Petres Csizmadia Gabriella

A Legere Irodalmi Verseny a szövegértés fejlesztésének szolgálatában

 

A Legere Irodalmi Versenyt a nyitrai Arany A. László Polgári Társulás és a Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének irodalmárai és doktoranduszai indították útjára 2010 őszén. A 2013/2014-es tanévben harmadik alkalommal megrendezett országos megmérettetés három fordulóból áll, amelyek során a versenyzők szövegértelmező és kreatív írásbeli feladatok megoldásával adnak számot tudásukról, továbbá az utolsó fordulóban röviden bemutatják a verseny témájához kapcsolódó ismereteiket. A rendezvény sajátossága, hogy a versenyzők felkészülését olyan tanári előadások segítik, amelyeket a szervezők biztosítanak. A rendezvény helyszíne a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara.

A verseny célcsoportjai és céljai

A szlovákiai egyetemi rendszerben rendhagyó ötletnek bizonyult egy olyan rendezvény létrehozása, amely a közoktatásban tanulókat és dolgozókat szólítja meg: a Legere-versenyen középiskolás diákok és középiskolában oktató magyartanárok vehetnek részt. Ez a gesztus többféle célt is szolgál. Egyrészt a Közép-európai Tanulmányok Kara profiljába illeszkedik az a szándék, miszerint az egyetemi oktatók megpróbálják szorosabbra fűzni a közoktatás résztvevőivel a kapcsolatot, és az elméleti-kutatói tevékenységüket oktatáselméleti, oktatáspolitikai és szakmódszertani irányultságú rendezvényekkel gazdagítják. Másrészt a versenyt kísérő rendezvények modern irodalomtanítási módszereket ismertető és tudomány-népszerűsítő tartalma a szlovákiai magyar középiskolák irodalomoktatásának szemléletváltását segíti elő. A középiskolás korosztály kiválasztásában fontos szempont volt annak a tudatosítása is, hogy Szlovákiában a középiskolások számára szervezett irodalomversenyek kizárólag tehetségalapú megmérettetéseket – szavalóversenyt, retorikai versenyt – jelentenek, így a hagyományossá vált versenyek nem szentelnek kellő figyelmet az értelmezés művészetének elmélyítésére, a szövegértési készség fejlesztésére, valamint az olvasóvá nevelésre. A Legere Irodalmi Versenyen a kommunikációs kompetenciához kapcsolódó területeken kívül előtérbe kerül az együttműködési készség gyakorlása is, hiszen a diákok háromfős csoportokba rendeződve mérik össze a tudásukat, így a hatékony munka érdekében szorosan össze kell dolgozniuk.

A verseny témakörei

A Legere Irodalmi Verseny hiánypótló jellege elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az első országos szervezésű irodalmi tanulmányi versenyként jegyezték be Szlovákiában. A rendezvény olyan tanulmányi vetélkedőként kíván funkcionálni, amely nagy hangsúlyt fektet az értelmező olvasás elmélyítésére és az ismeretbővítésre egyaránt. A szervezők ennek fényében az Állami művelődési program ajánlotta sztenderdek alapján határozzák meg az egyes témaköröket. Így első alkalommal Kosztolányi Dezső életműve állt a középpontban, a tavalyi verseny Örkény István emléke előtt tisztelgett, az idei tanévben pedig a szlovákiai magyar irodalom témakörébe kóstoltak bele a versenyzők. Az első két alkalommal egy-egy irodalmi évforduló határozta meg a verseny tematikáját, míg a 2013/2014-es tanév szélesebb merítésű problémakörbe vonta be a versenyzőket. Az idei témaválasztás az élményszerű befogadást és a műelemzést elősegítő tanári előadásokkal, a házi olvasmányokkal és a szövegértési feladatokkal a szlovákiai magyar irodalomról alkotott egyoldalú, időnként torzított szemléletmódot szerette volna alakítani.

