Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Tomori Tímea

Beszámoló a 20 aktuális téma az anyanyelv-pedagógiában című workshop beszédfejlesztés-műhelyéről

 

Kedves Olvasók!

 

2022. április 27-én rendezte meg a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport a 20 aktuális téma az anyanyelv-pedagógiában című workshopját, amelynek négy altémája közül az egyik a Beszédfejlesztés lehetőségei az anyanyelvi nevelésben címet viselte.

A workshop hitelét többek között az biztosította, hogy a rendezvény résztvevői általános iskolai és középiskolai gyakorló magyartanárok voltak, továbbá a felsőoktatásban anyanyelv-pedagógiát oktató és kutató kollégák. Szép számmal csatlakoztak magyartanár szakos hallgatók is az online térben zajló eseményhez – ők a tanítási gyakorlatuk tapasztalatait osztották meg a hallgatósággal.

A workshop négyszer 20 percet biztosított a négy nagyobb témakör megvitatására. A szakmai diskurzus célja a szakemberek egymás közötti tapasztalatcseréje, a jelen kihívásainak, gyakorlatának, lehetséges jó gyakorlatainak az összegzése volt.

A beszédfejlesztés-műhely csoportmegbeszélésének első nagyobb kérdésköre az volt, hogy miért fontos a beszédfejlesztés, és a jól végzett beszédfejlesztéssel milyen hasznot érhetünk el. A téma relevanciáját abban látták a résztvevők, hogy a beszédfejlesztéshez kapcsolható foglalkozásokon szűrhetővé válnak a beszédzavarok és az artikulációs problémák. A rossz artikuláció akadályozza a beszédmegértést, a választékos és jól érthető beszédprodukció azonban megkönnyíti ezt a folyamatot is. A korai felismerés segítség lehet abban, hogy a gyermekek időben logopédushoz, illetve segítő szakemberekhez kerüljenek. A korai észlelésre és fejlesztésre – az óvodai foglalkozásokon, valamit az alsó tagozatos tanítási órákon – érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. A résztvevők továbbá megemlítették a szótévesztések kérdését, a szókincsbővítést, a szóasszociációk fontosságát, a szó és a szótag egyeztetésének a kiemelt szerepét is. A beszédfejlesztés hasznosulását az egzakt, tudatos, esztétikus kommunikáció kialakulásában, a megfelelő szövegértési és szövegalkotási képességek fejlődésében látja a szakmai közösség.

A téma második kérdése a jó gyakorlatokra vonatozott. Ez a szakasz rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult. Kiindulásként a jelenlévők megállapodtak abban, hogy a beszédfejlesztés vonatkozásában érdemes egyfajta előzetes felmérést készíteni a tanulói csoport tagjai között a differenciálás és a jobb tervezhetőség érdekében. Az óvodapedagógiában jártas kollégák kiemelték, hogy a komplexitás elvét betartva érdemes mozgással, ritmusgyakorlatokkal, akusztikai és vizuális élményekkel is kísérni a mondókákat, énekeket, verseket, meséket. A drámapedagógia eszköztárából a jóslás, a disputagyakorlatok, a szituációs és helyzetgyakorlatok kerültek elő. A kooperatív technikák közül a beszélő korongok mintájára a beszélő tárgyak feladattípusát is szívesen használják a magyartanárok célzottan a beszédfejlesztésre. A jól megtervezett kiselőadások, szóbeli feleletek fontossága is megfogalmazódott. Ezek jól hasznosíthatók annak begyakoroltatására, hogy egy-egy témáról összefüggően legyen képes beszélni a tanuló. A történetmeséléssel és ennek LEGO-eszközökkel támogatott megvalósításával kapcsolatban elhangzott, hogy az ilyen típusú tanítási órákon a diákok beszédfordulóinak a száma magasabb lehet a frontális osztálymunkán előforduló megnyilatkozásokhoz képest, ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a téma az életkornak megfelelő legyen. A résztvevők szóba hozták az online oktatás tapasztalatait is. Ugyancsak azt a következtetést lehetett ebből levonni, hogy az életkor és a téma függvénye határozza meg, hogy milyen mértékben nyilvánulnak meg a gyerekek az online tanítási órákon. Ugyanakkor nagyon fontos, hogyan szocializálódtak korábbi iskolai éveik alatt a diákok, milyen munkaformákat használtak rendszeresen, mert ez eldönti az online oktatás lehetőségeit is. Összegzésként a munkaformák fontosságát emelték ki a résztvevők, hiszen a fejlesztést kizárólag beszédtevékenységgel lehet támogatni.

