Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2016.2.12

F. Lassú Zsuzsa

Az ELTE TÓK Kisgyermeknevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium

 

Célkitűzések

Nemzetközi tendencia, hogy az oktatáspolitika növekvő figyelemmel fordul a kora gyermekkori nevelés és ellátás kérdésköre felé. A fokozott érdeklődés hátterében távlati célkitűzésként mindenütt a gazdasági versenyképesség fokozásának a szándéka, a foglalkoztatási mutatók javítása és az egyenlőtlen egyéni életkezdési esélyek kiegyensúlyozása áll. Annak eredményeképpen, hogy felismerték a kora gyermekkori nevelés stratégiai szerepét, az oktatásügyi szakértők számos tennivalót fogalmaznak meg a kora gyermekkori nevelés (és az azt biztosító közszolgáltatások) fejlesztése terén. Az Európai Unió és az OECD-országok kormányainak fontos célja a korai fejlesztés és az iskolai kezdő szakasz megerősítése. Ez a törekvés azon a felismerésen alapul, hogy mind a gyermek individuális fejlődésében, mind a társadalmi esélyek egyenlőtlenségeinek a kialakulásában, továbbá a tanuláshoz való viszony alakulásában is rendkívül jelentős, bizonyos tekintetben döntő periódus a 0–6, illetve a 6–10 éves életkor. Számos nagy nyilvánosságot kapott tényfeltáró jellegű összegzés jutott arra a megállapításra, hogy a kisgyermekkori történések meghatározóak és a korábban véltnél sokkal fontosabbak a személyiség fejlődésében. A Kisgyermeknevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium ezért azt a hazai viszonylatban egyedülálló célt tűzte ki maga elé, hogy kezdeményezője és koordinátora legyen a 0–12 éves korosztály fejlődésével és nevelésével foglalkozó kari és karközi kutatásoknak, módszertani kezdeményezéseknek, a XXI. század tudományos eszköztárát használva.

A kutatóközpontban folyó felmérések, fejlesztések jellegüket és tartalmukat tekintve változatosak, sokrétűek. A kutatások egy része alapkutatás, amelyek az oktatott tudományterületekhez és tudományágakhoz kapcsolódnak. Az alapfeladat, a tevékenységi kör és a feltételrendszer mindazonáltal jobban kedvez az alkalmazott és fejlesztő kutatásoknak, ezért ezek száma az alapkutatások számánál meghatározóbb. A fejlesztések jelentős hányada a pedagógusképzésre, a kisgyermeknevelő-, óvó- és tanítóképzés tartalmi és szerkezeti megújítására irányul, még másik csoportjuk közvetlenül segíti a gyermeknevelési intézmények innovációit.

 

A kutatóközpont műhelyei

3–12 éves korú gyermekek mozgásos viselkedését vizsgáló műhely célja a 3–12 éves gyermekek habituális fizikai aktivitási szokásrendszerének és mozgásfejlődésének a tanulmányozása. A kutatások során vizsgálja az érintett korosztály pedagógiai hatásokra történő pszichikus és motoros viselkedésváltozásait. A műhely vezetője Csányi Tamás.

Digitális pedagógia műhely az IKT pedagógiai alkalmazásának különböző területein folytat kutatásokat. Célja a pedagógia hagyományos rendszerének új elemekkel történő kiegészítése, illetve megváltoztatása a 6–12 éves életkorú tanulók hatékonyabb fejlesztésének az érdekében. A műhely vezetője Lénárd András.

Az Egészségfejlesztés műhely azzal a céllal alakult, hogy a bölcsődei, óvodai, iskolai egészségfejlesztés hatékonyságát növelje. A több területen folyó kutatások fő célja azoknak a tényezőknek a feltárása, amelyek a gyermek egészségtudatos magatartásának alakításában, a fenntartható életvitel alakulásában döntő szerepet játszanak. További cél a hallgatói egészségmagatartás vizsgálata és az egészségtudatosság fejlesztése a pedagógusjelöltek körében. A műhely vezetője Vitályos Gábor Áron.

A Fenntarthatóságra nevelés a kisgyermekkorban műhely célja a gyermekek környezettudatos magatartására ható és azt befolyásoló, alakító tényezők kutatása. A vizsgált tényezők között szerepel az iskola, a társadalom (család és tágabb környezet), a kultúra gyermekre gyakorolt hatása, magatartását, hozzáállását formáló szerepe. A műhely további célja a hallgatók módszertani kultúrájának bővítése a gyermekek környezettudatos magatartásának, felelősségtudatának az alakításához szükséges korszerű, élményalapú és differenciált módszerek kidolgozásával. A műhely vezetője Hill Katalin.