Az egyes versenyek

A 2011 novemberében megrendezett első versenyre Nagykapostól egészen a Pozsonyig terjedő régiókból érkeztek Nyitrára a jelentkezők, összesen 60 diák, akik 20 csapatban mérték össze tudásukat. A felkészülést Benyovszky Krisztián és Rigó Gyula segítették, akik a 75 éve elhunyt jeles nyugatos, Kosztolányi Dezső költészetéről, novelláiról és regényeiről tartottak előadást (1. kép). A Kosztolányi-életművet bemutató előadásokon túl a pedagógusok a magyar nyelv és irodalom tanításának módszertanához kapcsolódóan szakmai továbbképzésen vettek részt, amely egyrészt a modern didaktikai eljárások gyakorlataiból nyújtott ízelítőt, másrészt a tanítás tartalmának felülbírálását, új szempontokkal való kiegészítését vetette fel.

 

 

1. kép

Benyovszky Krisztián előadása a versenyzőknek és a tanároknak

 

A 2012 novembere és 2013 januárja között lezajló második versenyen, amelyet Örkény István születésének századik évfordulója alkalmából hirdettünk meg, 47 csapat, vagyis 141 diák vett részt, akiket 34 tanár kísért el az egyes fordulókra. Ebben az évben a fő olvasmány a Tóték című dráma volt, így az első tesztlap a Tót család és az Őrnagy világát idézte fel. A második és a harmadik tesztlapon Örkény más drámái, valamint az egypercesei kerültek terítékre. Míg a csapatok a feladatlapokat töltötték ki, a kísérőtanárok Pentz Annamária és Salga Imre módszertani foglalkozásain vettek részt. A párhuzamos foglalkozásokat követően az első és a második fordulót tanári előadások zárták: az Örkény-drámák világát N. Tóth Anikó tolmácsolta a hallgatóságnak, az egypercesek szövegvilágáról Benyovszky Krisztián tartott érzékeny értelmezést a résztvevőknek. Az utolsó fordulón a tanári előadások helyét a versenyző diákok kiselőadásai váltották fel Örkény szövegeiből válogatva.

A harmadik verseny fordulói 2013 októbere és decembere között zajlottak. Mivel az előző évben az érdeklődés meghaladta a szervezési kereteket, ezért a szaktanárok csak egy-egy csoporttal nevezhettek, így 22 csapat, 66 diák és kísérőik vettek részt a rendezvényen. Az első teszt témájaként kijelölt házi olvasmány ezúttal Grendel Lajos Nálunk, New Hontban című regénye volt, a második tesztsor a kortárs szlovákiai magyar irodalmat, a harmadik feladatsor pedig a két háború közti szövegalkotási tendenciákat állította a középpontba (2. kép).

 

 

2. kép

A csapatok a tesztlapok kitöltése közben

 

A tesztekhez háttéranyagként Németh Zoltán és Bárczi Zsófia tartottak előadásokat, a tesztfeladatokat N. Tóth Anikó és Petres Csizmadia Gabriella állította össze. A pedagógusoknak szervezett rendezvényeken Fűzfa Balázs, Salga Imre és Petres Csizmadia Gabriella vezettek módszertani foglalkozásokat. A versenyt záró rendezvényen nemcsak a diákelőadások (3. kép) zajlottak rendhagyó módon – a performance alkalmazásától egészen a minidrámákig –, hanem író-olvasó találkozó szervezésére is sor került, ahol N. Tóth Anikó folytatott beszélgetést Grendel Lajossal, Tőzsér Árpáddal és Mizser Attilával (4. kép).

