Naptár

Raátz Judit

Minek nevezzelek?

Kedves Olvasók!

Gyakran teszik föl ezt a kérdést a gyermeket váró szülők. De ez a mondat nem csupán az ő szájukból hangozhat el, hanem bárki, aki éppen névadóvá válik, a kérdést megfogalmazva választhat egy élő vagy plüssállatnak, tárgynak, alkotásnak, de bárminek nevet. Mi is a név, a tulajdonnév, mi a funkciója? Erről igen sokan, sokféle megközelítéssel írtak, próbálták a név, ezen belül is a tulajdonnév fogalmát, funkcióját meghatározni (Várnai 2005). Most a tulajdonnevek egy szűk csoportjáról, a személynevekről, illetve azon belül is a keresztnevekről vagy utónevekről lesz szó.

Nem csupán a babát váró szülőket érdekli az, hogy éppen milyen nevek adhatók, mely nevek divatosak, gyakoriak. A nevek, a névhasználat, az éppen előtérbe kerülő névdivatok mindenkit érdekelnek. Sőt néha egy-egy furcsa, szokatlan név hallatán mindenkinek lesz véleménye arról, hogy a hazai névadási szabályok túl szigorúak, vagy éppen ellenkezőleg, nagyon engedékenyek. Nézzük, milyen jogszabályok határozzák meg ma a keresztnévválasztást, illetve milyen névadási trendek figyelhetők meg a 21. század harmadik évtizedében.

Hazánkban a hivatalosan anyakönyvezhető utónevek az internetről elérhetők (1). Ezek a listák folyamatosan, havonta bővülnek. Jelenleg, azaz 2021 júliusában 2466 női, illetve 1868 férfinév jegyezhető be hivatalosan. Érdemes azt is tudni, ha valaki a hazánkban elfogadott 13 nemzetiség valamelyikéhez tartozik, akkor ő még az előbb említett névlista mellett a saját nemzetiségének a névjegyzékéből is választhat nevet. A nemzetiségi névlisták szintén elérhetők az interneten, az adott nemzetiség országos önkormányzatának a honlapján.

Hiába lehet több ezer névből választani, mindig akadnak olyan szülők, olyan névváltoztatók, akik valami más, új, egyedi, esetleg kitalált nevet szeretnének bejegyeztetni, viselni. Erről a 2010. évi I. törvény 44. §-a rendelkezik: „Ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az érintett – jogszabályban meghatározott módon az anyakönyvi szerv közreműködésével – kérheti a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatát a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. A Nyelvtudományi Intézet az anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik, és ha a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi” (2). Ez azt jelenti, hogy ilyenkor kérvényezni kell az új nevet. Az új név anyakönyvezhetőségéről a Nyelvtudományi Kutatóközpontban működő Utónévbizottság szakmai állásfoglalást készít. A szakvélemény elkészítésekor figyelembe veszi a fent idézett törvényben szereplő, illetve az anyakönyvezésre vonatkozó jogszabályokat, valamint a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján olvasható, a bizottság által összeállított 14 alapelvet (3). A szakvélemény elkészítésekor fontos, hogy a kérelmezett név valahol névként szerepeljen, illetve kapcsolódjon névadási szokásainkhoz, hagyományainkhoz.

Havonta átlag 40–60 kérelem érkezik. Megfigyelhető, hogy az utóbbi két évben, hiába lehet egyre több névből választani, mégis nő a kérelmek száma. A névkérelmek igen színesek és változatosak, és tükrözik a jelenlegi névdivatot, a névválasztási trendeket. Igen gyakoriak az idegen eredetű nevek. Akkor szerencsés az ilyen nevek kérelme, illetve bejegyzése, amikor annak írott alakja megegyezik a kiejtéssel. Az utóbbi években például a női nevek a Britni, Damajanti, Darla, Eliska, Karla, Lizel, Lorenna, Lotte, Melani, Merilin, Tiara, Velka, Vendi, Zéna, a férfinevek az Artem, Glenn, Oszama, Ozán, Peng, Szkott, Triton alakokkal bővültek.

Szaporodnak a meglévő nevek különböző alakváltozatai, ilyenek például a Laura név Lara, Larina, Lauretta, Lolli, Lora, Loretta, Lorett, Lori, Lorin, Lorina, illetve a Mihály név Mika, Mikáel, Mikes, Mikó, Miksa, Misa, Misel, Miska, Misó alakváltozatai.

