Antalné Szabó Ágnes

15 éve az anyanyelv-pedagógia szolgálatában

Bevezetés

Az Anyanyelv-pedagógia folyóiratnak 15 éve, 2008-ban jelent meg az I. évfolyama, és 2022-ben a XV. évfolyama. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata gondozza a lektorált szakfolyóiratot, és célja, hogy Magyarországon, valamint a határainkon túl kiemelten szolgálja az anyanyelv-pedagógiai kutatásokat és a magyar nyelv mint anyanyelv fejlesztését. A folyóirat alapítását a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport javasolta 2007-ben. Majd elindult a folyóirat tervezése, a szerkesztőség felkérése, a rovatok tartalmi és formai kialakítása (Antalné Szabó 2013, 2018). Miután elkészült a folyóirat weboldala, 2008-ban megjelent az első szám azonnal jeles kutatók tanulmányaival, izgalmas műhelymunkákkal és ismertetőkkel.

A 15 éves jubileum során a szerkesztőség számvetést készít, és új terveket fogalmaz meg. A visszatekintés alkalmat ad arra, hogy köszönetet mondjunk a szerkesztőség tagjainak, hűséges olvasóinknak és a folyóirat szerzőinek.

A szerkesztőség

A szerkesztőbizottság tagjai közül 10 fő már az alapítás óta, 15 éve végzi áldozatos munkáját az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szolgálatában: Adamikné Jászó Anna, Antalné Szabó Ágnes, Berzlánovits Ildikó, Bóna Judit, Gonda Zsuzsa, Juhász Dezső, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina, Major Éva és Parapatics Andrea. A folyóirattal kapcsolatos feladatokat a szerkesztőség különböző funkcióban levő tagjai látják el: a főszerkesztő, a főszerkesztő-helyettes, a rovatvezetők, a vezetőszerkesztő, a szerkesztő és a korrektor, a technikai szerkesztők, a fordító, az angol nyelvi lektor, a szerkesztőségi titkár, a további szerkesztőbizottsági tagok, a nemzetközi tanácsadó testület tagjai, valamint a külső munkatársak támogatják szakmai munkájukkal a folyóirat megjelenését.

A szerkesztőség tagjai 2008 és 2022 között:

Főszerkesztő: Antalné Szabó Ágnes 2008–

Főszerkesztő-helyettes: Csákberényiné Tóth Klára 2008–2009; Bóna Judit 2009–

A Tanulmányok rovat vezetője: Raátz Judit 2008–2011; Balogh Judit 2011–2017; Heltai János Imre 2018–

A Műhely rovat vezetője: Tóth Beatrix 2008–2009; Boronkai Dóra 2009–

A Szemle rovat vezetője: Bozsik Gabriella 2008–2017; Sólyom Réka 2018–

A Kitekintő rovat vezetője: Imre Angéla 2008–2011; Tóth Etelka 2011–2020; Parapatics Andrea 2020–

A Mozaik rovat vezetője: Gonda Zsuzsa 2008–

A Postaláda rovat vezetője: Bóna Judit 2008–2009; Tóth Etelka 2009–2011; Tóth M. Zsombor 2011–2014; Parapatics Andrea 2014–2020; Csárdás László 2021–2022

A Naptár rovat munkatársa: Parapatics Andrea 2008–2014; Kovács Vivien 2015–

A Könyvajánló rovat munkatársa: Sváb Ágnes 2012–2015; Makóné Dobos Ida 2015–2016; Turcsik Bíborka 2017–2018; Csárdás László 2020–

Szerkesztők: Fercsik Erzsébet 2008–2011; Laczkó Krisztina 2008–2020; Petró Tímea 2011–

Vezetőszerkesztő: Laczkó Krisztina 2020–;

Technikai szerkesztők: Kenyó Ildikó 2008–2014; Marosi Szandra 2010–2011; Boda Annamária 2011–; †Kis-Cserny Mária 2014–2016; Makóné Dobos Ida 2014–2019; Kovács Vivien 2020–; Hollóy Zsolt 2021–

