Naptár

Szerzőink figyelmébe

Szerzőink figyelmébe

1. Az Anyanyelv-pedagógia (Anyp.) című elektronikus folyóirat elsősorban elméleti tanulmányokat, kutatási beszámolókat, könyvismertetéseket, tudományos eseményekről szóló beszámolókat, valamint gyakorlati jellegű írásokat (például feladatsorokat, óratervezeteket, projektleírásokat stb.) tesz közzé. A közlésre szánt kézirat eddig még nem publikált – jelenleg más folyóiratnál elbírálás alatt sem lévő –, eredeti írásmű lehet.

2. A kézirat terjedelme a Tanulmányok rovatban 30 000–40 000 n, a Műhely rovatban 20 000–40 000 n, a Mozaik, a Kitekintő és a Szemle rovatban 8 000–25 000 n lehet. A kéziratokat kizárólag ímélben kérjük elküldeni (Microsoft Word-féle *.doc fájlban) a szerkesztőségbe a  címre. A beküldött kéziratokat szakértők bevonásával az Anyanyelv-pedagógia szerkesztősége bírálja el. A folyóiratban csak lektorált írások jelenhetnek meg.

3. Kérjük, hogy a kézirattal együtt küldjék el az alább letölthető szerzői adatlapot és nyilatkozatot kitöltve. A Tanulmányok és a Műhely rovatba szánt írásokat egészítsék ki 3–5 kulcsszóval, valamint 1000 n terjedelmű összefoglalóval. Az összefoglalóban a mondatok alanya a tanulmány. A szöveg angol nyelvű fordításáról a szerkesztőség gondoskodik. (A szerzői adatlap letölthető itt. A szerzői nyilatkozat letölthető itt.)

4. A kézirat formáját az alábbiak szerint szíveskedjenek kialakítani.

– Betűtípus: Arial; betűméret: 12; sortávolság: 1,5; margó (mindegyik oldalon): 2,5 cm.

– Cím: középre igazítva, fölötte a szerző(k) neve szintén középre igazítva (több szerző esetében nagykötőjellel összekapcsolva).

– Az alcímek, fejezetcímek jelzése – minden esetben (akkor is, ha a szerző ezt a végső formában nem kívánja megjeleníteni) – félkövér decimális számokkal történjék (1. Elsőrendű; 1.2 Másodrendű; 1.2.3 Harmadrendű).

– A bekezdést nem beljebb húzással, hanem sorkihagyással jelöljük.

– Beállítások a szövegben: kérjük, ne alkalmazzanak a szövegben automatikus elválasztást, oldalszámozást, sem egyéb automatikus beállítást, illetve stílusformázást. 

– Kiemelés a szövegben: a nyelvi adatokat és példákat dőlt betűvel, a tartalmi kiemelést félkövér betűkkel kell jelezni. Kérjük, hogy az utóbbi eszközt csak a legszükségesebb esetben alkalmazzák.

5. A táblázatokat, a grafikonokat és az egyéb ábrákat nem a közlemény szövegében, hanem egyenként külön-külön fájlban kérjük csatolni szerkeszthető formában. A fényképeket *.jpg, a videofelvételeket *.wmv, *.avi, *.mov formátumban, a táblázatokat és a grafikonokat szerkeszthető Word- vagy Excel-fájlban kérjük küldeni. Fontos, hogy csak olyan táblázatot és illusztrációt mellékeljenek, amelyre megfelelően hivatkoznak a szövegben. A táblázatokat és az illusztrációkat folyamatos számozással kell ellátni (arab számok alkalmazásával), és mindegyiknek címet kell adni. Külön sorszámmal jelöljük a táblázatokat, és külön az egyéb ábrákat. A táblázatok és a grafikonok betűtípusa is Arial, nagy kezdőbetűsek a táblázatokban levő feliratok és a grafikonokban levő jelmagyarázatok. Az ábrák címét és számát csak a közlemény szövegébe, a megfelelő helyre kérjük beírni. Az ábrát tartalmazó fájl neve utaljon a szerző nevére és az ábra számára (Varga_1_tablazat, Varga_1_abra). A szövegben lévő, más szerzőktől származó ábrák pontos forrását minden esetben kérjük feltüntetni az ábra címe alatt. Csak olyan fotók közölhetők a folyóiratban, amelyekhez a szerző, a jogtulajdonos, a fotón szereplő személyek  vagy törvényes képviselőik hozzájárultak.

6. A szövegben történő hivatkozáskor minden esetben meg kell adni a szerző(k) vagy szerkesztő(k) családnevét, a mű megjelenésének évszámát, valamint ha nem teljes könyvre, hosszabb fejezetre hivatkozunk, akkor a hivatkozott rész lapszámát is az alábbi módok valamelyikén: Szemere (1968), (Szemere 1968), (Szemere 1968: 176). Több hivatkozás felsorolásakor a tételek között pontosvessző van, a sorrendet a megjelenés éve határozza meg (Szemere 1968; Ferge 1976; Bettelheim 1985). Ugyanannak a szerzőnek több művére is hivatkozhatunk egyetlen jegyzetben. Ilyenkor a felsorolás évszám szerint követi egymást, az azonos években megjelent műveket a, b, c betűvel különítjük el egymástól (Bárczi 1951a; 1951b; 1963). Kettőnél több szerző nevét nem kérjük kiírni a hivatkozásban (Adamik et al. 2004).