 

 

3. kép

A diákok előadása a döntőn

 

 

4. kép

Író-olvasó találkozó

 

 

A tesztlapok mint a szövegértés fejlesztésének terepei

A szlovákiai magyar középiskolák irodalomoktatásában többnyire máig a hagyományos, szerzőelvűnek nevezett (Kulcsár Szabó 2006: 45–47) tanítási modell érvényesül, amelyben az ismeretátadás elsősorban frontális eszközökkel történik. Az irodalomoktatás céljai között a nemzeti kultúra megőrzése és átörökítése, valamint a nemzeti identitástudat ápolása és elmélyítése szerepel (Arató 2001: 4–5), vagyis a középiskolai irodalomoktatás az irodalmat eszközjellegénél fogva ragadja meg. Ez a tradíció nincs teljesen összhangban az Állami művelődési program irodalomképével, hiszen a jelenleg érvényben levő sztenderdek nagy hangsúlyt fektetnek a kompetenciafejlesztés irányába való elmozdulásra, és egyre inkább előtérbe helyezik a szövegértési és a szövegalkotási készség fejlesztését. Ezt az elképzelést erősítik az évente sorra kerülő, államilag koordinált felmérések is, amelyek egyre nagyobb figyelmet szentelnek a különböző olvasási szinteknek.

A Legere Irodalmi Verseny fókuszában az olvasási és az értelmezői tevékenység áll, amelyet csak harmadik komponensként egészít ki az ismeretbővítési szándék. A tesztlapok egy része a tanári előadások ismeretanyagát kéri számon, a feladatok többsége azonban szövegértelmezési stratégiákat igényel, mivel a verseny alapját a házi olvasmányok feldolgozása képezi. Valamennyi fordulóra előre megadott szövegeket olvasnak el a diákok, és ezek interpretációját nyújtják a tesztfeladatokban. A feladatsorok ezért a szövegközpontú értelmezés, vagyis az interpretáló olvasás irányába próbálják elmozdítani az oktatási gyakorlatot, ugyanakkor teret biztosítanak a kreativitás kibontakoztatásának, illetve a befogadói szubjektív reflexiók felszínre hozásának. Az interpretáló olvasás gyakorlása felé való elmozdulást jelzi az a gesztus is, hogy az évfolyamonkénti három tesztlap közül az első az ún. kiemelt házi olvasmány, tehát egyetlen szöveg elolvasására és ennek értelmezésére fókuszál, ezért kizárólag szövegértési feladatok találhatók benne. A tesztfeladatok különböző szintű értelmezési-olvasási módokat, valamint az előadásokon elhangzott narratopoétikai ismeretek alkalmazását igénylik a versenyzőktől. Ennek érdekében különböző típusú gyakorlatok kerülnek a tesztlapokba.

 

Ismeretszerzést ellenőrző gyakorlatok

Ezekben a feladatokban elsősorban a szerzőre, a műcímre, a szereplőkre, a térre és az időre, a műfajra vonatkozó információk számonkérése történik. A gyakorlatok tartalmát egyrészt az olvasmányokban szereplő tények, másrészt a tanári előadások adatai képezik, amelyekre egyértelmű, rövid válaszok adhatók. A feladatok ezért az ismeretszerző képességek gyakorlására helyezik a hangsúlyt. A legjellemzőbb feladattípusok: a villámkérdések, a totó, a címtenger, a párosítás, a cselekménysor, köztük például az alábbi feladat:

 

Cselekménysor

Mi a Tóték című dráma jeleneteinek helyes sorrendje?

A) Levél Gyulának. Bocsánatkérés a harapás miatt.

B) Megérkezik az őrnagy. A hazaút, az alvás.

C) Édes otthon. Az őrnagy visszatér.

D) Az első este. A dobozolás felfedezése.

E) Tomajinál. Ciprianinál.

F) A meg nem érkezett sürgöny.

G) A postás meghozza a levelet: „Őrnagy urunk elfogadta a meghívást”.

H) A budi. A búcsú.

I) Összegyűlik a szomszédság. Tót kérései.

J) A csipogó. A szökés.