Fordító: Berzlánovich Ildikó 2008–

Angol nyelvi lektor: Major Éva 2008–

Szerkesztőségi titkár: Hajdú Anna 2008–2009; Boda Annamária 2009–2012; Sváb Ágnes 2012–2014; Petró Tímea 2014–

A szerkesztőbizottság további tagjai:

Adamikné Jászó Anna 2008–; Juhász Dezső 2008–; Keszler Borbála 2008–; Cs. Nagy Lajos 2018–; Szabó G. Ferenc 2008–2017; Törzsök Édua: 2008–2011; Vass Vilmos 2011– 

A nemzetközi tanácsadó testület tagjai:

Ádám Zita 2008–2010; Pisnjak Maria 2008–2017; Pletl Rita 2008–2017; Vančoné Kremmer Ildikó 2010–; Csernicskó István 2012–; Kolláth Anna 2012–; Péntek János 2012–; Grünthal, Satu 2013–; Magyari Sára 2018– 

A folyóirat külső munkatársai:

Király Flóra 2013–2022; Jakab Katalin 2015–; Kovács Vivien 2015–2019; Turcsik Bíborka 2017–2018; Csárdás László 2020–

Az olvasók

A folyóirat tartalmai ingyen és regisztráció nélkül olvashatók, letölthetők, ezáltal eljutnak nemcsak a kutatókhoz, az oktatókhoz és az anyanyelvi nevelés minden színterén a pedagógusokhoz, hanem a magyar anyanyelvű családokba is. Az olvasók száma a folyóirat indulása óta évről évre folyamatosan nőtt, az elmúlt 15 évben a legmagasabb olvasói számot, 222 864 főt 2020-ban mérte a Google Analytics program. 2008 és 2017 között az Advanced Web Statistics 7,4 szoftver dokumentálta a folyóirat olvasottságát, az egyedi látogatók számát rögzítette. 2018-ban állt át a folyóirat a Google Analytics programra, amely az oldalmegtekintések számát méri.

 

 

1. ábra

A folyóirat olvasóinak a száma 2008 és 2022 között

 

2021-ben és 2022-ben kb. 180 000 volt az oldalmegtekintések száma. A 2020. évi rekordszámú olvasó után a látogatottság kis mértékű csökkenésének valószínűleg az az oka, hogy a cikkek pdf-formában is megjennek, letölthetők, és az olvasók egy része él is ezzel a lehetőséggel. A pdf-változatok letöltése csökkenti az oldalmegtekintések számát, ennek ellenére a szerkesztőség nem kíván lemondani a cikkek oldalszámmal ellátott pdf-változatának a közléséről. A folyóirat nemzetközi ismertségét és nagy olvasói táborát bizonyítja a cikkek hivatkozásainak, a független idézőknek a nagy mennyisége, valamint azon országok nagy száma, ahol a folyóiratot olvassák.

A Google Analytics adatai alapján több mint 100 országban ismerik a folyóiratot, és az utolsó 5 évben, 2018-tól a következő 10 országban volt a legnagyobb az olvasótábora:

1. Magyarország

2. Románia

3. Szlovákia

4. Amerikai Egyesült Államok

5. Ukrajna

6. Szerbia

7. Németország

8. Ausztria

9. Nagy-Britannia

10. Kína

Az adatok arról is tanúskodnak, hogy Magyarországon kívül azokban az országokban olvassák nagyobb számban a folyóiratot, ahol határon túli, tengerentúli magyar nyelvű közösségek élnek.

A folyóiratban megjelent írások

A tudományos folyóiratban csak lektorált írások jelenhetnek meg, a cikkek belekerülnek az MTA Könyvtárának a repozitóriumába, valamint a nemzetközi CrossRef rendszerbe DOI-azonosítóval. Az utóbbi időben tudatosan törekszünk arra, hogy ahol lehetséges, multimediális tartalmak egészítsék ki az írásokat, ehhez az informatikai hátteret igyekszünk fejleszteni a jövőben.

