Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2016.2.7

Danczi Annamária

Nyelvemlékeink nyomában

A nyelvemlekek.oszk.hu honlap bemutatása

 

A XXI. század hétköznapjaiban számos vizuális és auditív hatás éri az embert, így lassan elvárássá válik bennünk a sok impulzus, az ingergazdag környezet szinte minden színtéren. Éppen ezért nagy jelentősége van a multimedialitásnak, amelynek az is a célja, hogy minél több élményközpontú információ érje el az embereket. Nemcsak az új dolgokkal, a friss találmányokkal kapcsolatban él bennünk az igény, hogy minél figyelemfelkeltőbben jelenjenek meg a világban, de a több száz éves „alkotások” is sokkal érdekesebbé válnak (főleg a fiatalok számára), ha korszerűvé varázsoljuk őket. A technikai fejlődéssel együtt sok esetben megváltoztak az olvasói szokások és a kultúra „fogyasztásának” módjai is.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) munkatársai is megérezték a „hívó szót” a digitalizációra a különböző emlékévek és jeles évfordulók kapcsán. Az utóbbi két évtizedben számos digitális szöveg (szép- és szakirodalom) jelent meg az interneten, és ennek hatására más közgyűjteményekben is elkezdődött a digitalizálás. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a széles nyilvánosság bárhonnan és bármikor elérje a legféltettebb, ritka vagy egyetlen példányban létező dokumentumokat. Ezek a világhálón közzétett archívumok, adatbázisok egyrészt tehermentesítik a közgyűjtemények munkatársait, továbbá nagy előnyük az, hogy különböző keresési lehetőségek is a rendelkezésre állnak, amelyeket az érdeklődők felhasználhatnak. Ám a megjelenést segítő munkatársaknak több nehézséggel is szembe kell nézniük: például az állományvédelmi digitalizálás, a digitalizált gyűjteményekre épülő szolgáltatások, adatbázisok létrehozása, az interneten való megmutatkozás lehetőségeinek a kihasználása (Sudár 2010).

2008-ban a Nyugat című folyóirat születésének 100. évfordulójára készült el az OSZK első multimédiás szolgáltatása (1), valamint a Reneszánsz év tiszteletére (2) indult útjára egy másik, 2009-ben pedig elkészült az Örkény István életművét tárgyaló honlap (3) és a magyar nyelvemlékeket felvonultató internetes gyűjtemény (4) is.

Az Országos Széchényi Könyvtár 2009. október 29. és 2010. február 28. között kiállítást szervezett, amelynek témája a magyar nyelvemlékek voltak. A kiállítás apropóján hozták létre a Magyar nyelvemlékek című multimédiás szolgáltatást is a könyvtár gondozásában, és ezen a honlapon mind tudományos, mind ismeretterjesztő tartalmakat találhat az olvasó. A két vetület vizuálisan is elkülönül: míg a bordó háttéren az ismeretterjesztő, addig az ezüstös alapszínen a tudományos dimenzió jelenik meg. A kettőt az Ómagyar Mária-siralom időspirálban tekeredő szövege köti össze, és egy tulipán mint hagyományos magyar motívum, a tudományos rész hátterében pedig feltűnik a Halotti beszéd szövegét tartalmazó kódexlap egy részlete (Sudár 2010). A honlap minden oldala felkínálja a lehetőséget a két vetület közötti váltásra (1. ábra).