 

Ismeretszerzést interpretáló feladatok

Az ilyen típusú feladatok kevert jellegűek, mivel a gyakorlat első felében adatszerű felismerés történik, a megoldáshoz azonban értelmezői tevékenységet kell végezniük a versenyzőknek. A legjellemzőbb feladattípusok: a négyzetháló, a keresztrejtvény, a szókereső. Az ismeret-ellenőrzésre vonatkozó gyakorlat értelmezői szándékkal történő ötvözése figyelhető meg az alábbi feladatban is:

 

Szókereső

Karikázzátok be a helyes válaszokat, és írjátok a táblázatba a részmegoldások betűjeleit! A jó válaszok betűjeleit helyes sorrendbe rakva egy szókapcsolatot kaptok megoldásként – 2-3 mondatban magyarázzátok meg, mit jelent ez a Nálunk, New Hontban című regényben!

 

I. Miért kell könyvet írni New Hontról?

PÖ) Mert soha senki egy árva sort sem írt le róla.

PI) Mert különleges a természeti környezete.

PA) Mert katasztrófa sújtotta.

 

II. Mi a New Hont-i polgármester feladata?

Ü) Ipari parkot kell létrehoznia New Hontban.

Ö) Ki kell találnia New Hont eszméjét.

U) Fel kell újítania a New Hont-i városházát.

 

III. Miért zuhant Sztyepan Fjodorovics népszerűsége katonái körében?

JH) Mert megszüntette a vacsorát.

LH) Mert az iskolába szállásolta be a katonákat.

KH) Mert visszaszolgáltatta katonáival a zsákmányolt órákat.

 

IV. Ki énekelte meg a regény szerint Csábrág várának históriáját?

LD) Ilosvai Selymes Péter

ND) Tinódi Lantos Sebestyén

MD) Kobzos Kis Tamás

 

V. Kinek a képe függ McLaci konyhájában?

A) Mátyás király

E) Horthy Miklós

I) Mikszáth Kálmán

 

VI. Mivel foglalkoznak a pökhöndiek?

A) krumplitermesztéssel

E) szőlőműveléssel

I) juhtenyésztéssel

 

VII. Hol nyaralt Borbála Ivánnal?

L) Balaton

LY) Fertő-tó

M) Horvátország

 

VIII. Hogyan biztosította a polgármester Bárány Pista számára a megélhetést? Meggyőzte a New Hont-iakat, hogy

KO) az ő éttermében vacsorázzanak.

KÖ) készíttessenek önmagukról mellszobrot.

KŐ) csak az ő báránybőréből készíttessenek szőrmebundát.

 

IX. Mi lett a sorsa Kálmán bácsi kutyájának?

O) Megmérgezte a szomszéd.

P) Kálmán bácsi mellé temették a halála után.

R) A képviselők felváltva gondoskodtak róla.

 

X. Milyen betegségben szenvedett minden tisztességes New Hont-i lakos élete valamely szakaszában?

CS) paranoia

NY) diszlexia

SZ) depresszió

 

A helyes megoldások betűjelei:

Az első szó:

 

A második szó:

 

A betűjelekből helyesen kirakott szókapcsolat:

 

A szókapcsolat magyarázata:

 

 

Ítélőképességet fejlesztő gyakorlatok

A tesztfeladatok egyik jellemző csoportját képezik azok a gyakorlatok, amelyek az igaz-hamis relációk megállapítására, illetve tévedések észlelésekor a hibás adatok korrekciójára ösztönöznek. A problémamegoldó képességet, a logikus gondolkodást és a kreatív újragondolást igénylő feladatok közé tartoznak többek között: a kakukktojás, az állítások, a féligazságok, a fordítási kérdések, így például a következő feladat.

 

Téves állítások és féligazságok

Húzzátok alá, és ahol lehet, javítsátok ki az egyes állítások „tévedéseit”!

 

a) Az Édes Anna főszereplője többféle szerepben is megmutatkozik: a tökéletes feleség, a hiányzó gyermek pótléka, megbízható barátnő, korán elvesztett édesanya, engesztelő ajándéktárgy. Az egyes szerepek Kosztolányi politikus művészi magatartását is közvetítik.

 

b) A Pacsirta című regény főszereplője közvetlenül csupán négy alkalommal (elutazás – levél – telefonbeszélgetés – megérkezés) jut szóhoz a műben, mivel a szerző kizárólag az egyéni lélektan ábrázolására összpontosít. Az író ehhez felhasználta a korban népszerű szociológiai elméleteket is.