Az ugyanazon műre, tanulmányra stb. vonatkozó bibliográfiai tétel egyes adatait minden esetben ponttal választjuk el egymástól.

Internetes forrásokra a szerző ismeretében a hagyományos módon hivatkozunk (Harmath 2002; Bárdos 2005; Szathmári 2007). Kérjük, az internetes hivatkozásokat építsék be az Irodalom című rész tételeként a megfelelő betűrendi helyre, és ne feledkezzenek meg a letöltés idejének jelöléséről. Ha a szerző neve nem ismert, a hivatkozás zárójelbe tett arab számokkal történjék (1; 2). Ezeket a jelzéseket az irodalomjegyzék végén, a betűrendes tételektől elkülönítve lehet feloldani.

Kérjük, a szó szerinti idézetek kezdetét és végét egyértelműen jelezzék, a forrást a lapszámmal együtt az idézőjel után pontosan tüntessék fel, például „Ha a gondolt tárgy időben lefutó vagy térben kiterjedő komplexushoz fűződő képzetsorból áll, akkor az a közlésben a megfelelő szemléleti relációkba helyezve léphet fel” (Baranyai–Lénárt 1959: 236). Sem a szövegbeli hivatkozáskor, sem a bibliográfiában nem alkalmazunk semmilyen tipográfiai kiemelést a szerző(k) nevének elkülönítésére.

7. Arra kérjük szerzőinket, hogy ne alkalmazzanak se lábjegyzeteket, se végjegyzeteket, se oldalszámozást, se más automatikus beállítást. A támogatók megnevezése, a köszönetnyilvánítások stb. a kézirat utolsó bekezdésében kapjanak helyet, ezt a bekezdést sorkihagyással különítsék el a főszövegtől.

8. Az Irodalom című bibliográfiában csak azokat a tételeket sorolják fel, amelyekre a szövegben hivatkoznak. Kérjük, hogy a tételeket betűrendben, függő bekezdéssel közöljék az alábbi minták szerint, és a szerzők nevét ne rövidítsék.

Könyv:

Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Acél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó. Budapest.

Bárczi Géza 1951b. A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Bárczi Géza 1963. A magyar nyelv életrajza. Gondolat Kiadó. Budapest.

Bettelheim, Bruno 1985. A mese bűvölete és a kibontakozó gyermeki lélek (ford.: Kúnos László). Gondolat Könyvkiadó. Budapest.

Ferge Zsuzsa 1976. Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága. Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat 4. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Szemere Gyula 1968. A magyar nyelvtan tanítása. Tankönyvkiadó. Budapest.

Tiedt, Sidney W. – Tiedt, Iris M. 1987. Language Arts Activities for the Classroom. Allyn and Bacon. Boston–London.

Trelease, Jim 1982. The Read-Aloud Handbook. Penguin Books. New York.

Gyűjteményes kötet:

Burleson, Brant R. (ed.) 1996. Communication Yearbook 19. Sage Publications. Thousand Oaks – London.

Chesser, Edward S. 1981. Viselkedésterápia: új irányzatok és a jelen gyakorlat (ford.: Császár Gyula). In: Buda Béla (szerk.) Pszichoterápia. Gondolat Könyvkiadó. Budapest. 333–360.

Szende Aladár 1996. Nyelvtanórák az „érzelmek iskolájában”. In: V. Raisz Rózsa (szerk.) Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. XII. Anyanyelv-oktatási napok. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 326–331.

Folyóiratcikk:

Bárczi Géza 1951a. Nyelvtörténetünk korszakbeosztása. Magyar Nyelv 125–135.

Dancsó Tünde 2007. A Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle 9: 128–143.

Poletto, Gianpaolo 2006. A humor nyelvészeti és pedagógiai megközelítésben. Modern Nyelvoktatás 2: 57–63.

Sztrinkóné Nagy Irén 2005. A női szerep változásai és a reformpedagógia. Iskolakultúra 2: 63–68.

Internetes forrás:

Bárdos Jenő 2005. Az idegennyelv-pedagógia három aspektusa: nyelvtanítás-történet, kortárs elméletek és az értékelés. MTA doktori értekezés tézisei. Veszprém. http://www.manye.pte.hu/tezisek_Bardos_Jeno.doc (2007. december 27.)

Szathmári István 2007. Simonyi és a helyesírásunk. Magyar Nyelvőr. 265–70. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1313/131301.pdf (2007. december 27.)

Harmath Artemisz 2002. Magyar nyelvi óra. http://magyartanar.mnyt.hu/upld/Microsoft%20Word%20-%20Szovegtan2.pdf (2007. december 27.)

Internetes hivatkozás:

(1) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Magyartanári Tagozat. http://magyartanar.mnyt.hu (2007. december 27.)

(2) Bevezetés a nyelvpedagógiába specializáció tanterve. http://vista.cc.u-szeged.hu/tanrend/ETR_tantervek/kptROL-SN-NYP.html (2008. február 7.)