Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Pankovics Gergő

A verbális rövid távú memóriáról és az oktatásban betöltött szerepéről

 

Kedves Olvasó!

 

Az iskolai teljesítménykülönbségek hátterében gyakran nem áll semmiféle motivációs probléma. De vajon mik lehetnek akkor a tanulmányi különbségek okai? Mennyiben határozza meg az iskolai teljesítményt a rövid távú emlékezet nem megfelelő működése? Levelemben a verbális munkamemória és a mondatfeldolgozás összefüggéseit mutatom be, különös tekintettel a pedagógiai vonatkozásokra, valamint röviden ismertetem egy, a verbális munkamemória és a mondatfeldolgozás kapcsolatát vizsgáló kutatásomat.

Mi is az a verbális munkamemória? A verbális munkamemória (fonológiai hurok) a munkamemória-modell verbális információk tárolásáért és manipulálásáért felelős alrendszere. A munkamemória feladata a beérkező információk és a hosszú távú memóriából előhívott információk átmeneti megtartása és műveletek végzése ezekkel az információkkal. A modell további alrendszerei (a verbális munkamemória mellett): a téri-vizuális vázlattömb, amely a vizuális információk megtartásáért felel. A két alrendszert a központi végrehajtó köti össze, amelynek feladata a korlátozott kapacitás elosztása a különböző feladatmegoldások során (Racsmány 2004; Baddeley 2005).

Melyek azok a feladatmegoldáshoz szükséges készségek, amelyekkel a munkamemória egyéni működése, illetve különböző alrendszereinek a kapacitása összefüggésben áll? Ilyen például az olvasási készség, illetve a matematikai feladatok teljesítése (Gathercole et al. 2006; Tánczos et al. 2014). A munkamemória kapacitása összefügg továbbá az anyanyelv-elsajátítás ütemével: az új szavak tanulásakor a verbális munkamemória tartja fenn a szavak ideiglenes emlékét, amíg a hosszú távú emlékezeti rendszerben ki nem épül a tartós emléknyom (Racsmány 2004). Emellett a hurok kapacitása befolyásolja az idegen nyelv elsajátításának az ütemét. A verbális munkamemória kapacitása tehát nem kis mértékben meghatározó az iskolai teljesítmény szempontjából.

A munkamemória kapacitása jelentős szerepet tölt be a mondatmegértés folyamatában. A mondatfeldolgozás során ugyanis a mondat jelentésével kapcsolatos különböző értelmezések folyamatosan módosulnak, mialatt fejben kell tartanunk a nyelvi anyagot (Fazekas et al. 2010). A mondatmegértés nehézsége elsősorban a szintaktikai szerkezet bonyolultságától függ (Gósy 1991). A terpeszkedő szerkezeteknek nevezett struktúrák feldolgozása nehezített (Heltai–Gósy 2005), a szintaktikailag összetettebb mondatok feldolgozása ugyanis több egység előhívását feltételezi a mentális lexikonból.

30 adatközlővel végzett vizsgálatomban a verbális munkamemória (fonológiai hurok) kapacitásának a mondatfeldolgozás folyamatával való összefüggését vizsgáltam. A vizsgálatban 20 és 30 év közötti, tipikus beszédfejlődésű adatközlők vettek részt. Feladatuk két teszt elvégzése volt, amelyek a fonológiai hurok kapacitásának a mérőeljárásai. Az első a számterjedelmi teszt, amelynek megoldásakor az adatközlőknek 3–9 elemszámú, egyjegyű számokból álló számsorokat kellett hallás alapján elismételniük. A második az álszóismétlési teszt: egyre növekvő szótagszámú (1–8 szótag), a magyar nyelv fonológiai struktúrájának megfelelő, de értelmetlen szavakat kellett visszamondaniuk. A harmadik teszt 24 általános jelentésű, 24 rendhagyó jelentésű és 24 szintaktikailag hibás, 5, 6, 7, illetve 8 mondatrészt tartalmazó mondat pontos ismétlése volt. Összesen 72 mondat, arányosan felosztva a fenti kategóriákban. A mondatok természetesen kevert sorrendben szerepeltek a tesztben. Az ismétlések mindhárom feladatban hallás alapján, szóban történtek.