 

 

1. ábra

A Magyar nyelvemlékek című multimédiás szolgáltatás nyitóoldala (4)

 

A honlapon megjelenik több mint 130, szakmai szempontok alapján válogatott nyelvemlék lelőhelyjegyzékkel együtt, továbbá 13 kiemelkedően fontos szöveg az ismeretterjesztő részen, illetve számos nyelvjegyzék digitalizált változata. A szerkesztők az egyes nyelvemlékek nevéhez sajátos megnevezéseket társítottak, amelyek tömören kifejezik, hogy az adott dokumentum miért különösen értékes. A két legrégebbi nyelvemlékünk – a Halotti beszéd és könyörgés (a legrégibb összefüggő magyar szövegemlék) és az Ómagyar Mária-siralom (az első fennmaradt magyar nyelvű vers) – mellett megtaláljuk a weboldalon például az első magyar nyelvű nyugtát (Vér András menedéklevele), a legrégibb, eredetiben fennmaradt históriás éneket (Szabács viadala) és a legrégebbi magyar nyelvű könyvet (Jókai-kódex) is (Sudár 2010). Ezen az összeállításon keresztül szerették volna elérni az oldal kigondolói és létrehozói, hogy minél több (akár laikus) emberhez is eljussanak a magyar nyelvemlékek, de céljuk volt az is, hogy a középiskolai tanárok bátrabban nyúljanak ehhez a témához, közvetlen segédanyagot tudjanak nekik nyújtani a témakör tanításakor.

A Nyelvemlékek fül alatt elérhető a szolgáltatás adatbázisában szereplő nyelvemlékek úgynevezett adatlapja, amely a legfontosabb információk (a megnevezés, az elkészítés helye és ideje, a nyelvemlék anyaga, a levélszám, a méret, az őrzőhely, az írásmódra, a kötésre utaló adatok stb.) mellett tartalmazza a nyelvemlék leírását (összefoglalását) is. Az adatlapon keresztül eljuthatunk a már elkészült további vonatkozó digitális tartalmakhoz, illetve az adott nyelvemlék digitális változatához is (2. ábra).

 

 

2. ábra

A tihanyi apátság alapítólevele adatlapjának részlete (4)

 

Néhány nyelvemlék szövegét még nem sikerült a szakembereknek feltárniuk, ezért a honlapon az adatlapokon még hiányzik a leírás, ez még jövőbeli feladat a kutatók számára. Továbbá lassan haladnak a még elkészületlen digitalizált képek (ezek néha több száz oldalas kódexek) körüli munkálatok is.

A honlapon publikált nyelvemlékeket a jelenlegi őrzési helyük szerint is megjelenítették. Ezen kívül külön kiemelték a három budapesti közgyűjteményben őrzött nyelvemlékek listáját, a csoportbontásban szereplő negyedik listában pedig (néhány szórványemlék, Árpád-kori nyelvemlékek stb.) minden nyelvemlékkódexünk szerepel, valamint rajtuk kívül jobbára azok a nyelvemlékek, amelyek az Országos Széchényi Könyvtár „Látjátok feleim...” című nyelvemlék-kiállításán voltak láthatók 2009 októbere és 2010 februárja között.

A weboldalon találunk szakbibliográfiákat, továbbá fellelhetjük a tudományos szövegkiadások összefoglalóit is (ennek a már eddig elkészült digitalizált köteteit). Az összefoglaló sorozatok (például a Régi Magyar Nyelvemlékek, a Nyelvemléktár) mellett nyelvemlékek szerinti bontásban jelenik meg egy-egy dokumentum szövegkiadásainak a listája. Ezek a listák tartalmazzák a szövegkiadás-sorozatok vonatkozó tételeit, valamint az adott nyelvemlék önálló megjelenéseire vonatkozó adatokat. A nyelvemlékek szerint közölt bontás tartalmazza nemcsak a vonatkozó szakirodalmi tételeket, hanem az olvasó számára látható listákban feltűnnek azok a cikkek, tanulmányok, ismertetők is, amelyek már digitálisan is olvashatók, és így könnyen elérhetők a honlapról. Csak rájuk kell kattintani, és a linkek továbbvezetnek az adott oldalra.