 

c) A Nero, a véres költő című novellában Kosztolányi nem tartja be az időrendet, gyakran tömörít is. Tartózkodik a történelmi tények kiegészítésétől, mivel minél hitelesebb képet kíván festeni a szereplőkről, főként a császárról. Ennek érdekében kizárólag belső nézőpontú ábrázolási technikát alkalmaz.

 

d) Az Aranysárkány szereplői olyan karakterek, akik nem változnak a regényben. Az elbeszélő olykor azonosul velük, olykor távolságot tart tőlük, megerősítve kijelentéseiket. A tanárok és a diákok véleménye szerint a főszereplő azért hal meg, mert a modern nevelési elvek miatt nem találja a diákjaival a hangot, és képtelen a következetességre.

 

Paratextuális elemeket interpretáló gyakorlatok

A szövegtesten kívüli tényezők, vagyis a cím, a borító, az illusztráció, a plakát és a montázs értelmezése történik meg ezekben a feladatokban. A cím metaforikus jelentésének feltárásakor, a kép és a szöveg viszonyának problematizálása esetében komplexebb értelmezési készségre van szükség, hiszen az ismeretszerző alapképességen túl a problémamegoldó képesség mozgósítására is sor kerül. A gyakorlat megoldása egyéni kifejtést igényel, amely feltételezi az együttműködési készséget is. Ilyen feladat például az alábbi:

 

Betűarcok

Az alábbi ábrán látható arcok egy-egy szót rejtenek (1. ábra). Fejtsétek meg a betűrejtvényt, majd magyarázzátok meg, hogyan kapcsolódik a megfejtés Örkény életművéhez!

 

 

1. ábra

Betűrejtvény

 

Ábrába szedett értelmezések

Az ábrákba rendezett feladatok az interpretáló olvasási technikák gyakorlásán túl ábraolvasási képességbeli jártasságot is igényelnek. Az ilyen típusú feladatok segítik a szövegösszefüggések felfedezését, a rendszerszerű, strukturált, logikus gondolkodásmód fejlesztését. Az e csoportba sorolt feladatokat elsősorban a formai elrendezés köti össze, tartalmilag rendkívül színesek: a táblázatok rámutathatnak a szereplők motivációjára, feltárhatnak intertextuális kapcsolatokat (irodalmi utalásrendszer); műfaji sokszínűséget ábrázolhatnak (többműfajúság a regényekben); idézeteket rendszerezhetnek (idézetek szövedéke); jellemtérképeket rajzolhatnak ki (jellemek játéka); összefüggéseket tárhatnak fel (oknyomozás) stb. Ilyen feladatot szemléltet például az 1. táblázat.

 

Haláli kérdések

Milyen jelentései vannak Kosztolányi verseiben a halálnak?

 

1. táblázat

A halál jelentései Kosztolányi verseiben

 

 

Komparatív jellegű feladatok

Az összehasonlításon alapuló feladatok az eltérések és az azonosságok felfedezésére irányítják a figyelmet, amelyek megjelenhetnek egy szövegen belül, vagy akár túlmutathatnak a szöveg határain is. A komparatív jellegű feladatok nemcsak problémamegoldó képességeket igényelnek, hanem megkívánják a logikus és a rendszerező gondolkodást is.

 

Párhuzamok

Az alábbi szerzők mely műve(i) vagy mely kedvelt műfaja kapcsolódik Kosztolányi költészetéhez? Fejtsétek ki a kapcsolódási pont jellegét!