Gyermek- és serdülőkori mentális jóllét kutatóműhely a fiatalkorúak lelki egészségének összetevőit kutatja a baráti kapcsolatok, a szülői nevelés, a mentális egészség, a szexualitás és a társadalmi nemi szerepek témakörein átívelően. A kutatóműhely változatos módszertani eszköztárral próbálja feltárni a kora gyermekkori tapasztalatok és a későbbi lelki egészség összefüggéseit, elsősorban a pozitív pszichológia megközelítését alkalmazva. A műhely vezetője F. Lassú Zsuzsa.

A gyermekkori intézményes nevelés pedagógiája műhely azzal a céllal jött létre, hogy összekapcsolja és keretet adjon azoknak a kutatási témáknak, amelyek a 0–12 éves korosztály intézményes neveléséhez, illetőleg a bölcsődei, óvodai, iskolai nevelés feladatainak az ellátására felkészülő hallgatók szakmai és pályaszocializációjához kötődnek. A műhely egyrészt a pedagóguspálya, pedagógusszerep vizsgálatával foglalkozik, másrészt fontos kutatási területe a családi és az intézményes nevelés kapcsolata. A műhely vezetője Serfőző Mónika.

Hazai korai két tannyelvű programok vizsgálata kutatóműhely célja a társadalmi-­politikai körülmények, nemzetiségi-politikai elvárások, a német nemzetiségi célnyelven történő tanítás tantárgy-pedagógiája, a tanulók/gyermekek idegen nyelvi tudásszintjének a mérése, az új tanulási/tanítási módszerek a korai idegennyelv-tanításban, a kisgyermekkori nyelvoktatásban az autonóm tanulásra nevelés, az angol–német kontrasztív nyelvészet és a két tannyelvű programokban tanító tanárok attitűdjének a vizsgálata. A műhely vezetője Márkus Éva.

Kisgyermeknevelés és nevelőképzés társadalmi, történeti, kulturális dimenzióit kutató műhely tehetséges hallgatók aktív részvételével, korspecifikus szempontrendszer alapján kutatja a kora gyermekkori nevelés intézményeinek komplex történetét. A műhely a történeti és a neveléstudományi jellegzetességek alapján következtetéseket fogalmaz meg a változások dinamikájára és fő trendjeire vonatkozóan. A műhely vezetője Donáth Péter.

Kortárs gyermekirodalom kutatóműhely azzal a céllal jött létre, hogy összefogja azokat az intézményen belüli és kívüli törekvéseket, amelyek a kortárs gyermekirodalom közvetítését célozzák egyrészt a gyermek felhasználókhoz, másrészt az ezen felhasználók olvasás- és befogadáskultúráját meghatározó közeg(ek)hez; beleértve ebbe a tevékenységbe a téma iránt érdeklődő és tehetséges hallgatók kutatói munkára ösztönzését, kutatásuk segítését. A műhely vezetője Merényi Hajnalka.

Matematikai didaktikai műhely a 0–12 éves korú gyermekek nevelésével, oktatásával, illetve e korosztályok pedagógusainak a képzésével összefüggő matematikai didaktikai kutatásokat folytat. Ezek a kutatások részben a pszichológia, a pedagógia, az agykutatás alapkutatási eredményeinek adaptációtípusú vizsgálatai, részben a matematikai didaktika területén folyó alapkutatás-jellegű kezdeményezések. A műhely vezetője Szabóné Szitányi Judit.

A Nevelés tárgy- és környezetkultúrával műhely témakörei: szocializáció a tárgy- és környezetkultúrával, éntudat és kollektív identitás a tárgykultúrában és a gyermeki tárgyalkotó tevékenységben, a tárgykészítő műfajok, technikák gyakorlata a tárgyi környezeti kultúra elsajátításában, környezeti esztétikai értékek létrehozása a kisgyermekkorban. A műhely vezetője Kardos Mária.

