Naptár

Peter Haase szerk.

Schreiben und Lesen sicher lehren und lernen. Voraussetzungen, Risikofaktoren und Hilfen bei Schwierigkeiten (Gráczi Tekla Etelka – Gyarmathy Dorottya)

BORGMANN. DORTMUND. 2000. 522 OLDAL

Peter Haase szerkesztésében 2000-ben Dortmundban jelent meg a Borgmann Kiadó gondozásában a Schreiben und Lesen sicher lehren und lernen. Voraussetzungen, Risikofaktoren, Hilfen bei Schwierigkeiten (Az írás és az olvasás biztos megtanítása és megtanulása. Előfeltételek, rizikótényezők, segítség nehézségek esetén) című tanulmánykötet, amely az olvasási és írási nehézség témakörét nemzetközi szerzőgárda kutatásai és eredményei alapján járja körbe. A jelen ismertetést a szerzők és a szerkesztő azon szándéka aktualizálja, hogy a könyvet szélesebb körben elérhetővé kívánják tenni, így ennek teljes anyaga hamarosan megtalálható lesz az interneten.

A kötet hat tematikus fejezetben (476 oldalon) tárgyalja az olvasás- és az írástanulás kérdéseit. A további tájékozódást, a könyvben való célzott keresést és a könnyebb eligazodást pedig az öt következő fejezet (pl. fogalommagyarázat, index, szakirodalom-jegyzék) összesen 46 oldalon segíti. A szerzők az írott nyelv elsajátítási nehézségeinek okaitól kiindulva az azt súlyosbító tényezőkön és következményeken át a probléma korai felismerésének és korai, valamint már iskoláskori fejlesztési lehetőségeit is tárgyalják.

A kötet legelső fejezetét a szerkesztő 0. fejezetként tünteti fel, mintegy origóként, kiindulási pontnak szánva a továbbiakhoz. Ezáltal feltehetően a kötet összes fejezetének alapkövét, a szerzők alapelveit kívánja letenni. Címe: A gyermekektől tanulni. Példákkal illusztrálva foglalja össze a pedagógia alapjait: a gyermekek és a felnőttek eltérő gondolkodásmódját az eltérő világlátás következtében; a tanulás során fellépő hibákat mint jelző-, hosszas fennállás esetén figyelmeztetőpontokat; a gyermekek tanulási fejlődési folyamatainak kezdeti jellemzőit; stb.

Az első fejezet az írás és az olvasás organikus feltételeit, hátterét mutatja be. Azt elemzi, hogyan épül összes érzékszervünkre, és hogyan omlik össze akár egy „építőelem” kiesésével ez a rendkívül komplex, érzékeny hálózat; megismerhetjük a tanulási folyamatok agyi feltételeit, az eddig feltérképezett összefüggéseket; illetve hogy mely, az írott nyelv elsajátításához szükséges folyamatok fejleszthetők már az óvodáskor végén. Az írás és az olvasás problémájának további okairól a harmadik fejezetben számol be a kötet. Generációs, iker- és genetikai, kromoszómavizsgálatok eredményeit ismertetve mutatnak rá az örökletes tényezőre; a kultúrára mint a közvetítő szerepére a japán írásrendszereken keresztül nyerhetünk betekintést.

Több fejezetben megjelenik, a másodikban pedig a központi kérdéssé válik az orvosi beiskolázási vizsgálatok (németországi) megszűnése és annak következményei, a nem megfelelő családi háttérrel rendelkező rizikógyermekek útja a funkcionális analfabétizmushoz.

Az iskolai kudarcok és a viselkedési zavarok összefüggéseire, arra, hogy az iskolai kudarcok hogyan nőhetnek láncolattá, és így azok hogyan és milyen további szociális zavarokhoz vezethetnek, pszichiáter tollából kapunk ismertetést.

A harmadik fejezet egy részében és a negyedik fejezetben a probléma okának (korai) felismerhetőségét és fejleszthetőségét tárgyalják a szerzők. Megtudhatjuk például, hogyan függhet a gyermek későbbi sikere a tanulásban az első néhány iskolai héttől, illetve az ekkor bekövetkező lehetséges kudarcoktól. A fejezet foglalkozik a motoros folyamatok problémáival, korai felismerésével és fejlesztési lehetőségeivel; továbbá azzal, hogy a szülői ház, illetőleg az iskola nyelve és kultúrája miként hátráltathatja vagy segítheti a tanulási folyamatokat.

Az ötödik fejezet összefoglalja, illetőleg röviden ismerteti az írási és olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztéséhez használt feladattípusokat és módszereket. Megtudhatjuk, hogy hogyan segítenek a kézjelek, a színszótagírás, a helyesírás színkódolása az írás és az olvasás elsajátításában, illetőleg hogyan lehet a számítógépet bevonni a tanulási folyamatokba.

A könyv zárófejezetének szerzői áttekintést adnak az írás- és olvasásfejlesztés területén napjainkban uralkodó tendenciákról, megismerhetjük az előnyöket, de az esetleges hátrányokat is, például az integrált oktatást. A fejezet állásfoglalásként is szolgál az írási és olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek korai, célzott, egyéni fejlesztése mellett, a szokásos tipikus tanórán történő fejlesztéssel ellentétben.

A szerzők ajánlják a könyvet tanároknak, fejlesztő pedagógusoknak, tanárjelölteknek, a naprakész tudományos alapokon nyugvó oktatásra törekvő egyetemi tanároknak; az írás és az olvasás elsajátítását gyermekük számára megkönnyíteni kívánó szülőknek; problémás eseteik megoldásában szakterületükön kívüli segítséget kereső orvosoknak és szakorvosoknak, valamint a téma iránt érdeklőknek.

Az írás szerzőiről

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2008. 2. szám tartalomjegyzékéhez