 

a) Stephen King

b) Lev Tolsztoj

c) József Attila

d) Csáth Géza

 

Szubjektív interpretációkat tartalmazó gyakorlatok

A bíráló és a kreatív olvasási mód ötvözése figyelhető meg ezekben a feladatokban. Valamilyen jelenség, motívum, karaktervonás értelmezésére és kreatív feldolgozására kerül sor a feladat megoldása közben. Az ilyen típusú feladatok között szerepel többek között a névértelmezés, a humor forrásának kutatása, a motívumértelmezés, a tárgyak funkciójának vizsgálata, a nézőpontváltás gyakorlása, a fordítás funkciójának értelmezése, így például a következő feladatban:

 

A humor forrása

A Nálunk, New Hontban című regény gyakran él a félreértés, a félreértelmezés eljárásaival, ami humoros (többnyire tragikomikus) élt kölcsönöz a történetnek. Állapítsátok meg, mi a humor forrása az alábbi történetekben!

 

a) Nehéz Gyuszi szobra

b) Bütyökné csöcse

c) A polgármester fogadóórái

 

Kreatív gyakorlatok

Ezek a gyakorlatok képezik a legszubjektívebb szintjét a tesztlapoknak, mivel az olvasmányok kreatív feldolgozását, továbbgondolását, kiegészítését tartalmazzák. Gyakorlati, kreatív írásos feladatokat tartalmaznak, amelyek műfaji sokszínűséget mutatnak: szűk perspektívájú cselekményábrázolásra ösztönöz egy-egy szereplő képzeletbeli naplóbejegyzésének a megalkotása vagy az őrnagy jelentése a szabadságolásáról. Ide sorolható továbbá a reklám vagy a plakát készítése, a portrévers írása, valamint egypercesek alkotása a megadott szavakkal. Ez utóbbi feladat során születtek egészen eredeti megoldások is. Három példa az alkotások közül:

 

Egyperces

Alkoss egyperces novellát! A következő szavak szerepeljenek benne:

smaragd, patakzik, iPhone, keresztes, eukaliptusz, andalog, hétszáz!

(A szavakhoz természetesen toldalékok kapcsolhatók, és kiegészíthetők további szavakkal!)

 

A keresztes vízipók

A patakzó könnyel küszködő kisfiú keresi smaragdkövekkel kirakott iPhone-ját, amit elnyelt a hullámzó tenger. Eközben a vízipók keresztes hadjáratra indult hétszáz bajtársával. Megpillantottak a víz felszínén egy andalgó zöld lényt. Nem tudták, miféle, de csillogása egyre veszélyesebbnek tűnt, ezért nekiindultak a nagy kalandnak: LE KELL GYŐZNIÜK A CSILLOGÓ ELLENSÉGET!!!

Mihelyt odaértek, eukaliptuszlevélből font kötéllel megkötötték, és belekezdtek diadalénekükbe (bár a csillogó valami nem támadott). Az ellenség nem mert ellenállni.

Kihúzták a partra. A síró kisfiú megpillantotta elveszett iPhone-ját.

A kisfiú és a keresztes vízipók farkasszemet nézve álltak a tengerparton.

Vajon kié lett az iPhone???

 

Gyermekkori keresztes hadjáratok

– Anyu, szeretném az új hétszáz eurós iPhone-t!

– Drágám, nekünk nem patakzik a pénz!

– És honnét van az új smaragd nyakláncod?

– Majd megérted, ha nagyobb leszel!

– És akkor honnét van az apu eukaliptuszzoknija?

– Azt kérdezd apádtól!

– De hisz ő már évek óta andalog…

– Akkor eredj a nyomába! Szervusz!

 

Cím nélküli megoldás:

A hétszáz éves eukaliptusz előkapta iPhone-ját, ami hangosan játszva Keresztes Ildikó Andalognék című dalát jelezte, hogy valaki hívja őt. Mikor meglátta, hogy exkedvese, a szobapálma hívja, smaragdkönnyek kezdtek patakzani évszázados lágyszárán.

Visszajelzések a versenyről

A rendezvénysorozat szervezői fontosnak tartják a visszacsatolást, ezért visszajelzéseket kérve mérik fel a verseny sikerességét. Az alábbiakban ezekből adunk ízelítőt.