Reszocializáció és kultúrák párbeszéde az új vallásos mozgalmakban műhely alapvető célja az új vallásos mozgalmak pedagógiára gyakorolt hatásának a vizsgálata. A kultúrák párbeszéde témán belül az utóbbi időben egyre hangsúlyosabban szerepelnek az új vallásos mozgalmak. Az európai és az észak-amerikai kultúrkörben nagy kutatócsoportok foglalkoznak ezzel a témával, sokféle (antropológiai, szociológiai, pszichológiai, teológiai, valláslélektani, társadalomtörténeti, szociolingvisztikai) megközelítésben. A műhely alapvetően az új vallásos mozgalmak családi életre gyakorolt hatásával, illetve a pedagógiai hatásmechanizmusok komplex feltárásával foglalkozik. A műhely vezetője Mikonya György.

A vizuális nevelés tantárgy-pedagógiája műhely célja, hogy a kor gyarapodó vizuális kihívásaira pedagógiai értékű választ találjon, feltárja, hogy kutatási eredményeit milyen módszerekkel lehet a közoktatásba beépíteni. Témakörei: a vizuális nevelés rendszerének az értelmezése az alkotó tevékenységformák és a közlésformák domináns fejlesztendő képességeinek a tükrében; műfajok, eljárások, technikák saját gyakorlatban való megtapasztalásai, valamint ezek alkalmazása a kisgyermekek és kisiskolások ábrázoló és kifejező képalakításaiban; a gyermeki önkifejezés mozgatói, elaborációs technikái, a tudatos fejlesztés pedagógiai lehetőségei; a gyermeki képalkotást, vizuális kifejezést segítő módszerek, motivációk, inspirációk, stílusgyakorlatok; a műélmény személyiségfejlesztő hatásai, elvei és módszerei. A műhely vezetője Pataky Gabriella.

A WEB 2.0 jelenségeinek hatása a 3–12 éves gyermekek nevelésében és oktatásában kutatóműhely az újabb webes alkalmazások, különösen a közösségi internet (social web) szerepét vizsgálja a gyermekek világképének alakításában, ismeretszerzési szokásainak változásában. Külön figyelmet kap az iskolai, oktatási-nevelési alkalmazás lehetősége. Tekintettel arra, hogy a közösségi internet megjelenésével a hagyományos információszerzési és -feldolgozási mechanizmusok lényeges aspektusokban alakultak át, fontos megvizsgálni, milyen új feladatok elé állítja a pedagógusokat a XXI. század ezen meghatározó médiuma. A műhely vezetője Lehmann Miklós.

A zenei nevelés pedagógiai, pszichológiai összefüggéseit kutató műhely célja a zenei nevelés gyakorlatának, aktuális kérdéseinek pedagógiai-pszichológiai kontextusban való elhelyezése, megközelítése. A műhely kitüntetett figyelmet szentel a modernizációs törekvések a zenei nevelésben, a zenei tehetség és képességek pszichológiája, a zene hatása a gyermek személyiségére és a zenei nevelés fejlesztőpedagógiai lehetőségei témáknak. A műhely vezetője Döbrössy János.

Kitekintés

A kutatóközpont honlapja jelenleg újratervezés alatt áll, hamarosan megújult külsővel és tartalommal várja az oldalra látogatókat. A kutatóközpont eredményeinek és más hazai, koragyermekkorral és koragyermekkorhoz kötődő pedagógusképzéssel foglalkozó kutatások eredményeinek széles körű terjesztése, valamint a téma fontosságának elismertetése céljából az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara 2012-ben elindította a Gyermeknevelés Online Tudományos Folyóiratot (1). A folyóirat olyan, a tudományos kritériumoknak megfelelő írásokat közöl, amelyek releváns választ keresnek a 0–12 éves korú gyermekek családi és intézményes nevelésével és oktatásával összefüggő kérdésekre.

Kutatóközpontunk emellett számos, a műhelyek munkájához kapcsolódó és azokon átívelő rendezvény szervezője. „Légy képben!” című rendezvénysorozatunk aktuális és érdekes pedagógiai témákkal kapcsolatos beszélgetések helyszíne, játékpedagógiai műhelysorozatunk pedig a kar szellemiségét leginkább jelképező játéktevékenységek gyakorlati és elméleti körüljárását teszi lehetővé. A központhoz tartozik három speciális módszertani terem, amelyek a korai idegen nyelvi oktatás, a játékpedagógia és a részképességek mozgásos fejlesztésének céljait szolgálja.

 

Irodalom

 

 

(1) Gyermeknevelés Online Tudományos Folyóirat.  http://gyermekneveles.tok.elte.hu
/index.html (2016. május 26.)

 

F. Lassú, ZsuzsaPre-school Education Research Center and Methodology Laboratory

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással.

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2016. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez  

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–