A tesztek eredményei azt mutatták, hogy az adatközlők a szintaktikailag összetettebb mondatokat kisebb arányban hívták elő: az 5 mondatrészes mondatoknak 73%-át, a 6 mondatrészes mondatoknak 66%-át, a 7 mondatrészes mondatoknak 54%-át, a 8 mondatrészes mondatoknak pedig 33%-át ismételték el pontosan. A legnehezebbnek a szintaktikailag hibás mondatok előhívása bizonyult: míg az általános és a rendhagyó jelentésű mondatoknak 66-66%-át ismételték el, ez a szintaktikailag hibás mondatoknak mindössze 38%-ánál sikerült. A két, fonológiai hurok kapacitását mérő teszt eredményei egybecsengtek a verbális rövid távú memóriára vonatkozó tesztek eredményeivel: a mondatismétlési feladat eredményei mind a számterjedelmi teszt eredményeivel, mind pedig az álszóismétlési teszt eredményeivel szoros összefüggést mutattak (korrelációs együtthatók: 0,82 és 0,7). A legnagyobb arányban pontosan elismételt mondat: Mónika önállóan üzemelteti a sífelvonót a kertben (5 mondatrész, rendhagyó jelentés). A legkisebb arányban pontosan elismételt mondat: Pál naponta öntöz szőke lánya nagymamámnál szívesen virágot (8 mondatrész, szintaktikai hiba).

A vizsgálat során megfigyelhető volt az is, hogy a több mondatrészből és ezáltal több tartalmas szóból álló mondatok megismétlése nehezebben ment az adatközlőknek, mint a kevesebb mondatrészből álló mondatoké. Ez arra enged következtetni, hogy a feladat során nem csupán a mondatok elismétlése, hanem feltehetően a mondatfeldolgozás is végbement. Hasonlóan: a szintaktikai hibák is megnehezítették a mondatok feldolgozását. Ez igazolja, hogy az implicit grammatikai tudás is meghatározó a mondatfeldolgozás folyamatában.

Kísérletem tapasztalatai szerint a mondatismétlési feladat, valamint a fonológiai hurok kapacitását mérő tesztek eredményeinek összefüggése igazolja a verbális munkamemória kapacitásának jelentőségét a mondatfeldolgozásban. A teszt elvégzése iskoláskorú gyermekekkel is hasznos lehet, hiszen a verbális munkamemória kapacitása számos, fent említett, az iskolai teljesítmény szempontjából releváns készséggel áll összefüggésben. Érdemes lenne továbbá a grammatikai tudatosság, azaz az explicit, anyanyelvről való tudás szempontjának a bevonása is, különös tekintettel az adatközlők grammatikai ismereteire. Ennek szintjéről a magyar nyelvből kapott érdemjegyek vagy kimondottan a kísérlethez készíthető és alkalmazható nyelvtantesztek adhatnak képet. Vajon azok az iskolás adatközlők, akik komolyabb anyanyelvi (főként grammatikai) ismeretekkel rendelkeznek, nagyobb arányban képesek elismételni a mondatokat? Miként függhet össze a grammatikai tudás szintje a szintaktikai hibás mondatok elismétlésével? A kibővített kutatás eredményeiből következtetéseket lehetne levonni az anyanyelvi nevelésre, illetve a grammatikaoktatásra vonatkozóan is.

 

Budapest, 2020. június 11.

 

Tisztelettel:

 

                                                                        Pankovics Gergő

                                                                          doktori hallgató

                                     Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola

 

 

Irodalom

 

Baddeley, Alan D. 2005. Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó. Budapest.

Fazekas Kata – Németh Kornél – Csibri Péter – Németh Dezső 2010. A nyelvi proceduralizáció. A procedurális emlékezeti rendszer és a munkamemória változó szerepe a mondatmegértésben. In: Németh Dezső – Harsányi Sz. Gergő – Szokolszky Ágnes (szerk.) Szegedi Pszichológiai Tanulmányok. Szegedi Egyetemi Kiadó. Szeged. 15–24.

Gathercole, Susan Elizabeth – Alloway, Tracy Packiam – Willis, Catherine – Adams, Anne-Marie 2006. Working memory in children with reading disabilities. Journal of Experimental Child Psychology 93/3: 265–281. https://doi.org/10.1016/j.jecp.2005.08.003

Gósy Mária 1991. Szavak és mondatok megértésének kérdéseiről. Magyar Nyelv 151–162.

Heltai Pál – Gósy Mária 2005. A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra. Magyar Nyelvőr 473–487.

Racsmány Mihály 2004. A munkamemória szerepe a megismerésben. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Tánczos Tímea – Janacsek Karolina – Németh Dezső 2014. A munkamemória és a végrehajtó funkciók kapcsolata az iskolai teljesítménnyel. Alkalmazott Pszichológia 14/2: 55–75.

Pankovics, Gergő: On the role of verbal short-term memory in education

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2020. évi 3. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–