Naptár

Szendi Tünde

Anyanyelvi fejlesztéssel a versek megszerettetéséért

Kedves Kollégák!

Levelemben egy határon túli magyar általános iskola anyanyelvi neveléshez is kapcsolódó rendezvényéről szeretnék beszámolni, amely 2016 áprilisában, a magyar költészet napja alkalmából már második alkalommal valósult meg az udvardi (Dvory nad Žitavou) Majthényi Adolf Alapiskolában azok után, hogy ötletünk tavaly elnyerte a szlovákiai Katedra folyóirat által meghirdetett „A legkreatívabb iskolai rendezvény” díjat (1). Projektünk célja nemcsak a kisiskolások és az idősebb tanulók irodalomszeretetének az elmélyítése volt, hanem – a játékok jellegéből is adódóan – a magyar anyanyelvi készségeik fejlesztése is.

A költészet hete című projekt 2016. április 11-én, hétfőn indult, és április 15-én, pénteken zárult. Hátterében az az elgondolás állt, hogy a gyerekek a tanórán kívül is találkozzanak, barátkozzanak a versekkel. A projektet megvalósító tanítók ezt a célt változatos eszközökkel kívánták megvalósítani.

A hét koncertekkel indult, amelyeknek az volt a különlegességük, hogy Teleki Pál elvét – „a nevelés elsősorban példa” – követve egy, az iskola pedagógusaiból összeállt zenekar kedvenc hangszereit (gitár, zongora, furulya, köcsögduda, djembe és egyéb ritmushangszerek) behangolva megzenésített verseket és néhány népdalt adott elő. A kétszer egyórás koncerten először az alsó, majd a felső tagozat tanulói vettek részt. A kisebbek olyan gyermekverset hallhattak így, mint Tamkó-Sirató Károlytól a Szembeszél (a Kicsi Hang megzenésítésével), Kányádi Sándor Fakatonája vagy Gryllus Vilmos Tigrise (a Kaláka hangszerelésével). A felsősök pedig olyan komolyabb versek mondanivalóján tűnődhettek el, mint József Attila Ha én rózsa volnék, Adjon az Isten és Kertész leszek című művei, illetve Rácz Olivér Pásztorsípja. Népdalok abból az elgondolásból kerültek a repertoárba, hogy előadásukkal az elhanyagolt és a költészethez általában nem is sorolt népköltészetet is népszerűsíthessük tanulóink számára. Erre a Házasodik a tücsök kezdetű közismert népdalt, a somogyi Álom esett a szememre, valamint a hetényi (régi Komárom megyei) Volt nékem szeretőm kezdetű népdalokat választottuk. A zenés előadások jó hangulatban, közös énekléssel teltek.

1. kép 

Megzenésített versek és népdalok közös éneklése

(A képek forrása a Majthényi Adolf Alapiskola honlapja: 2)

Hétfőn indult útjára A nap verse című vetélkedő, amelyen az iskola valamennyi tanulója részt vett. A játék során minden nap egy-egy pedagógus által kiválasztott verset olvasott fel egy-egy diák, illetve tanító az iskolarádióban, majd a tanulók ehhez kapcsolódó kérdéseket kaptak. Ismert és kevésbé ismert művek egyaránt elhangzottak, például a Nyúl tavaszi éneke Varró Dánieltől, a Világnézet Aranyosi Ervintől vagy A nagymamánál és a Magnificat Fecske Csabától. A gyermekek minden nap egy betűkártyát kaptak a jó válaszokért, a helyes megfejtők között pedig egy apró meglepetést sorsoltak ki a nap végén: egy idézetekkel és költők arcképeivel, valamint a napi verssel tarkított, különleges csomagolású, finom csokoládét. A kitartóaknak péntekre összeállt a R-E-M-E-K szó. Ők ismét egy sorsoláson vettek részt, és értékes jutalmakban részesültek.

2. kép

A nap verse sorsolás egyik nyertese ajándékával

Szintén a hét elején vette kezdetét a Randizz a verssel című rajzpályázat is, amely során a gyerekek két vidám hangulatú, játékos vershez: Varró Dániel Lecsöppenő Kecsöp Benőjéhez és Szösz nénéjéhez készíthettek illusztrációt tetszőleges technikával. Igazán ötletes, fantáziadús pályaművek érkeztek, amelyeket a tanítói kar zsűrizett megadott szempontok alapján.

3. kép

Az egyik nyertes pályamunka (Varró Dániel: Szösz néne)

Nagy titok övezte az ötletgazda pedagógusok által csak „feketeleves“-nek nevezett akciót, amely a hét közepén, szerdán valósult meg. Két fekete öltönyös, napszemüveges „verskommandós” kopogtatott be az osztályokba, ahol „ékesszólásban jeles gyermekeket” kerestek, „kiknek neve feddhetetlen”. A bátor jelentkezők Petőfi Sándor Kurta kocsma című versét dolgozták fel egy videóban (3).

Végül a legkedvesebb fogadtatást az úgynevezett „Lépcsővers” kapta: a hét során Weöres Sándor Tíz lépcső című költeményének sorai kerültek fel az egyik lépcsőfordulóba, amelyen a betűk világába nem is olyan régen belépett elsősök minden nap gyakorolták frissen szerzett tudásukat: fokról fokra, kúszva-mászva, hangosan, kórusban olvasták a verset az elejétől a végéig.

4. kép

Weöres Sándor műve az iskola lépcsőin

Bízunk abban, hogy a projekt játékos feladatai révén idén is sikerült növelnünk iskolánk tanulóiban a vers szeretetét, motiválnunk őket az olvasására és anyanyelvük mélyebb megismerésére. Jövőre is folytatjuk!

Üdvözlettel:

Kürt, 2016. május 24.

Szendi Tünde

általános iskolai angoltanár

Majthényi Adolf Alapiskola, Udvard (Szlovákia) 

(1) Katedra folyóirat. A legkreatívabb iskolai rendezvény díja. http://katedra.sk/category/a-legkreativabb-iskolai-rendezveny-verseny (2016. május 7.)

(2) A Majthényi Adolf Alapiskola honlapja. https://majthenyi.edupage.org (2016. május 7.)

(3) Petőfi Sándor Kurta kocsma című művének feldolgozása. https://www.youtube.com/
watch?v=FpCKL3FPbkE&feature=em-share_video_user (2016. május 26.)

Szendi, Tünde: First language development for popularizing poems

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással.

Az írás szerzőjéről

Vissza a 2016. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez