Naptár

Horváth László

Gondolatok az Édes Anyanyelvünkről

Az Anyanyelv-pedagógia Szemle rovatában könyvismertetések szoktak szerepelni, a mostani írás azonban rendhagyó: az Anyanyelvápolók Szövetségének ismeretterjesztő folyóiratáról tartalmaz személyes gondolatokat. A gondolatfüzér szomorú aktualitása a magyar nyelvművelésben, nyelvi ismeretterjesztésben kiemelkedő személyiségnek, Grétsy László tanár úrnak az elhunyta. Ez nem azt jelenti, hogy az alábbiakban az ő munkásságáról, a nyelvi ismeretterjesztésben betöltött szerepéről lesz szó. Nem vállalkozom az általa sok éven át szerkesztett lap múltjának áttekintő értékelésére sem. Ehelyett a folyóirat jelenéről szeretném néhány észrevételemet megosztani az olvasókkal.

1. kép

Az Édes Anyanyelvünk emlékszáma Grétsy Lászlóról 

Az Édes Anyanyelvünk 1979 óta jelenik meg; már jó ideje évente ötször. Szerkesztőségét először Lőrincze Lajos, majd Grétsy László irányította. 2022-től kezdve Keszler Borbála a főszerkesztő. A szerkesztőség tagjai a következők: Lengyel Klára főszerkesztő-helyettes, Blankó Miklós, Cservenka Judit és Horváth Zsófia szerkesztők.

A lapra két nézőpontból tekint ez az írás: egyrészt olvasói szemmel; másrészt arról sem feledkezhetem meg, hogy csaknem másfél évtizede az állandó szerzők közé tartozom. Annak idején a folyóirat akkori egyik szerkesztőjének, Kemény Gábornak ösztönzésére csatlakoztam a szerzőgárdához. Az ő tevékenységét – mindenféle harcos megnyilvánulás nélkül, inkább kimondatlanul, mint kimondva – kétféle véglettől való elhatárolódás szándéka vezérelte. Az egyik (főleg a laikusokra, de nem kizárólag rájuk jellemző) szélsőséges szemlélet a nyelvi változásokban folytonos romlást lát. A másik szélsőséges táborba azok a nyelvészek tartoznak, akik felháborodnak, ha valaki egy anyanyelvhasználati megnyilvánulással kapcsolatban a hiba minősítést alkalmazza.

Az Édes Anyanyelvünk maga is fellép ezzel a két szélsőséggel szemben. Általában nem valamiféle kinyilatkoztatással, hanem egyszerűen a közölt cikkekben megfigyelhető szemléletmóddal. A cikkszövegekből arra lehet következtetni, hogy a szerkesztőség nem pártfogolja a „kardcsörtető” nyelvvédelem olyan tüneteit, mint az idegen szavak mániákus, válogatás nélküli üldözése vagy például az az igazságtalanul általánosító kijelentés, hogy „a fiatalok nem tudnak magyarul”. De arról sincs szó, hogy ne lehetne bírálni a nyelvhasználati sznobizmus és az anglománia túlhajtásait. A felületes, indulatos nyelvvédői általánosítások néha mégis hangot kapnak, de szinte csak olvasói levelekben; az ezekre adott szakértői válaszok segítik az adott kérdések árnyaltabb, átgondoltabb értékelését.

Az utóbbi két-három évben az Édes Anyanyelvünk részben szakított a korábbi, rovatokon alapuló struktúrával. Néhány rovat mégis megmaradt, noha nem mindig rovatcímkével ellátva. Ilyen a Kemény Gábor által elindított, ma Fráter Zoltán nevéhez kötődő Szép Magyar Vers. A legjellegzetesebben rovatként a szórakoztató nyelvi fejtörők szakasza, a Pontozó működik; jellemző, hogy ennek irányítása azután is a nyelvi játékok rajongójának, Grétsy tanár úrnak a kezében maradt, hogy megvált főszerkesztői posztjától. Rovatot alkotnak az Anyanyelvápolók Szövetségének és különféle (például felsőoktatási) intézményeknek a rendezvényeiről tudósító hírek is. Szintén rovat fogja össze a Nyelvtudományi Kutatóközpont műhelyéből származó írásokat.

