Papp István Gergely

Kreativitás és nyelvi tudatosság

A Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny céljai, eredményei az elmúlt tizenkét év tükrében 

Bevezetés

Meghökkentő kijelentéssel kezdődik a Bolyai-csapatverseny évkönyvének bevezetője: „4 > 4 x 1; azaz négy nagyobb, mint négyszer egy” (1). Ami nyilvánvalóan nem állja meg a helyét a matematikában, az annál igazabb társadalmi-társas életünk számos területén. Míg a közoktatás az egyéni teljesítményre, illetve boldogulásra helyezi a hangsúlyt, addig a Bolyai egyik legfontosabb célja az együttműködés képességének az erősítése a gyerekekben. Ez csak egy a sokrétű nevelési célok közül, ám a verseny lényege mégiscsak az a három nagy tudásterület, amely köré az egyes versenyfordulók szerveződnek.

 

 

1. kép

A diákok komolyan veszik a versenyfelkészülést

 

A két tudósról, az apa Bolyai Farkasról és a fiú Jánosról elnevezett versenyt Nagy-Baló András matematikatanár hívta életre 2004 őszén három budai kerület felső tagozatos általános iskolásai számára matematika tantárgyból. A következő tanévben a magyar nyelv és irodalom területén is megmérethették tudásukat az érdeklődők, majd néhány éve a természettudományt kedvelőket is megszólította.

A Bolyai „anyanyelvi” nevével ellentétben természetesen nem csak nyelvtani feladatokból áll. Ahogy a tanítás folyamatában és a tanár személyében is szorosan fonódik össze a nyelv az irodalommal, úgy a feladatok is vegyesen szerepelnek, sőt nem egy közülük egyszerre ölt irodalmi és nyelvi jelleget. Az alábbiakban néhány valós, korábban már előfordult feladatpéldán keresztül ismertetem a verseny lényegét, célját és szellemiségét.

A verseny menete

A Bolyaira harmadiktól tizenkettedik osztályig jelentkezhetnek a diákok négyfős csapatokban. A verseny két írásbeli fordulóból áll, de az általános iskolás korosztály a második fordulóban szóbelire is készül. A feladatsorok 13 feleletválasztós és egy kifejtős kérdésből állnak. Az egészre kerek 60 perc áll a csapatok rendelkezésére. A szervezők szándéka szerint a kifejezetten könnyűtől a komoly fejtőrést igénylő, akár több logikai lépésből álló feladatig minden megtalálható. Hogy hogyan osztják fel a munkát egymás közt, vagy mit beszélnek meg közösen, az a versenyzők dolga, hiszen ők ismerik legjobban egymás képességeit, erősségeit.

 

 

2. kép

A verseny alatt valódi együttműködés zajlik a csapattagok között

 

Nyelvi, nyelvtani kérdések

Aki belepillant a korábbi évek feladatsoraiba, azt tapasztalja, hogy a tanórán elsajátítható anyagokon kívül a nyelvérzékre is rákérdeznek a gyakorlatok, olyan készségekre, amelyek inkább az állandó önművelés mint életmód eredményeként alakulnak ki. Ilyen például a szókincs vagy a jelentésalapú képzettársítás, illetve bizonyos szabályok, összefüggések felismerése egyes nyelvi játékokban (anagramma, szó- és szótaglánc, titkosírás). Íme egy példa 2014-ből a hatodik osztály első fordulójából (2):

Anagramma + ly-ből j. Mely szavak betűit lehet újabb értelmes szóvá vagy toldalékos szóalakká rendezni úgy, hogy a ly-ből j legyen? Például: akadályt → kajádat

(A) sekély (B) pálya (C) tégely (D) derelye (E) molyok

Megoldás: Mindegyik szót át lehet alakítani a „j” hangzás megőrzésével, de nem minden esetben írunk j-t: sekély → kéjes, pálya → apály, tégely → jegét, derelye → erdeje, molyok → komoly.