A harmadik altéma a beszédfejlesztés kihívásaira fókuszált. Ebben a vonatkozásban a diákok szociokulturális háttere nagyon nagy jelentőségű, hiszen a kora gyermekkori szülői meseolvasás, a mondókák, a versek elsajátítása, az állandó gyakorlás, a fogalmak megnevezése, a mindennapi megfelelő minta erőteljesen alakítják a gyermekek nyelvi fejlődését, és hatást gyakorolhatnak az ez irányú lemaradásaikra. Az iskolapedagógiai gyakorlatban a magas osztály- és csoportlétszámok mindenképpen kihívások elé állítják a beszédfejlesztést végző pedagógusokat. Ezen túlmenően a segítő szakemberek hiánya, a logopédusok, a gyógypedagógusok, a fejlesztőpedagógusok alacsony száma is problémát jelent a mindennapokban. És mivel kevesen vannak, így a heti fejlesztőfoglalkozások száma sem ideális a speciális igényű diákok számára. A tananyagközpontú tankönyvszemlélet, a hiányzó munkáltatókönyvek, -füzetek szintén problematikussá, nehézzé teszik a fejlesztés folyamatát.

Végül a negyedik kérdéskör azt tematizálta, hogy a megfelelő beszédfejlesztéshez mi mindenre lenne szükség a mindennapokban. Mindez visszacsatolt az előző gondolatkörökre, hiszen a problémák megoldása jelentené a megfelelő szakmai hátteret a hétköznapi gyakorlatban. Megoldást jelentene az, ha a szakmai segítők száma jelentősen emelkedne, és minden intézményben a speciális igényű gyermekek számához mérten lennének jelen, és támogatnák a diákok felkészülését. Jelentős eredmény volna az is, ha ideális osztálylétszámok alakulnának, amelyek alkalmasak volnának valódi kompetenciafejlesztő foglalkozások megtartására. A tankönyvek szemléletmódjának a megváltozása, a munkáltatás előtérbe kerülése, a frontális osztálymunka helyett a munkaformák tudatos, célokat előtérbe helyező, nem kényszerszerű válogatása is jó eredményeket hozhatna a beszédfejlesztés területén.

Összességében egy egyedülálló szakmai workshopon vehettek részt a jelenlévők, amelyen az anyanyelv-pedagógia valóban releváns kérdéseiről alakult ki beszélgetés a kollégákkal. Az ilyen típusú eszmecsere fontosságát azért is érdemes hangsúlyozni, mert ritkán adódik olyan alkalom, hogy a kisgyermekkori neveléstől egészen a felnőttoktatásban dolgozókig egy „kerekasztal-beszélgetésen” vehessenek részt az érintettek. Azáltal, hogy egy-egy problémakör mentén megismerhetővé válnak a különböző iskolafokon tanító kollégák lehetőségei, korlátai és jó gyakorlatai, teljesebb kép alakulhat ki a pedagógusokban, és a későbbi fejlesztési tevékenységre ez a fajta tudás pozitív hatást gyakorolhat.

 

Nyíregyháza, 2022. május 31.

 

Üdvözlettel:

                                                                                    Tomori Tímea

Nyíregyházi Egyetem, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

Tomori, Tímea: Report from the speech development session of the Workshop on 20 current issues in mother tongue pedagogy

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2022. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–