Formailag (természetükből adódóan) nincsenek rovatba sorolva a lapban megjelenő interjúk. (Az interjú mint műfaj már a Grétsy-korszakra is jellemző volt.) Elkészítésükben Cservenka Judit szerkesztő játszik főszerepet. Példaként Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszornak (Cservenka 2023a) és Bánki Vera fordító-tolmácsnak (Cservenka 2023b) a megszólaltatását említem; de a közelmúltban Kovácsné Papp Ildikó nem mindennapi, nagyváradi és torontói tanári pályájáról is olvashattunk (Cservenka 2024), és megjelent a folyóiratban az új főszerkesztővel, Keszler Borbálával folytatott bemutatkozó beszélgetés is (Cservenka 2022).

A lap struktúrája azzal is rugalmasabbá vált, hogy a szerkesztőség a korábbinál kevésbé mereven kezeli a cikkek terjedelmi korlátait. Az írások persze most sem nyúlhatnak a „végtelenbe”. Szerzőként azonban magam is tapasztalhatom annak az áldásos hatását, hogy a mondandót nem kell mindenáron, a tartalom megcsonkításával 7000 karakterbe préselni; másfelől a rövidebb kifejtést kívánó közlendőt nem „kötelező” 7000 karakternyire nyújtani.

A folyóirat tematikája változatos. Grétsy László tevékenysége az utóbbi években sem korlátozódott a Pontozó rovatra, hanem etimológiai írásokkal is színesítette a lap palettáját (Grétsy 2022b; Grétsy 2023a; Gétsy 2023b). Ugyancsak tőle származik az az írás, amelyben egy olvasói levélben említett jármű megnevezéséből kiindulva a szakterminológia és a magyarítás kérdéseit tárgyalja (Grétsy 2022a). Gondolatébresztő fejtegetése nekem is alkalmat adott helyesírási és terminológiai vonatkozású hozzászólásra (Horváth László 2023c). A lap tematikájába jól illeszkedik továbbá egy nyelvművelői önvallomás is (Heltainé Nagy 2022).

Sajátos művelődéstörténeti színt képviselnek Töttős Gábor cikkei: az anakronizmusok bemutatásától kezdve (Töttős 2023a), egy Arany-ballada „szabálytalan” elemzésén át (Töttős 2023b), a bölénnyel kapcsolatos tévedések leleplezéséig (Töttős 2024). A gazdag névtani kínálatból itt csupán az ágazatról általános tájékoztatást nyújtó, lényegében sorozatindító cikket emelem ki (Raátz 2022). Névtani vonatkozása mellett inkább írástörténeti tárgyú Keszler Borbála (2022) áttekintése a tulajdonnevek jelölésének történetéről.

Többféleképpen is megjelennek a lapban a nyelvjárásokkal kapcsolatos kérdések: például Bárth Jánosnak egy hasonulási jelenség különös történetét bemutató (Bárth 2022), illetőleg egy igeragozási sajátosságot tárgyaló (Bárth 2023) írásában; B. Fodor Katalinéban (2023), aki azt az izgalmas kérdést feszegeti, milyen viszonyban van a kultúra változásával a szavak elavulása vagy nyelvjárási státusa; továbbá abban a képben, amelyet Eris Elvira Mária (2023) az „ezerarcú” moldvai nyelvváltozatokról rajzol.

Figyelmet fordít a lap a szaknyelvekre is. Az említett Grétsy-cikken (2022a) kívül ezt bizonyítja például Palágyi Andrásnak (2023) a növényfajták nemesítéséről szóló írása. Ha ritkán is, a nyelvrokonság kérdése szintén felbukkan a témák között (Sipos 2022).

Nem hiányoznak a (részben) grammatikai témák sem. Lengyel Klára például a mentes utótag használatát (2022a) és a -lag/-leg rag státusát (2022b) mutatja be, Horváth Zsófia (2022) pedig (egy olvasói kérdésre válaszolva) az oksági kötőszók különbségeivel foglalkozik. Több szempontból is felvetődnek fokozási kérdések, például Lengyel Klára (2023), Gasparics Gyula (2023) és Kulcsár István (2023) írásaiban.