(A) 71%            (B) 17%            (C) 62%            (D) 65%            (E) 8%

 

Mint látható, egy összetettebb, kétlépéses feladattal volt dolguk a gyerekeknek, amelyhez a szókincsen túl helyesírási ismereteikre is szükségük volt. Az A–E pontok ilyen formában való közlésével utólag arról is képet kaphatnak a diákok és a felkészítőik, hogy a feladat mennyire szórt az adott évfolyamon. E szerint a három bejelölendő pontot országos átlagban 60% felett valóban be is jelölték a versenyzők, a másik két „csapdát” viszont nagy számban igencsak ügyesen elkerülték. (A helytelenül bejelölt betűjel egy pont levonásával jár.)

A feladatok között azonban természetesen akad szép számmal olyan is, amelynek megfejtéséhez az órákon elsajátítható tudás kell: hangtan, morfológia, szófajtan, mondattan, helyesírás és nyelvhelyesség; de előfordulnak kérdések ritkább, elavult vagy tájnyelvi kifejezések vonatkozásában is – természetesen a korosztálytól elvárható körből merítve. Egy villámkérdés egy második fordulós, azaz döntős feladatsorból hetedikeseknek (3):

Melyik jelent valamilyen vízi járművet?

(A) gondola      (B) sajka           (C) csajka         (D) batár           (E) uszály

Megoldás: Az olaszországi Velence híres „vízi taxija” a gondola. Kisebb hajót jelent a sajka. A csajka szó csupán hangalakjában hasonlít a sajka szóhoz, valójában egy edény neve. Ugyan jármű a batár, ám nem vízi alkalmatosság, hanem egy nagyobb szekérféle. Az uszály főleg áruszállításra használt nagy hajó.

(A) 100%          (B) 76%            (C) 20%            (D) 0%  (E) 98%

 

A versenyzők gyakran találkoznak szólásokkal, közmondásokkal a feladatok között, hiszen ezek az anyanyelvi műveltség szerves részei, évszázadok tapasztalatait hordozzák, és nem utolsósorban gazdagítják nyelvünket; persze csak abban az esetben, ha helyesen alkalmazzuk őket (4):

Jelöljétek meg a helytelen vagy pontatlan szólásmondásokat!

(A) úgy bánik el vele, mint a hímes tojással

(B) mint égből a villámcsapás

(C) ráönti a keresztvizet

(D) minden lében kanál

(E) borotvaélen egyensúlyoz

Megoldás: Valakivel bánni valahogy vagy elbánni nem ugyanazt jelenti, ha vigyázunk valakire, illetve óvatosan bánunk vele, akkor „úgy bánunk vele, mint a hímes tojással”; ha azonban ellátjuk a baját, akkor „elbánunk vele”. A villámcsapás az égből érkezik, úgyhogy ebben nem volna semmi különös, a váratlan bajra azonban azt mondjuk, hogy úgy ér „mint derült égből a villámcsapás”. A keresztvizet leszedni szokás arról, akire rábizonyítják a hibáit, a felelősségét. A kotnyeles, az orrát mindenbe beleütő emberre mondják, hogy „minden lében kanál”, a szólás tehát helyes. Aki kényes, veszélyes helyzetben van, két fél között lavíroz, egyensúlyoz, az „borotvaélen táncol”.

(A) 54%            (B) 80%            (C) 44%            (D) 2%  (E) 98%

 

Irodalmi kérdések

A törzsanyagot, az olvasottságot és a tágabb műveltséget mérik az irodalomra irányuló kérdések. Ezek az alapvető olvasmányokra, versekre, mesékre, mondákra esetleg népdalokra vonatkoznak, de előfordul olyan is, amelyik átfogóbb ismereteket kíván (5):

Történelmi népdalokból idézünk néhány sort tulajdonnevek nélkül. Jelöljétek meg a rájuk vonatkozó igaz állításokat!

„Híres … be van véve,              „Most jó lenni katonának,                      „… … rézágyúja

… … a fővezére.”                                 mert …-nak verbuválnak”                       fel van virágozva.”

(A) E dalok az 1848–49-es szabadságharchoz kapcsolódnak.

(B) A tulajdonnevek közül kettő földrajzi név.

(C) A hiányzó személynevek sorrendben: Bem apó, Kossuth, Gábor Áron.