2008 és 2022 között minden évben 4-4 szám jelent meg, ezekben összesen 825 írást közölt a folyóirat. Az egyes rovatok összehasonlítása alapján a legnagyobb számban a Tanulmányok rovatban jelentek meg írások, a 15 év alatt összesen 154 tanulmány.

 

1. táblázat

A folyóirat rovataiban megjelenő írások száma 2008 és 2022 között 

Rovatok	Az írások száma (db)
Tanulmányok	154
Műhely	135
Szemle	137
Kitekintő	137
Mozaik	134
Postaláda	128
Összesen:	825 írás

 

A Tanulmányok rovatban tudományos értekezéseket, tanulmányokat, elméleti áttekintéseket, dokumentumelemzéseket, kutatási beszámolókat olvashatunk. A rovat írásainak témái kb. 50%-ban a nyelvészet és az alkalmazott nyelvészethez tartoztak, kb. 40%-ban anyanyelv-pedagógia, valamint kb. 10%-ban általános pedagógia és interdiszciplináris témakörök jelentek meg. Néhány olyan nyelvészeti terület, amellyel a tanulmányok szerzői foglalkoztak, kiemelve az anyanyelv-elsajátítással és -fejlesztéssel összefüggő kapcsolatokat: diskurzuselemzés, fonetika, grammatika, nyelvjárástan, nyelvtörténet, pragmatika, retorika, stilisztika, szociolingvisztika, szövegtan, jelnyelvtudomány stb. Az anyanyelv-pedagógiai fókuszú írások a kisgyermekkortól a felnőttkorig vizsgálták az anyanyelvi fejlesztés területeit: többek között például a beszéddel, a beszédértéssel, az olvasással, a szövegértéssel, a szövegalkotással, a szótárhasználattal, a helyesírással, a digitális oktatással, a tanulási nehézségekkel és a kisebbségi oktatással összefüggő témákat taglaltak. Az általános pedagógiai témájú írásokon kívül az interdiszciplináris témájú írások is a tudományterületek együttműködéséről tanúskodtak, például az anyanyelv-pedagógia és az orvostudomány, a médiatudomány, a matematikatudomány kapcsolatait igazolták.

A Műhely rovatban megjelent 135 írásban főképpen esettanulmányokat, anyanyelv-fejlesztési jó gyakorlatokat lehet olvasni. A gyakorlati nevelést közvetlenül szolgáló műhelymunkák kb. 60%-ban anyanyelv-pedagógiai témákat érintettek, közöttük például a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás, a helyesírás, a szövegalkotás fejlesztését, a grammatika, a hangtan, a jelentéstan, a jelnyelv, a finnugrisztika, a retorika, a stilisztika, a szociolingvisztika, a szövegtan tanítását. A cikkek az utóbbi időben növekvő arányban, összesen kb. 22%-ban kapcsolódtak az IKT-kompetencia fejlesztéséhez, például a digitális szövegek olvasásához és alkotásához, az IKT-alkalmazások használatához. Kb. 18%-ban jelent meg a rovat írásaiban általános pedagógiai, drámapedagógiai és irodalompedagógiai téma.

A Kitekintő rovat összesen 137 írásában a határon túli magyar mint anyanyelv kutatásáról és fejlesztéséről olvashatók tanulmányok és ismertetők, valamint recenziók külföldön megjelent kiadványokról, beszámolók külföldi szakmai rendezvényekről. A rovatban más országok anyanyelvének oktatásáról, anyanyelvi neveléséről is kapunk ismertetéseket, tudományos igényű áttekintéseket. 2008 és 2022 között a Kitekintő rovat szerzői a következő 32 ország anyanyelvi neveléséről, anyanyelv-pedagógiai kutatásairól és kiadványairól, szakmai rendezvényeiről vagy az ott működő magyar iskolákról tudósítottak: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Japán, Jordánia, Kanada, Kína, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Tunézia, Ukrajna.