A folyóirat természetesen igyekszik figyelni az aktualitásokra. A tavalyi év ezt különösen indokolta, hiszen 2023-ban egyszerre ünnepeltünk Petőfi-, Madách- és Kisfaludy-évfordulót. Petőfi nyelvhasználatával (több cikkben) Eőry Vilma (2023a; 2023b) és Horváth László (2023a; 2023b) foglalkozott. Madách Tragédiájával kapcsolatban Holczer József (2023) tett közzé bicentenáriumi töprengést. Kisfaludy Sándorról (és Károlyról) pedig Blankó Miklós (2023a) emlékezett meg Kisfaludy Lászlóval, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárával folytatott beszélgetésében. Az Édes Anyanyelvünk arra törekszik, hogy olyan témák is helyet kapjanak benne, amelyek elsősorban a fiatalok érdeklődésére tartanak számot. Ilyen például a ChatGPT-ről szóló írás (Szabó T. 2023) vagy a mesterséges intelligenciának egy sajátos megjelenésével foglalkozó cikk (Mezriczky 2024).

A szerzők körében a fiatalítás semmiképpen sem könnyű feladat. A nyelvi ismeretterjesztés nem tartozik a hivatalosan elismert területek közé. Gyakorlati szempontból a fiatal szerzők számára kevésbé vonzó a nemzetközileg is mérhető, illetve az így elismert teljesítményeket előtérbe toló világban egy háttérbe szorított, sokszor lenézett kutatási iránynak a művelése. Szerencsére mégsem kivételes jelenség, hogy fiatalok lépnek a szerzők sorába, változatos témákkal. A teljességre egyáltalán nem törekedve csupán néhány példát hozok erre. Kótis Nikoletta (2023) az idegen szavak helyesírásának tökéletlenségére mutat be elgondolkoztató eseteket. Blankó Miklós (2023b) a rádiós nyelvművelés történetét tekinti át. Horváth Zsófia (2024) egy érdekes, az internetes kommunikációban terjedő vonzathasználatra hívja fel a figyelmet.

Az Anyanyelv-pedagógia olvasóihoz szólva külön is érdemes kiemelni azt a tényt, hogy az Édes Anyanyelvünk hírei között rendszeresen szerepelnek a helyesírási és nyelvhasználati versenyekről tudósító írások. Körükben nemcsak rövid, tényközlő híradások akadnak, hanem részletesebb, sőt akár elemző áttekintések is (Tóth 2023; Gonda 2023), és a mindennapi gyakorlatból vett magyartanári munka példája sem hiányzik (Horváth Zsófia 2023). Sőt szó esik arról is, milyen sajátos helyzeteket teremtett a koronavírus-járvány az oktatásban (Berényi 2022).

Az Édes Anyanyelvünk szerzői gárdája nem szűk körű, de az állandó szerzőké mégis az. Ez persze összefügg a nyelvi ismeretterjesztés el nem ismert voltával. Ennek ellenére olykor sikerül egy-két igen neves nyelvészt megnyerni arra, hogy egyszer-egyszer bővítse a szerzők körét. Példaként most Bárdosi Vilmosnak a francia nyelv útjáról (2022) és Gósy Máriának a beszédtanulásról (2022) szóló áttekintését említem, de ide tartozik többek között Vladár Zsuzsa (2024) is érdekfeszítő tudománytörténeti írásával arról, hogyan lett a számiknak, vagyis a lappoknak (majdnem) magyar helyesírásuk. Örvendetes esetként az is előfordul, hogy egy egyetemi oktató, Pelczéder Katalin (gyümölcsnevekről szólva) tudományos kutatómunkájának eredményeit a folyóirat közegéhez igazítva, igazi olvasmányélményt nyújtva tárja elő (Pelczéder 2023a; 2023b; 2023c).