(D) Az első dalban említett híres város: Kolozsvár.

(E) A „verbuválnak” szó jelentése: toboroznak.

Megoldás: Először is lássuk az idézeteket kiegészítve: „Híres Komárom be van véve, / Klapka György a fővezére.” „Most jó lenni katonának, / mert Kossuthnak verbuválnak...” „Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.” Látható, hogy e dalok mindegyike az 1848–49-es szabadságharchoz kapcsolódik. A tulajdonnevek közül csak egy földrajzi név van, és ez a Komárom. Bár a szabadságharcban óriási érdemeket szerzett, itt Bem apó neve nem szerepel, ahogy Kolozsvárt sem említik ezek a népdalok. A verbuvál valóban azt jelenti, hogy toboroz.

(A) 76%            (B) 8%  (C) 56%            (D) 12%            (E) 96%

 

A feladatot az ötödik évfolyam döntős feladatsorából idéztük 2015-ből. Ugyaninnen egy példa a népmondára (6):

A Mátyás király meg az öregember című népmondában a címszereplők furcsa kérdésekkel tréfálják meg az urakat. Azokat a kérdéseket jelöljétek meg, amelyeket a király valóban feltett az öregnek!

(A) Hány pénzért dolgozik?

(B) Hányat lép a veréb egy évben?

(C) Mennyi még a harminckettő?

(D) Jártak-e itt farkasok?

(E) Meg tudna-e fejni három bakkecskét?

 

Megoldás: Az első kérdés még csak érthető volt az urak számára: „Hány pénzért dolgozik?” Hanem a többi már kifogott rajtuk: A „Mennyi még a harminckettő?” kérdésre az öreg úgy válaszolt, hogy: „Az biz’ már csak tizenkettő.” És mindketten a fogak számát értették alatta. A „megfejt” három bakkecske pedig a három uraság volt, akikből – hogy kíváncsiságukat kielégíthessék – nem kis pénzt csikart ki a furfangos öregember.

(A) 48%            (B) 32%            (C) 100%          (D) 0%  (E) 64%

 

A 14. (kifejtős) feladat

Az első tizenhárom feleletválasztós feladat nyilvánvaló előnye a gyors javíthatóság, ám a feladatíró kezét meglehetősen megköti, hiszen a versenyzőknek egyetlen szót sem kell leírniuk megoldás gyanánt, ami egy nyelvi-irodalmi felmérésből feltűnően hiányozna. Ennek az ellensúlyozására szolgál a 14. feladat, amelyet a válaszlap A4-es üres felületén kell kisebb-nagyobb terjedelemben kifejteniük a csapatoknak.

A tizenkét évi munka tapasztalatai szerint minél szabadabb, kreatívabb szövegalkotásra vonatkozik a feladatkiírás, annál nehezebb objektív szempontokat találni a pontozásra. Ezért alakult ki az a gyakorlat, miszerint az első fordulóban, amikor is 116 különböző helyszínen (2015-es adat) megannyi alkalmi munkaközösség fáradozik a 14. válaszok gyors kijavításán, könnyebben pontozható feladatot adunk. Az egy helyszínen lebonyolított országos döntőn lehetőség van a pontozási, javítási útmutató közös megbeszélésére, illetve minden részletszempont egységesítésére, így ezek a feladatok még szabadabb, egyénibb megoldást tesznek lehetővé. Első fordulós, nyolcadikos példa 2016-ból (7):

Pótoljátok a magánhangzókat az alábbi rokon értelmű szópárokban!

 

. cs . ng . z . k  –  s . v . r . g                  zs . rt . l . d . k  –  zs . mb . l . d . k

c . v . d . s  –  p . rp . tv . r                      d . r . l . t .   –  b . z . k . d .