Számos érdekesség vár a böngészőre az eddigieken kívül is. Tudunk képeslapot küldeni a Pray-kódexből (3. ábra), és ha nem boldogulunk vele egyedül, a kezelő segítséget nyújt. Keresgélés közben rábukkanhatunk arra a térképre, amelyet az őrzési helyek szerint készítettek el, és amely bizonyítja a kultúra határokon és századokon átívelő egységét. De találunk az ismeretterjesztő felületen különféle hanganyagokat és multimédia-elemeket is. (A tudományos oldalon csak az a négy nyelvemlékfelvétel hallgatható meg, amelyeknek a szövegét a korábbi kiállítás látogatói hallhatták a termekben.) Megtalálhatók a honlapon az érdekességek között olyan irodalmi művek, képzőművészeti műalkotások, megzenésítések, amelyeket nyelvemlékeink ihlettek, például Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című költeménye Latinovits Zoltán és Mensáros László előadásában. Közel 40 hanganyag és 10 filmrészlet nyújt kiemelkedő élményt és segítséget mind a köznevelés szereplőinek (tanárnak és diáknak egyaránt), mind az érdeklődő felhasználóknak.

 

 

3. ábra

Képeslapküldési lehetőség (részlet a Pray-kódexből) (4)

 

A weboldalon megjelenő dokumentumok, a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmi anyagok és az egyéb fontos tartalmak nemcsak a tájékozódást és az elmélyülést segítik, hanem rámutathatnak új feladatokra is a kutatásban, mivel felhívják a figyelmet a még feldolgozatlan nyelvemlékekre, a hiányzó adatokra, és arra is, hogy az összetettsége miatt mennyire nehéz meghatározni a nyelvemlék fogalmát.

A honlap egyik nagy előnye, hogy folyamatosan gyarapodik, bővülnek a szolgáltatások. A megalkotók igyekeztek angolul is tájékoztatni az érdeklődőket, de a honlap tartalma még nem érhető el más nyelven (bár tervezik az oldalon publikált 12 külföldön őrzött magyar nyelvemlék cseh, horvát, lengyel, német és román nyelvű adatlapjának a létrehozását is). Találunk két nyelvemléket (Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom), amelyekre rákattintva egy másik oldalon elolvashatjuk az angol fordításukat, a többi fordítás a jövő kutatóira vár.

A digitalizált szövegek, képek, hangzó anyagok lehetővé teszik azt is, hogy egy-egy meghatározott szempont alapján jól szerkesztett, kisebb-nagyobb tematikus összeállítások is létrejöhessenek. Az így megszülető honlapok segíthetik nemcsak a pedagógusok munkáját (például a nyelvtörténet témakörénél), hanem a közoktatásban és a felsőoktatásban részt vevőket is, legyen az illető akár középiskolás diák vagy tanár, akár egyetemi hallgató vagy oktató. A nyelvemlékek mint téma ugyanolyan színesen tanítható, mint az iskolai (nem csak anyanyelvi) órák bármelyik másik témaköre. A nyelvemlékekkel nem csupán a magyar nyelvi órán és nem csak önálló témakörként foglalkozhatunk, hiszen számos más műveltségi területhez is kötődnek az anyanyelven kívül a történelemtől és az irodalomtól a földrajzon át a különféle művészeti ágakig. A nyelvemlékek beépíthetők akár a néprajz (a nyelv és a népi kultúra kapcsolata; népszokások, hagyományok), az irodalom (a nyelvemlékek mint irodalmi, művészeti értékű művek, például: Ómagyar Mária-siralom), a történelem (a történelmi Magyarország, a különböző időkben és területeken élő magyarok nyelvezete), a földrajz (a nyelvemlékekből kiragadott példák összekötése a nyelvi változások megfelelő területével), az ének (nyelvemlékek megzenésítése vagy általuk ihletett zeneművek, a különböző átiratokat bemutató hangfelvételek), a vizuális kultúra (színezett tollrajzok, királyi monogrammák) műveltségi területek tananyagába.

