatási terveit, irányait mutatta be. A számos irányba induló vizsgálatok közös pontja a hozzáadó nyelvszemlélet elméleti háttere, melynek lényege, hogy a nyelvjárási beszélők saját anyanyelvüket az iskolában és más nyelvhasználati színtéren is teljes értékűen használhassák az államnyelv mellett. G. Gődény Andrea az anyanyelvi nevelés jövőjét gyakorlatközpontúan közelítette meg, és egy régi-új módszer és eszköz, a papírszínház módszertani lehetőségeit mutatta be. A papírszínház kiváló eszköze nemcsak a kisiskolások beszéde, narrációs képességeik fejlesztésének, hanem statikus képeivel hozzájárul a képzelet, a kreativitás és a szövegértés fejlesztéséhez is.

Nagy Balázs (NYE) a szövegalkotás módszertanának innovatív lehetőségeit mutatta be előadásában. Felhívta a figyelmet a különböző anyanyelvi és egyéb kompetenciák fejlesztésére, a stratégiai gondolkodás fontosságára, a tevékenységközpontú szemléletmód alkalmazására. Életszerű és modern gyakorlatai között láthattunk példát a robotika, a legó, a digitális történetmesélés, a szenzoros fejlesztést célzó tananyagcsomag és a szövegalkotás kapcsolatára. Szintén az anyanyelv-pedagógia egy fontos jövőbeli kutatási irányát mutatta be Schirm Anita (SZTE), aki az osztálytermi kommunikáció és a tudománykommunikáció közötti összefüggéseket hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a tanári beszéd még mindig az ismeretek elsődleges forrása az osztályteremben, amelynek legfőbb ismérvei közé tartozik az életszerűség és a hitelesség. Külön kitért a diskurzusjelölők szerepére a tanári beszédben, amelyek számos különböző okkal jelenhetnek meg a nyelvhasználatunkban, és nagyban támogatják a beszéd folytonosságának az érzetét.

 

3. kép

Innovatív módszertani ötlet Nagy Balázs előadásából

 

Összegzés

A megújult Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport jubileumi rendezvénysorozatának számos szakmai előadása és a műhelybeszélgetések összegzése az Anyanyelv-pedagógia folyóirat különböző rovataiban jelenik meg. A szakmai fórumok és a workshop aktív résztvevői bizonyították, hogy a kutatás mellett nagy szükség van a szakmai párbeszédre, a tapasztalatok megosztására. Ezért a kutatócsoport tagjai továbbra is arra fognak törekedni, hogy akár fórumok, akár konferenciák keretében megadják a lehetőséget a kutatók, az oktatók, a gyakorló tanárok és az egyetemi hallgatók közötti szakmai kapcsolat erősítésére.

 

Irodalom

 

Antalné Szabó Ágnes 2008. A Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport hat éve a pedagógusképzés és az anyanyelvi nevelés szolgálatában. Anyanyelv-pedagógia 2. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=70 (2022. május 31.)

 

(1)  A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának a honlapja. A Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport. https://magyartanar.s3.mediacenter.hu/sample-page/ (2022. május 31.)

(2)  A Kárpát-medencei anyanyelv-pedagógiai szakmai fórum programja. https://magyartanar.s3.mediacenter.hu/meghivo-szakmai-forumra/ (2022. május 31.)

(3)  A 20 aktuális téma az anyanyelv-pedagógiában workshop programja. https://magyartanar.s3.mediacenter.hu/meghivo-szakmai-workshopra/ (2022. május 31.)

(4)  Az Anyanyelvi nevelés 20 év múlva szakmai fórum programja. https://magyartanar.s3.mediacenter.hu/meghivo-szakmai-forumra-2/ (2022. május 31.)

Gonda, Zsuzsa: 20 years of the Gyula Szemere research group on mother tongue pedagogy. A report on the jubilee event

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2022. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–