. sz . r . s  –  zs . b . r . s                        . br . nd  –  k . dk . p

. cs . r . l  –  sz . p . l                              m . rf . nd . r . z . k  –  t . n . d . k

 

Megoldás: A szópárok a következők:

ácsingózik – sóvárog                      zsörtölődik – zsémbelődik

civódás – perpatvar                         derűlátó – bizakodó

ószeres – zsibárus                           ábránd – ködkép

ócsárol – szapul                              morfondírozik – tűnődik

 

És végül a 2015-ös döntő kérdése a hetedik évfolyamon (8):

A Pilis hegységben járva számtalan különös hangzású, titokzatos földrajzi névvel találkozhat a kiránduló (Holdvilág-árok, Prédikálószék, Zsivány-sziklák stb.). Honnan származhatnak ezek a nevek? Az ismert eredetmondákhoz hasonlóan ezúttal ti írjátok meg az egyik ilyen hely, az Ördög-lyuk nevének történetét!

Egyéb nevelési célok és szempontok

A kérdések nyelvi megformálásakor lehetőség szerint törekszünk egy olyan áttételes tartalom közvetítésére, amelyet a „burkolt pozitív üzenet” kifejezéssel lehetne illetni. Ez azt jelenti, hogy az egyes kitalált példamondatok, az idézett versek, szövegidézetek vagy a megírandó szövegek érzelmi, erkölcsi, hangulati tekintetben valamilyen pozitív többletet hordoznak.

Íme egy mondatalkotó, -összerakó feladat szavai (9): „költőket a ősszel az természet elalvó szépsége megihlette mindig”. Ebből (persze többféle szórendi változatban is) kirakható a következő: „A költőket mindig megihlette az ősszel elalvó természet szépsége.”

Még látványosabb ennek az elvnek az érvényesülése néhány szövegalkotási (14.) feladatban:

Gyűjtsetek össze minél több csodatévő tárgyat, eszközt a magyar népmesék világából, amelyek valamilyen módon segítik a népmesehősöket! Ezután közös megbeszéléssel válasszatok ki egyetlenegyet, amelyik megítélésetek szerint leginkább szolgálná az emberek javát! Fogalmazzátok meg röviden, hogyan vagy mire használnátok, és indokoljátok is a választásotokat!

Vagy:

Soroljatok föl minél több, de legalább négy olyan verset, amely az otthonról, a családi kötelékről vagy a szülőkről szól! Ezután egyet kiválasztva írjátok le, hogy mi a vers legfőbb üzenete vagy mondanivalója, és milyen érzelmi töltés, hangulat jellemzi!

 

 

3. kép

A diákok és a pedagógusok egyaránt büszkék a teljesítményükre

 

A Bolyai-csapatverseny pedagógusai a tanítás és nevelés számos területét szem előtt tartva állítják össze a feladatsorokat, illetve szervezik immár tizennegyedik éve a versenyt nemcsak országos szinten, hanem a székelyföldi Kovászna és Hargita megyék területén is. Sokszínű, változatos versenyünket szeretnénk a jövőben is eljuttatni a megmérettetést kedvelő, együttműködésre kész diákokhoz és felkészítőikhez.

 

Irodalom

 

(1) A Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny honlapja. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. november 5.)

(2) Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny. A 2014/2015. tanévi verseny feladatai, megoldásai és eredményei. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. június 5.)

(3) Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny. A 2014/2015. tanévi verseny feladatai, megoldásai és eredményei. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. június 5.)

(4) Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny. A 2014/2015. tanévi verseny feladatai, megoldásai és eredményei. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. június 5.)

(5) Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny. A 2015/2016. tanévi verseny feladatai, megoldásai és eredményei. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. június5.)

(6) Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny. A 2015/2016. tanévi verseny feladatai, megoldásai és eredményei. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. június 5.)

(7) Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny. A 2016/2017. tanévi verseny feladatai, megoldásai és eredményei. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. június 5.)

(8) Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny. A 2015/2016. tanévi verseny feladatai, megoldásai és eredményei. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. június 5.)

(9) Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny. A 2012. évi verseny feladatai, megoldásai és eredményei. http://www.bolyaiverseny.hu/magyar/ (2017. június 5.)

 

Papp, István Gergely: Creativity and linguistic consciousness. The aims and achievements of the Bolyai First Langauge Team Contest in the light of the last twelve years 

 

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

Vissza a 2017. évi 4. szám tartalomjegyzékéhez    

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–