Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2022.3.10

Márton Richárd – Vadnai Erika

A XXIX. Országos Ifjúsági Anyanyelvi Tábor

Bevezetés

Az Anyanyelvápolók Szövetsége (ASZ) ifjúsági tagozata idén augusztusban huszonkilencedik alkalommal rendezte meg hagyományos ifjúsági anyanyelvi táborát. A sokak szívének oly kedves „csongrádi tábornak” az előző évekhez hasonlóan idén is A Magyar Nyelv Múzeuma adott otthont Széphalomban.

A tábor története 30 évvel ezelőttre nyúlik vissza. 1992-ben a megálmodója, Kerekes Barnabás (jelenleg az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke) Fábiánné Szenczi Ibolyával közösen hívta életre az eseményt, amelynek helyszíne tizennégy éven keresztül a csongrádi Batsányi János Gimnázium volt – innen ered a csongrádi tábor elnevezés is. A rendezvény 2006-tól vándortáborrá vált, 2012-től pedig A Magyar Nyelv Múzeumában lelt állandó otthonra. Kazinczy Ferenc egykori birtokánál méltóbb helyszínt ehhez keresve sem lehetne találni, ezért bízhatunk abban, hogy egykoron majd széphalmi táborként él tovább a köztudatban a rendezvény.

 

 

1. kép

A lelkes táborozók a Magyar Nyelv Múzeumában

 

Az első tábor még háromnapos volt, az évek során azonban kinőtte magát, és tíznaposra változott. A három évtized alatt mindössze egy alkalommal – a járvány miatt, 2020-ban – maradt el a tábor. 2021 óta viszont folytatódik a hagyomány: augusztus második hetében a nyelvművelés iránt érdeklődő ifjúság nyüzsgése tölti be a múzeumot. A Kárpát-medence minden tájáról érkeznek a résztvevők, akik elsősorban a szövetség helyi csoportjait képviselik. Mellettük jelentős számban fogadnak erdélyi és délvidéki diákokat, idén pedig Kárpátaljáról is volt négy résztvevő, akik az Anyanyelvi játékok – játékos anyanyelv elnevezésű nyelvhasználati vetélkedőn nyújtott teljesítményük jutalmaként jöhettek el Széphalomba. A tábort az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági vezetőségi tagjai (Bálint 2022) szervezik, ők tervezik meg, készítik elő és bonyolítják le a rendezvényt.

A tábor eseményei

A XXIX. Országos Ifjúsági Anyanyelvi Tábor első napja a korábbi években megszokott rend szerint zajlott. A sátoraljaújhelyi városháza dísztermében ünnepélyes megnyitóval, este pedig a tábor helyszínén bemutatkozással, a táborrend ismertetésével kezdődött a hét. Tavaly óta minden reggelt tornával indítanak a résztvevők, hogy felfrissülve, energiával telve vehessenek részt a programokon. A programok legfőbb célja nemcsak az ismeretek gyarapítása, hanem a nyelvhasználati és a viselkedéskultúra  fejlesztése is. A szervezéskor különös figyelmet fordítanak arra, hogy a tábor előadói egytől egyig szakmájuk kiválóságai legyenek, akik nemcsak a munkásságuk, hanem emberi értékeik terén is példaképként állhatnak a táborozók előtt. Több előadó évről évre visszatérő vendég: például Fábiánné Szenczi Ibolya Kazinczy-díjas középiskolai tanár, aki az idén magatartásmintákat mutatott be egy televíziós sorozat szereplőinek a példáján. Ahogy az előző években, Ránki Sára bűnügyi nyelvész most is lebilincselő előadást tartott a fiataloknak. Kevesen ismerik az általa végzett munkát, így ezzel kapcsolatban minden évben számos kérdés merül fel a táborozókban. Az első két előadás után már mindenki felismerhette, hogy a táborban nem az iskolai tananyag ismétlődéséről van szó. Ezt erősítette Schirm Anita Képek és képtelen szóképek című nyelvészeti előadása, amelyben számos példával személtette a szóképek jelenlétét a mindennapjainkan, ezek fontosságát és legfőképpen érdekességeit.

Egyetlen széphalmi tábor sem telhet el kirándulás nélkül. A szervezők mindig törekszenek arra, hogy a résztvevők minél jobban megismerkedjenek a vidék történelmi, kulturális, nevezetességeivel és természeti értékeivel. Az idei táborban különösen nagy figyelmet fordítottak Sátoraljaújhelyre és A Magyar Nyelv Múzeumára. A várossal való ismerkedés kiemelt pontjait a Levéltár, a Börtönmúzeum és a Kazinczy Ferenc Múzeum jelentették. A harmadik délután a táborozók a megújult Zemplén Kalandpark attrakcióit is kipróbálhatták.

Az egész napos kirándulás célpontja Sárospatak és Füzér volt. A programban szerepelt a nagy múltra visszatekintő Sárospataki Református Kollégium patinás könyvtárának és az iskolatörténeti gyűjteménynek a megtekintése. A táborozók egy rövid gyalogtúrával eljutottak a Megyer-hegyi tengerszemhez, a nap második felében pedig Füzér várát járták körbe. A kirándulások alatt a fiataloknak több idejük volt ismerkedni, emellett pedig látókörüket is bővíthették.