A Szemle rovatban hazai megjelenésű, papíralapú, valamint online könyvekről és szakmai folyóiratokról lehet olvasni beszámolókat, szakmai honlapokról ismertetőket. A 15 év alatt megjelent összesen 137 írásban 71%-ban könyvismertetők, 18%-ban folyóiratrecenziók és 11%-ban szakmai honlapok bemutatói jelentek meg. A könyvismertetők a folyóirat profiljához valamilyen módon kapcsolódó szakkönyveket, szótárakat, kézikönyveket, tanulmányköteteket, tankönyveket és egyéb segédkönyveket mutattak be. A cikkekből az alábbi folyóiratokat lehet megismerni: Alkalmazott Nyelvtudomány, Anyanyelvi és Irodalmi Nevelés, Beszédkutatás, Csodaceruza, Fejlesztő Pedagógia, Filológia.hu, Gyermeknevelés, Iskolakultúra, Könyv és Nevelés, Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Magyaróra, Magyar Pedagógia, Magyartanítás, Mentor Magazin, Modern Iskola, Módszertani Közlemények, Neveléstudomány, Névtani Értesítő, Pedagógusképzés, Taní-tani, Új Köznevelés, Új Pedagógiai Szemle. A folyóiratban bemutatott szakmai honlapok anyanyelv-fejlesztési, drámapedagógiai, digitális oktatási jó gyakorlatokat, tankönyveket, tehetséggondozó köteteket, egyéb forrásanyagokat és oktatási-nevelési segédeszközöket kínálnak.

A Postaláda rovat írásainak szerzői igen változatos témákat érintettek. Az olvasói levelek például a kisebbségi nyelvek oktatásával, az érettségivel, a digitális oktatás kérdéseivel, az anyanyelvi versenyekkel, az anyanyelvi mérésekkel, a múzeum- és a drámapedagógiával, a projektmunkával, a videójátékokkal, az új szavakkal, a Tanítsunk Magyarországért Programmal, a tudományos írással, a vitával, a névtannal, a nyelvjárásokkal és a hallgatók tanítási gyakorlataival foglalkoztak. Az olvasói levelekből anyanyelvi nevelési jó gyakorlatokat is megismerhetünk, valamint regionális és országos szakmai rendezvényekről beszámolókat is olvashatunk.

A szerzők

A szerkesztőség tudatosan törekszik arra, és a minőségfejlesztés egyik feltételének tekinti, hogy a folyóirat hasábjain határon innen és határon túlról kutatók, oktatók, gyakorló pedagógusok és oktatási szakemberek a különböző intézményekből minél nagyobb számban publikáljanak. Kiemelten törekszik arra is, hogy lehetőséget adjon a tehetséges fiataloknak színvonalas munkáik megjelenéséhez. A folyóiratban a 15 év alatt megjelent összesen 825 írásnak 604 különböző szerzője van. A szerzők közül 65 fő (11%) külhoni magyarlakta régióban vagy más országokban él. Ha a szerzők munkahelyét vizsgáljuk meg, akkor a szerzők közül 370 fő (61%) felsőoktatási intézmény oktatója, munkatársa. A szerzőkhöz tartozó 43 felsőoktatási intézmény között 23 különböző hazai és 20 külföldi egyetemet, főiskolát lehet találni. A cikkek szerzői közül 157 fő (26%) gyakorló pedagógus, és valamelyik hazai vagy külföldi köznevelési intézményben dolgozik. 77 fő (13%) szerzőnek egyéb munkahelye van, közöttük hazai vagy külföldi szakmai szervezetek, kutatóintézetek.

A szerkesztés menete

A szerzőktől érkező kéziratok hosszú utat tesznek meg a folyóiratban való megjelenésig:

– A kézirat megérkezése a szerkesztőségbe.

– Szerkesztőségi egyeztetés a lektorálásról, a lektorokról.