Ismeretterjesztő természetéhez illően a folyóirat közérthetőségre, olvasmányosságra törekszik. Kerüli a tudományos közleményekre jellemző folytonos hivatkozásokat. Az olvasónak ez feltétlenül könnyebbség,  a szerzőnek pedig egyszerre feladat és lehetőség: bizonyíthatja, hogy az érthetőség és az igényesség (jó esetben) nem zárja ki egymást. Kulcskérdésnek talán túlzás volna nevezni, mégsem lényegtelen, hogy a folyóirat az utóbbi években a régebbinél tetszetősebb külsővel és jobban olvasható szedésmóddal jelenik meg.

Tudományos konferenciákon tartott előadásaimban (Horváth László 2017, 2018) többször hangsúlyoztam, hogy a leíró grammatika oktatóinak, valamint a nyelvtörténet búvárainak érdemes nyelvművelő jellegű írásokat olvasniuk, mivel ezek mindenképpen gondolatébresztő hatásúak. Napjaink Édes Anyanyelvünk folyóiratának cikkei megerősítenek ebben a véleményemben.

Irodalom

Bárdosi Vilmos 2022. Néhány gondolat a francia nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Édes Anyanyelvünk 44/4: 8–10; 44/5: 3–5.

Bárth János 2022. „Vazs megye, Vazsvár” – egy nyelvjárási jelenség különös története. Édes Anyanyelvünk 44/5: 9–11.

Bárth János 2023. Mondi, tudi, láti. Édes Anyanyelvünk 45/1: 9–10.

Berényi Adél 2022. Az osztálytermi kommunikáció sajátosságainak vizsgálata a pandémia tükrében. Édes Anyanyelvünk 44/4: 22–24.

Blankó Miklós 2023a. „Nem a föld, nem a folyók tartják össze a nemzetet, hanem a nyelv” – Kisfaludy 250. Édes Anyanyelvünk 45/1: 5–6.

Blankó Miklós 2023b. A választék növekedése. Rádiós nyelvművelés Lőrincze közben és után. Édes Anyanyelvünk 45/5: 15–17.

Cservenka Judit 2022. Keszler Borbála az Édes Anyanyelvünk új főszerkesztője. Édes Anyanyelvünk 44/1: 3–5.

Cservenka Judit 2023a. Tudományos pálya lehetőség és szükség szorításában. Édes Anyanyelvünk 45/3: 3–5.

Cservenka Judit 2023b. Fordítani – „csak pontosan, szépen…”. Édes Anyanyelvünk 45/5: 21–22.

Cservenka Judit 2024. Tanítani Nagyváradon és Torontóban. Édes Anyanyelvünk 46/1: 25–27.

Eőry Vilma 2023a. Petőfi hatása nyelvünk alakulására. Édes Anyanyelvünk 45/3: 1–2.

Eőry Vilma 2023b. Petőfi nyelvhasználatáról a Petőfi-szótár tükrében. Édes Anyanyelvünk 45/5: 1–2.

Eris Elvira Mária 2023. „Sze az a basiu, nem vala basiu, ke vala ífjú, de vala rút”. Az ezerarcú moldvai magyar nyelvváltozatok. Édes Anyanyelvünk 45/3: 6–8.

B. Fodor Katalin 2023. Nyelvjárás vagy retró? Édes Anyanyelvünk 45/2: 6–7.

Gasparics Gyula 2023. Túlzásaink foka. Édes Anyanyelvünk 45/2: 28.

Gonda Zsuzsa 2023. A szóbeli érvelés fejlesztése a XI. Országos anyanyelvtanítási versenyen. Édes Anyanyelvünk 45/3: 24–25.

Gósy Mária 2022. Beszédtanulás – születéstől életünk végéig. Édes Anyanyelvünk 44/2: 1–2.

Grétsy László 2022a. Tram-train. Édes Anyanyelvünk 44/1: 17–18.

Grétsy László 2022b. Arc ~ orca. Édes Anyanyelvünk 44/5: 8–9.

Grétsy László 2023a. Agg ~ ó. Édes Anyanyelvünk 45/4: 1–3.

Grétsy László 2023b. Aggastyán – szófejtés. Édes Anyanyelvünk 45/5: 6–8.

Heltainé Nagy Erzsébet 2022. Mit jelent számomra a nyelvművelés? Édes Anyanyelvünk 44/3: 12–13.