 

„Véleményem szerint ez a verseny főleg az olvasni szerető diákságot szólította meg, mert még mindig van ilyen, bár egyre kevesebb. Többen, az irodalombarátok közül, nem kapnak teret más versenybe való bekapcsolódásra. A csendesebb, a kevésbé kommunikatív diákoknak a Legere-verseny nagyon megfelelő. Méhecskeként dolgoznak otthon, a tananyagot tovább bővítik, jegyzeteket készítenek. Lassan, fordulóról fordulóra gazdagodnak a tudásban, s a végén – szinte észrevétlenül – szakemberei lesznek a témának. Így az idei verseny folyamán a legsikeresebb diákok igazi Örkény-ismerőkké váltak. A diákok főleg önálló munkájuk folyamán juthatnak erre a szintre. Bár hasznosak a közös megbeszélések, véleménycserék a novellákról, a szereplőkről, Tótékról – ahogy tettük ezt mi is fordulóról fordulóra. Az igényes, sokszínű feladatok kihívást jelentettek a diákoknak, s élvezettel készültek egy-egy újabb próbatételre. A jó szervezést dicséri az is, hogy a tanárok külön módszertani foglalkozáson vettek részt. Számomra nagyon hasznosak voltak az előadások, illetve a módszertani gyakorlatok, amelyeket máris tudok hasznosítatni. Köszönjük a versenyt, várjuk a következőt!” (Fröhlich Ágota)

 

„Először kapcsolódtunk be a Legerébe, és a diákjaim azt mondták, ez volt a legjobb verseny, amelyen eddig részt vettek. Nagy élmény volt nekik az író-olvasó találkozó, de még a felkészülés is. Szívesen olvasták a házi olvasmányokat, és nagyon élvezték azt is, hogy a prezentációra készülve élő írókkal, költőkkel találkozhattak, akik vállalták, hogy az általuk készített filmben szerepeljenek. A diákjaim még csak másodikosok, de már most megszerették a kortárs irodalmat, elsősorban nagy Grendel-rajongók lettek, s külön megörültek az ajándékcsomagban talált Grendel-könyvnek. Köszönjük, hogy részt vehettünk a versenyen, és ennyi szép élménnyel gazdagodhattunk.” (A Füleki Gimnázium Mind-Egy csapata)

 

„Ez volt az első kifejezetten irodalmi verseny, amivel találkoztunk, és nagyon örültünk a lehetőségnek. Akkora érdeklődés alakult ki a verseny iránt, hogy iskolai fordulót is rendeztünk tíz csapattal, majd a legjobb négyet neveztük be a nyitrai fordulóra. A felkészülési folyamatban nagyon önállóan dolgoztak a diákok, a konkrét szövegekkel szívesebben, ezeket jobban élvezték, mint a tanári előadásokon alapuló munkát. Úgy gondolom, a megszerzett ismeretek közelebb hozták a diákokhoz Örkény világát, ami az érettségire való felkészítést is elősegíti. Nagyon jó ötletnek tartom a módszertani továbbképzést, szerintem sokat segített abban, hogy fejlődjünk a szakmánkban. A verseny hozadéka leginkább az volt, hogy közelebb hozta a diákokhoz az olvasást, a műelemzést, fejlesztette a kreativitásukat. A verseny megmutatta, hogy van érdeklődés az irodalom iránt, reméljük, hogy lesz folytatása, mert iskolánk továbbra is be szeretne kapcsolódni.” (Horváth Péter)

 

Úgy véljük, ezek az idézetek arról tanúskodnak, hogy a verseny szervezőinek a hagyományokat tiszteletben tartva és az újító javaslatokra figyelve kell folytatniuk a munkát.

 

Irodalom

 

Arató László 2001. Törésvonalak és dilemmák. Mentor 3/12: 4–5.

Kulcsár Szabó Ernő 2006. Irodalomértésünk néhány örökletes előfeltevéséről. In: Sipos Lajos (szerk.) Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó. Budapest. 43–50.

Csizmadia, Gabriella: Legere Literary Competition in the service of the development of text comprehension

Vissza a 2014. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez    

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–