– Az írás lektoráltatása.

– A lektori vélemények alapján döntés a megjelenésről vagy az elutasításról.

– Ha szükséges, szerzői javítás, átdolgozás a lektori vélemények alapján.

– Döntés arról, hogy az írás melyik számban jelenik meg.

– A cikkek szerkesztése a rovatvezetők által.

– Az absztraktok, a címek és a kulcsszók angol nyelvre fordítása.

– Angol nyelvi lektorálás.

– A cikkek szerkesztése a vezetőszerkesztő által.

– A szerkesztett cikkek korrektori ellenőrzése.

– A szerzői adatlapok elkészítése.

– A cikkek technikai szerkesztése.

– A szerkesztett cikkek feltöltése nem nyilvános felületre.

– A technikai szerkesztés ellenőrzése, lektorálása.

– A cikkek DOI-azonosítóval való ellátása.

– A feltöltött cikkek ellenőrzése, lektorálása a főszerkesztő által.

– A megjelenés előtt álló folyóiratszám jóváhagyása a vezetőszerkesztő és a főszerkesztő által.

– A szerkesztett cikkek szerzői jóváhagyása.

– A folyóirat adott számának az élesítése, nyilvános megjelenése.

– A folyóirat megjelent cikkeinek az átalakítása oldalszámos pdf-formátumba és feltöltésük a honlapra.

– A megjelent szám feltöltése az adatbázisokba.

A jubileum megünneplése

A folyóirat megalakulásának 15. évfordulója alkalmából 2022. november 2-án nemzetközi szakmai műhelyt szerveztünk. Ezen nemcsak a magyarországi szerkesztőségi tagok, hanem a nemzetközi tanácsadó testület tagjai is részt vettek Nyitráról, Nagyváradról és Mariborból. Megegyeztünk arról, hogy a szerkesztőség tagjai a hazai és a külhoni magyar egyetemeken olvasókört szerveznek a hallgatók körében. A jubileumról való megemlékezésre adott alkalmat az újjáalakuló a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport szakmai rendezvénysorozata is 2022-ben, amelyen a szerkesztőség tagjai képviselték az Anyanyelv-pedagógia folyóiratot (Gonda 2022).

A jubileum alkalmából 2023. március 31-én egy olyan szakmai konferenciát szervezünk, amelyre meghívjuk a szerkesztőség korábbi és jelenlegi tagjait, szerzőit, olvasóit, az anyanyelv-pedagógia kutatóit, oktatóit, a pedagógusokat, az oktatási szakembereket, a hallgatókat és az érdeklődőket. A konferencián a plenáris előadások után szakmai műhelyekben beszélgetünk a folyóirat 15 éves történetéről és eredményeiről, valamint a következő évek terveiről.

 

2. táblázat

A 2023. március 31-ei jubileumi szakmai konferencia programja

Program
15.00–15.50	Megnyitó, plenáris előadások Antalné Szabó Ágnes (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat története Vančo Ildikó (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat a határon túli magyar közösségekben Heltai János Imre (Károli Gáspár Református Egyetem): Szociolingvisztika és nyelvészeti antropológia az Anyanyelv-pedagógiában
16.00–16.50	Kerekasztal-beszélgetés: Anyanyelv-pedagógiai kutatások A beszélgetést vezeti: Bóna Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Beszélgetőtársak: Jánk István (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem), Sipos Zsóka (Meixner Alapítvány), Steklács János (Pécsi Tudományegyetem)
	Kerekasztal-beszélgetés: Az anyanyelvi nevelés fejlesztése A beszélgetést vezeti: Gonda Zsuzsa (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Beszélgetőtársak: Gombos Péter (Kaposvári Egyetem), Könnyü Laura (Ady Endre Gimnázium), Pomázi Bence (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Vígh-Szabó Melinda (Pannon Egyetem)
	Kerekasztal-beszélgetés: Az anyanyelvi nevelés a határainkon túl A beszélgetést vezeti: Parapatics Andrea (Pannon Egyetem) Beszélgetőtársak: Bátyi Szilvia (Pannon Egyetem), Dudics Lakatos Katalin (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola), Gordon Győri János (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Szabó T. Annamária (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Zentainé Kollár Andrea (Szegedi Tudományegyetem)
	Kerekasztal-beszélgetés: Az anyanyelvi nevelés jó gyakorlatai A beszélgetést vezeti: Zs. Sejtes Györgyi (Szegedi Tudományegyetem) Beszélgetőtársak: Csekő Györgyi (Balassi Intézet), Lovas Anett Csilla (Tokaj-Hegyalja Egyetem), Pintérné Bujtás Tímea (ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), Tuba Márta (Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium)
17.00–18.00	Jubileumi szerkesztőségi ülés A beszélgetést vezeti: Antalné Szabó Ágnes főszerkesztő Beszélgetőtársak: Bóna Judit főszerkesztő-helyettes, Laczkó Krisztina vezetőszerkesztő, rovatvezetők, szerkesztőségi tagok, szerzők, olvasók