Igen kedveltté vált a rövidült, becéző nevek választása, illetve kérelmezése is. A női nevek esetében elterjedtebbek ezek a névalakok. Néhány példa az elmúlt évekből: Anni, Ari, Biri, Bogi, Bora, Bori, Brigi, Cila, Cili, Cilka, Cilla, Dóri, Elli, Émi, Erzsi, Gréti, Giza, Goldi, Hanni, Ila, Ilcsi, Ika, Ira, Juli, Kata, Kati, Kató, Kora, Léni, Lola, Lujzi, Mélia, Zsuzsi, Vetti, Záli női nevek; Gergő, Janó, Kofi, Lóci, Mózsi, Mirkó, Miró, Misa, Miska, Miske, Misó, Palkó, Simó, Zaki, Uri férfinevek.

Az idegen eredetű nevek között sok olyannal találkozunk, amelyek két, három alakváltozatban fordulnak elő, így tükröztetve az eltérő kiejtéseket is. Például a női nevek között az Aurora ~ Auróra, Aliz ~ Alíz, Alamea ~ Alaméa, Bora ~ Bóra, Kira ~ Kíra, Manuela ~ Manuéla, Patricia ~ Patrícia, Zoja~ Zója, Zora ~ Zora, a férfineveknél Aser ~ Áser, Benjamin ~ Benjámin, Énok ~ Énók, Nolan ~ Nolen.

Gyakori, hogy olyan nevek kerülnek be a névrendszerünkbe, amelyek valamikor már névként szerepeltek. Ilyen felújított régi nevek például a női Ankissza, Csente, Fenenna, Havadi, Kincse, Rasdi, Sáfély, Ünige, valamint az Ágas, Apaj, Békés, Bérc, Botos, Erdő, Ecse, Gábos, Harsány, Hős, Kücsid, Monor, Mizse, Orda, Őze, Szeben, Szepes, Tar, Tegze, Temes, Vérbulcsú, Zeke, Zsubor férfinevek.

A női nevek körében megtaláljuk a magyar névadási hagyományokra is jellemző növényneveket mint keresztneveket. Így vált női névvé a Gyömbér, Lizinka, Margitvirág, Rozmaring, Sárma, Szamóca, Szeder, Veselke. Szintén a női névkincset gyarapítják a két keresztnév egybevonásával létrehozott névalakok, mint Annabori, Annakarina, Annakata, Annalea, Annaléna, Annaliza, Annamira, Annaróza, Annaszofi, Annavera, Annavirág, Hannabella, Hannadóra, Hannaliza. Az ilyen nevek a német nyelvterületen korábban is gyakoriak voltak, de újabban nálunk is divatba jöttek. Ennek következtében névlistánk több ilyen alakkal bővült.

Igen nagy a hatása a médiának, a filmsorozatoknak (például Amidala, Árven, Denerisz, Anakin, Gandalf, Frodó), valamint már jóval ritkábban az irodalomnak, de itt is a gyerekirodalom szereplői válnak napjainkban névadóvá (például Bóbita, Maminti, Berzsián).

A bejegyzésre nem javasolt nevek között leggyakrabban olyan idegen eredetű nevek szerepelnek, amelyeket idegen helyesírással szeretnének anyakönyveztetni. Erre azonban a jelenlegi jogszabályok szerint nincs lehetőség. Így nem kaptak zöld utat például a Fanny, Maya, Crystal, Loulou, Zeynep női, a Matthew, Mathieu, Giovanni, Meik, Noah, Yasin idegen helyesírású férfinevek.

Szintén nem javasolja az Utónévbizottság az olyan neveket, amelyek túlságosan becéző alakúak, például a női nevek közül ilyen volt a Pöntyi, Zsöbe, Barbus, Nuca, Nani, Dede, Gömbi, Mini, a férfineveknél Béci, Dodo, Kovi, Lexi, Pisti, Pistike, Rumi, Tió, valamint a kitalált, névként nem létező köznévi alakokat: Borsó, Gömbi, Hugi, Leány, Pandémia, Tündérmese női, illetve Betyár, Kopasz, Öcsi, Marcipán, Napfi férfineveket.

A nevekről készített szakvélemények mellett az Utónévbizottság a szülők névválasztását e-mailes (nevtanacs@nytud.hu), telefonos tanácsadással, valamint egy online utónévkereső oldallal működtetésével is (4) segíti.

Budapest, 2021. április 4.

Üdvözlettel:

                                                                                       Raátz Judit

                                                                            tudományos főmunkatárs

                                                                 ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont

Irodalom

Várnai Judit Szilvia 2005. Bárhogy nevezzük… A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 42. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

(1) Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/ (2021. április 3.)

(2) 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról. https://njt.hu/jogszabaly/2010-1-00-00 (2021. április 3.)

(3) Alapelvek a kérvényezett nevek szakvéleményének elkészítéséhez. http://www.nytud.
mta.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/alapelvek.html%20 (2021. április 3.)

(4) Utónévkereső. http://corpus.nytud.hu/utonevportal/ (2021. április 3.)