Holczer József 2023. Ige-e a „mondottam” az „ember” előtt? Bicentenáriumi töprengés. Édes Anyanyelvünk 45/1: 3–4.

Horváth László 2017. Változó vonzatok – de mióta? In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged. 149–156.

Horváth László 2018. Egy birtoktöbbesítési eset grammatikaoktatási felhasználásáról. In: Balázs Géza – Lengyel Klára (szerk.) Grammatika és oktatás – időszerű kérdések. Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat. ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék – Inter (IKU) – Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 217–224.

Horváth László 2023a. Petőfi szépprózájának szókészletéről. Édes Anyanyelvünk 45/1: 1–2.

Horváth László 2023b. Grammatikai jelenségek Petőfi szépprózájából. Édes Anyanyelvünk 45/2: 1–2.

Horváth László 2023c. A kisbetűs hév és a vasútvillamos. Édes Anyanyelvünk 45/4: 14–16.

Horváth Zsófia 2022. Az oksági viszony kötőszói: a hiszen és a mivel. Édes Anyanyelvünk 44/5: 20–22.

Horváth Zsófia 2023. Nyelvtanóra a kicsengetés után. Legyen élmény a grammatikatanítás! Édes Anyanyelvünk 45/2: 18–20.

Horváth Zsófia 2024. A részletekért írj rám! Édes Anyanyelvünk 46/1: 18–19.

Keszler Borbála 2022. A tulajdonnevek jelölésének története. Édes Anyanyelvünk 44/4: 3–5, 44/5: 1–3.

Kótis Nikoletta 2023. Az idegen szavak helyesírásának tökéletlenségéről. Édes Anyanyelvünk 45/3: 21–23.

Kulcsár István 2023. Fokozhatatlanok. Édes Anyanyelvünk 45/3: 19.

Lengyel Klára 2022a. Mentes – mimentes? kimentes? Édes Anyanyelvünk 44/1: 5–6.

Lengyel Klára 2022b. Hogyan állunk ma a -lag/-leg raggal? Édes Anyanyelvünk 44/5: 11–13.

Lengyel Klára 2023. Meddig fokozhatjuk? Édes Anyanyelvünk 45/2: 10–12.

Mezriczky Marcell 2024. Szintetikus színészek – Jelen vagy jövő? Édes Anyanyelvünk 46/1: 31–32.

Palágyi András 2023. Növényfajtanevek a nemesítésben. Édes Anyanyelvünk 45/3: 18–19, 45/4: 4–5.

Pelczéder Katalin 2023a. A magyar barack. Az őszi- és kajszibarackra vonatkozó szavaink története. Édes Anyanyelvünk 45/3: 8–10.

Pelczéder Katalin 2023b. Árpával érő körte, szentiváni alma és májusi cseresznye. Édes Anyanyelvünk 45/4: 5–7.

Pelczéder Katalin 2023c. A ribizli elnevezései régen és ma. Édes Anyanyelvünk 45/5: 8–10.

Raátz Judit 2022. A nevekkel foglalkozó tudomány: a névtan. Édes Anyanyelvünk 44/2: 7–9.

Sipos Mária 2022. Mit gondoljunk a családfaábráról? Mit tudhatunk meg az alapnyelvek koráról? Édes Anyanyelvünk 44/2: 9–10.

Szabó T. Annamária Ulla 2023. A Chat GPT és a tanárképzés. Édes Anyanyelvünk 45/3: 25–27.

Tóth Etelka 2023. Véget ért a XXVI. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny. Édes Anyanyelvünk 45/4: 29–30.

Töttős Gábor 2023a. Két kedves anakronizmus. Édes Anyanyelvünk 45/2: 30–31.

Töttős Gábor 2023b. Bárdolatlan bárdok? avagy Szabálytalan verselemzés. Édes Anyanyelvünk 45/5: 19–20.

Töttős Gábor 2024. A sorsverte bölénytől a buta telefonig. Édes Anyanyelvünk 46/1: 10–12.

Vladár Zsuzsa 2024. Hogyan lett a számiknak (majdnem) magyar helyesírásuk? Édes Anyanyelvünk 46/1: 6–8.