A nyelvemlékekkel a magyar nyelvi órákon sem csupán a nyelvtörténeti témakörben (a magyar nyelv történetének főbb korszakai, a nyelvtörténeti korszakok jellemzése), hanem más tananyagrészeknél is érdemes foglalkozni. Például a szociolingvisztikánál (a régi nyelvhasználat és a társadalom kapcsolata), a jelentéstannál (a régi magyar szavak jelentése), a grammatikánál (a régi grammatikai formák), a névtannál (névhasználat az ősmagyar, ómagyar stb. korban), a szövegtannál (nyelvemlékek szövegeinek az elemzése), a lexikológiánál (a szókincs változásai), a helyesírás-tanításnál (a helyesírás történetisége, régi szabályok vagy szabálytalanságok), a stilisztikánál (a nyelvemlékek szövegeinek stílusa, a használt régi szavak stilisztikai értéke).

Minél többször visszük be a nyelvemlékeket a XXI. század iskolájába, annál nagyobb hangsúlyt fektethetünk a nyelvtörténet hatásának felismertetésére a mai magyar nyelvre. A nyelvtörténet vizsgálata azért is fontos, mert a mai magyar nyelv és nyelvtan ebben gyökeredzik. A nyelvemlékek által megismerhetik a diákok, hogy a nyelvnek mely területei változtak leginkább, és rámutathatunk arra, hogy melyek változnak még ma is (a hangok, a szókészlet, a nyelvtan, a helyesírás, a jelentések). A kreatív gondolkodást fejlesztheti, ha következtetéseket kell levonniuk a tanulóknak a honlapon található nyelvemlékek segítségével az adott korra, az író társadalmi helyzetére (a jóslás gyakorlata). A szóbeli kifejezőkészség fejlődik, ha a régies hangvételű szövegeket meg kell szólaltatniuk a diákoknak; az emlékezőképesség is fejleszthető azáltal, hogy versenyt rendezünk, amelynek témája az, hogy ki emlékszik minél több érdekes kifejezésre, mondattöredékre, témára a tanult nyelvemlékekből; és az együttműködési kompetencia is fejlődhet kooperatív csoportmunka által (például projektelőadás készítése valamelyik nyelvemlékről, PowerPoint-bemutató). Kitűzhetjük célul a kreatív nyelvhasználat gyakoroltatását (például szövegértési feladatok, akár hangzó szöveg alapján, amelyet a honlapról le tudunk játszani), a kommunikációs kompetencia fejlesztését (a korabeli nyelvemlékek és a későbbi, általuk ihletett művészeti alkotások összehasonlítása, érvelés amellett, melyik szebb, melyik kifejezőbb stb.), illetve a kulturális kompetencia (más népek nyelvemlékeivel való összehasonlítás) erősítését is.

A nyelvemlékeket bemutató honlap célja volt az is, hogy megmutassa, a kultúra egész, nyelvemlékeink – a szórványemlékektől a XVI. századi magánlevelekig bezárólag – nemcsak emlékek, nemcsak „kiállítási tárgyak", hanem velünk élő, az anyanyelvünket, a kultúránkat ma is megihlető, formáló szövegek és források. Ezt az attitűdöt tudják erősíteni diákjaikban azok a tanárok is, akik a honlap segítségével próbálják közelebb hozni tanulóikhoz a több száz éves nyelvemlékeinket, ezek máig fennmaradt fontosságát és értékét.

 

Irodalom

 

Sudár Annamária 2010. Magyar nyelvemlékek az interneten. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat. 57. 11–12. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5418&issue_id=521 (2016. május 9.)

 

(1) Nyugat 1908–2008. http://nyugat.oszk.hu/ (2016. május 9.)

(2) Mesék Mátyás királyról. http://matyasmesek.oszk.hu (2016. május 9.)

(3) Örkény István honlap. http://orkenyistvan.hu/ (2016. május 9.)

(4) Magyar nyelvemlékek. http://nyelvemlekek.oszk.hu/ (2016. május 9.)

Danczi, AnnamáriaTracking manuscripts. The introduction of the homepage nyelvemlekek.oszk.hu

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2016. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–