Az egész tábor során érezhető volt, hogy a szervezők minden programmal törekszenek a gyerekek ismereteinek gyarapítására. Különösen nagy szerepe van ebben a tábor szakmai vezetőjének, Kerekes Barnabás Kazinczy-díjas középiskolai tanárnak. Tőle a beszéd- és a viselkedéskultúra általános szabályairól, ezek hagyományairól hallhattak idén a táborozók. Előadását még színesebbé és közvetlenebbé tette, hogy az elhangzottakat saját tapasztalataival, a hétköznapi életből vett példákkal szemléltette.

Szinte már „hazajár” a táborba Kiss Gábor nyelvész, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, akit minden évben izgatottan várnak a táborozók. Értékes előadásaiból és az általa kiadott könyvekből mindig sok újat lehet tanulni. Matula Ágnes Arany Kazinczy-díjas televíziós szerkesztő a nyelvművelő mozgalomban rendkívüli nagyrabecsülésnek örvend, ezért külön öröm, hogy jelenlétével megtisztelte a tábort, és hogy a műsoraiból készített összeállításon keresztül bepillantást lehetett nyerni a munkásságába. Kovács István színművész – aki idén áprilisban kapta meg a Kazinczy-érmet – életútjáról, szakmájában szerzett tapasztalatairól beszélt a hallgatóságnak.

 

 

2. kép

A tábor résztvevői több szakmai programon vettek részt

 

A táborban az ifjúsági vezetőség tagjai is lehetőséget kaptak arra, hogy a számukra fontos gondolatokat, érdekesnek, értékesnek tartott ismereteket megosszák a tábor lakóival. Idén három szervező tartott egy-egy rövid előadást, amelyben központi elemként a teremtett világ értékeinek védelmét hangsúlyozták.

Nyiri Péter, a múzeum igazgatója, a szövetség másik alelnöke is minden évben tart előadást, amelyet az idén újszerű köntösben tárt a hallgatóság elé. Kalauzolásával a diákok megismerték a megújult Kazinczy-kertet, a program végén pedig az anyanyelvi tábor résztvevői a házigazdákkal közösen egy diófacsemetét ültettek el, emléket állítva ezzel Deme László professzor úrnak, a nyelvművelő mozgalom néhai vezéralakjának.

 

 

3. kép

Diófaültetés Deme László emlékére

 

A szervezők fontosnak tartják a táborozók közti kapcsolatépítést, ezért a résztvevőket kisebb csoportokba osztják, a csoportok tagjainak pedig együtt kell dolgozniuk. A tábor egyik legkedveltebb eseménye az akadályverseny, amelyen különféle ügyességi, műveltségi és kreatív feladatokban mérethetik meg magukat a csapatok. A verseny napjára írniuk kell egy egyedi csapatindulót és egy olyan csatakiáltást, amelyeket a verseny során minden állomáson elő kell adniuk.

Idén újdonságként jelent meg a tábor programjában a kézműves-foglalkozás és a múzeumkerti játék. Az előbbin a cianotípia technikájával készítettek „napnyomatos” képeket és könyvjelzőket, az utóbbin pedig a múzeum munkatársai által szervezett szabadulószoba-jellegű játékot játszhattak végig a résztvevők. A táborok egyik fénypontja az úgynevezett „Bordi-est”, egy énekes-játékos foglalkozás, amelyet Bordi András, a Magyar Rádió Kazinczy-díjas főbemondója tart a táborozóknak. A hét során a diákok két anyanyelvi játékon is részt vehettek, amelyeket Kerekes Barnabás tanár úr vezetett.

Az anyanyelvi táborban hagyomány, hogy az egyik este táncháztat tartanak, ahol a szervezők magyar néptáncot tanítanak. Sok táborozó régebbről hozott táncos tudásával, mások pedig gátlásaikat leküzdve lelték örömüket a mozgás varázsában. S hogy az élmény még nagyobb legyen, a zenét nem felvételről hallgatták, hanem egy négytagú zenekar húzta a talpalávalót. Kiemelkedő eseménynek számított idén a Misztrál együttes koncertje. A formáció tagjainak értékrendje és munkássága nem mindennapi; zenéjükkel, tehetségükkel felejthetetlen élményt nyújtottak a táborozóknak, akik közül többen a koncertet tartották az egyik legemlékezetesebb programpontnak. Idén sem maradhatott el a tábor záróakkordjának számító Ki mit tud?, ahol az addig rejtőzködő tehetségeknek is lehetőségük volt kibontakozni. Ezt követően már csak a táborzárás maradt, amely során ki-ki elmondhatta a mögötte álló egy hétről benne megfogalmazódott gondolatokat.

A tábor programjairól készült képes beszámoló, a Percről percre külön-külön részletesen beszámol a tábor mindennapjairól. A tudósítás elérhető az Anyanyelvápolók Szövetsége honlapján (1). Bár hosszú előkészítést igénylő, fáradságos munka egy ilyen horderejű tábor megszervezése, az ifjúsági vezetőség lelkesedése töretlen. A fiataloknak már most rengeteg ötletük van a következő évi, kerek évfordulós táborra. Motivációként pedig a táborozóik ilyen és ehhez hasonló visszajelzései szolgálnak: „Ki akar 8 nap után hazajönni, amikor tudja, hogy otthon semmi sincs abból, amit ott kapott?”

 

Irodalom

 

Bálint Ádám 2022. Fiatal anyanyelvápolók. Édes Anyanyelvünk 44. (1): 29–30.

 

(1) Anyanyelvápolók Szövetsége https://anyanyelvapolo.hu/ (2022. szeptember 22.)

Márton, Richárd – Vadnai Erika: The 29th National Mother Tongue Youth Camp

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőiről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2022. évi 3. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–