 

2023. június 13-án egy újabb kerekasztal-beszélgetést szervezünk a rovatvezetők és a szerkesztők, valamint meghívott szerzők közreműködésével a Magyar Nyelvtudományi Társaság felolvasó üléseinek a keretében.

Összegzés és kitekintés

Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szerkesztősége a jövőben is fejleszteni kívánja a folyóiratot, multimediális eszközökkel bővíteni a rovatok tartalmát, a színvonal megőrzése mellett új témákat, új szerzőket igyekszik találni. A szerkesztőség tervezi egy olyan tematikus kereső kialakítását a honlapon, amely segít tájékozódni az olvasóknak a cikkek között, egyszerűbben megtalálni az adott témához kapcsolódó írásokat. A további célok közé tartozik: kapcsolódás újabb adatbázisokhoz, az angol nyelvű oldal bővítése, kapcsolatépítés új szakmai partnerekkel, új típusú csatornákon megszólítani az olvasókat, a digitális világ lehetőségeit is felhasználva online olvasótalálkozók szervezése.

A folyóirat a jövőben is az anyanyelv-pedagógiai kutatásokat és a magyar nyelven tanító pedagógusok munkáját kívánja kiemelten támogatni, olyan elméleti és gyakorlati munkákat kínálni, amelyek minden műveltségi területen az anyanyelven folyó kommunikáció fejlesztését szolgálják. A folyóiratban megjelenő írások nem csupán az óvodapedagógusok, a tanítók és a magyartanárok, hanem bármely szakos, magyar nyelven és magyar anyanyelvű gyermekeket tanító pedagógusok, valamint a kutatók, az oktatók és a családok számára is egyaránt hasznosak. A szerkesztőség folyamatosan törekszik arra, hogy továbbfejlessze a folyóirat már kialakult, minőséget tükröző, egyéni arculatát. A folyóirat a környezetvédelmet, a kulturális és a szakmai kapcsolatok erősítését, a magyar nyelvvel kapcsolatos kutatásokat, továbbá a pedagógusképzést és a -továbbképzést is szolgálja azzal, hogy digitális formában jelenik meg. A folyóirat a következő esztendőkben is folytatja szakmai küldetését a határon innen és a határon túl, tovább erősíti kultúrateremtő és kultúraközvetítő szerepét.

 

Irodalom

 

Antalné Szabó Ágnes 2013. Az anyanyelv-pedagógia szolgálatában. Anyanyelv-pedagógia 3. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=475 (2023. január 10.)

Antalné Szabó Ágnes 2018. Elmélet és gyakorlat az Anyanyelv-pedagógiában. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=726 (2023. január 10.) https://doi.org/10.21030/anyp.2018.1.11

Gonda Zsuzsa 2022. 20 éves a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport. Beszámoló a jubileumi rendezvénysorozatról. Anyanyelv-pedagógia 2. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=963 (2023. január 10.)

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–